Az erdélyi városok jövője címmel rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. A városfejlesztési, kulturális, gazdasági és fenntarthatósági kérdéseket érintő beszélgetéseken elismert nemzetközi és helyi szakemberek osztották meg nézeteiket és tapasztalataikat, a régió és Kolozsvár kontextusában.

Szerethető, élhető és egészséges városok teremtésére törekszünk mindnyájan – ez a gondolat kötötte össze a konferencia szerteágazó szakmai beszélgetéseit. A The Future of Transylvanian Cities (Az erdélyi városok jövője) című esemény fő gondolatai a közösségteremtés, biztonság, gazdasági versenyképesség és a kulturális tevékenység körül forogtak, miközben az épített örökség motívuma végigkísérte a beszélgetések fonalát.

Az esemény lehetőséget teremtett a szabad eszmecserére, valamint a szakmai és személyes kapcsolatépítésre is. Fő céljai közé tartozott, hogy – az MCC-ben zajló oktatáshoz hasonlóan – a lehető legátfogóbb módon, különböző szakterületeket összekötve vizsgálja meg a környezetünket és jövőnket alakító folyamatokat. A panelbeszélgetések a fenntartható és inkluzív várostervezés, a kulturális és kreatív iparágak, a gazdaságfejlesztés és digitális átalakulás tematikájára épültek, amelyhez csatlakozott a kolozsvári városképet elemző párbeszéd.

A kétnapos konferenciát Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója nyitotta meg, aki a kulturális örökség, fenntarthatóság és inkluzivitás megőrzésének fontosságát hangsúlyozta a rohamos népességnövekedés és infrastrukturális változások kontextusában. „Az MCC olyan tehetséges fiatalokat támogat, akik felelősséget éreznek környezetük iránt, hosszú távon pedig a közösségeik érdekében használják fel a megszerzett tudást. A konferencia is az ügy melletti elköteleződésünket jelzi” – tette hozzá az igazgató. Az eseményen Dan Ștefan Tarcea, Kolozsvár alpolgármestere a városban zajló fejlesztésekről és jövőbeli tervekről beszélt, mint a közszállítás teljesen elektromossá alakítása, a bicikliutak hálózatának bővítése, valamint a település szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése.

A konferencia témafelvezető előadásában dr. Robin Mazumder pszichológus és idegtudós kutatási eredményeit és személyes történetét osztotta meg a hallgatósággal. A szakember a városi életvitelt, annak hatását és a városlakók mentális egészségét tanulmányozza, tapasztalatairól pedig könyvet is ír. Virtuális valósággal és viselhető technológiai eszközökkel méri, hogyan hatnak a különböző környezeti elemek az agyra, idegtudományi kutatásait pedig összeköti pszichológiai hátterével, foglalkozásterapeutaként szerzett tapasztalataival. Az előadásban elhangzottakra dr. Calum T. M. Nicholson, az MCC vendégoktatója reflektált: elmondta, a modern építészet, amelyből hiányzik az egyediség, elidegeníti az embereket környezetüktől, ezért a jövőben inkább a hazai hagyatékra, helyi elemekre és örökségre kellene építeni ahelyett, hogy a globalizált, egyhangú és jellemét vesztett újításokat várnánk.

A Fenntartható és inkluzív várostervezés című panelbeszélgetésen prof. dr. Yves Cabannes várostervező, a University College London Fejlesztéstervezési Tanszékének volt vezetője, dr. Izaskun Chinchilla építész, a Bartlett School of Architecture (UCL London) vezető oktatója, Eliza Yokina díjnyertes építész, a De-a Arhitectura társalapítója, valamint dr. Șerban Țigănaș építész, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának dékánja osztotta meg gondolatait dr. Furu Árpád műemlékvédelmi mérnök, néprajzkutató moderálásával. Szó esett a városok élelmiszer-ellátásáról, a gondoskodó város fogalmáról, a civil társadalom szerepvállalásáról és önkéntesség jelentőségéről, a régi épületek hasznosításáról, valamint a különböző szférák képviselői közötti elengedhetetlen párbeszédről.

A második panelbeszélgetésen Yasha Young kurátor, producer, oktató, az Urban Nation Berlin alapítója, Jaakko Blomberg művész, a Helsinki Urban Art társalapítója és ügyvezető igazgatója, Agnieszka Kolek, az MCC brüsszeli központjának kulturális kapcsolatokért felelős vezetője, valamint Rarița Zbranca, a Kolozsvári Kulturális Központ programigazgatója, az egykori Ecsetgyár társalapítója a kulturális és kreatív iparágak városfejlesztésben betöltött szerepéről társalogtak. Moderátorként Andi Daiszler kulturális menedzser irányította a beszélgetést. A felmerült témák között volt a művészet és technológia ötvözése, a város elhagyatott helyeinek kihasználása, a helyiek mozgósítása és a közösségteremtés, a kulturális intézmények és művészek támogatása, a művészet és a pénz kapcsolata. A beszélgetésen elhangzott: mára megvannak az eszközök arra, hogy hatékonyabb legyen a városvezetés és a civil lakosság közötti kommunikáció, erre kellene építeni.

Az esemény második napján, november 17-én is rengeteg innovatív ötlet és kezdeményezés hangzott el az élhető és értékes városok kialakításával kapcsolatban. A gazdaságfejlesztés és digitális átalakulás témakörében David Parrish, a kreatív iparágak szakértője, Kris Andreychuk, Edmonton város adattudományi és kutatási csapatának vezetője és Andra Tănase, a Transilvania IT Cluster tanácsadója mutatták be kreatív kezdeményezéseiket, és kerestek választ a városainkat érintő gondokra Dobre Nóra HR- és kommunikációs szakember, a BBTE oktatójának moderálásával. Szó esett a régi ipari városok modern, digitális vállalkozásokká átalakulásáról, valamint a kreatív iparágak okosvárosokban betöltött szerepéről. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövő városának legfontosabb elemei a szakterületek közötti kapcsolatteremtés, a közös projektek és a civil lakosság szerepvállalása.

Az eseményt utolsó panelbeszélgetésén helyi szakemberek mérték fel a kincses város aktuális helyzetét, kitérve a városfejlesztés jövőbeli lehetőségeire, különös tekintettel a Fellegvár rehabilitációjára. Dr. Virgil Pop építész, egyetemi tanár, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő, Dan Clinci építész, az Ernest Lupan Gazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet projektmenedzsere, Weber Tibor építőmérnök, a Weberbau alapítója és menedzsere, valamint Camelia Sisak és dr. Silviu Aldea építészek, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának oktatói, akik a Fellegvár felújításáért felelős cég vezetői, Guttmann Szabolcs építész, várostervező, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő kérdéseire válaszoltak. Az eszmecserén megállapították: a város sziluettje önmagában is szimbólum, a városkép történelmi hagyaték, ezért jobban kellene vigyázni rá. 

Az eseményt Stephen Sholl, az MCC nemzetközi kommunikációs igazgatója zárta, összefoglalva a konferencián elhangzott értékes gondolatokat. Elmondta, a szerethető és egészséges városokat a közös gondolkodás és a szépségre való törekvésünk hozza létre, amelyet az építészetben és örökségvédelemben is alkalmaznunk kell.

További részletekről, illetve az MCC Erdély-szerte rendezett tevékenységéről a Collegium honlapján, illetve Facebook-oldalán értesülhetnek.