A tavalyinál gyengébb eredményeket hozott a nyolcadik osztályosok idei országos képességfelmérője. A székelyföldi megyékből van jó meg rossz hír is: Hargita megye az országos átlag felett teljeseített, ám Kovászna megyében a kapott jegyek alapján arra következtethetünk, hogy idén nehezebbek voltak a magyar anyanyelvű diákok számára összeállított román nyelv és irodalom tételek. Maros megye pedig a kevés színtízes átlag egyikével büszkélkedhet.

Az Oktatási Minisztérium kedden tette közzé a 2026-os országos képességfelmérő óvások előtti eredményeit. A vizsgára 148 268 tanuló iratkozott be, közülük 143 251-en jelentek meg valamennyi próbán, ami 96,6 százalékos részvételi arányt jelent. A jelenlévők közül 113 192 diák – azaz 79 százalék – szerzett legalább 5-ös átlagot, míg 30 059 tanuló átlaga 5-ös alatt maradt.

Az idei eredmények elmaradnak a tavalyiaktól: 2025-ben még 83,2 százalék volt az átmenési arány, vagyis egy év alatt több mint négy százalékponttal csökkent a sikeresen vizsgázók aránya.

A leglátványosabb visszaesés a kiváló eredmények számában mutatkozik meg. Míg tavaly 85 tanuló zárta színtízes átlaggal a vizsgát, idén mindössze heten érték el ezt az eredményt, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb értéke.

A székelyföldi megyék közül Hargita az országos átlag felett teljesített: a vizsgázók 80,5 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot. Kovászna megyében ez az arány 75,7, Maros megyében pedig 73,3 százalék volt.

Enyhe változások a Hargita megyei eredményekben

Hargita megyében összesen 2560 tanuló vesz részt az országos képességfelmérő vizsgán, közülük 2225-en anyanyelvből is vizsgáznak. A megyébe 83 sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló kérte az esélyegyenlőséget biztosító vizsgafeltételek alkalmazását. Az óvások előtti eredmények alapján a diákok 80,5 százaléka teljesítette sikeresen a vizsgát. A legjobb jegyet a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola diákja érte el, az ő vizsgaátlaga 9,70, román nyelvből 9,80-as, matematikából 9,30-as, míg magyar nyelv és irodalomból 10-es jegyet osztályzatot kapott.

Az idei elsődleges eredményei alapján Hargita megyében összességében stabil teljesítményről lehet beszélni, kisebb elmozdulásokkal – hangsúlyozta Demeter Levente főtanfelügyelő a Maszol érdeklődésére.

Mint a szakember elmondta, a román nyelv és irodalom esetében enyhe javulás tapasztalható: míg tavaly az elsődleges eredmények 61,66 százalék körül alakultak, idén ez az arány 62,84 százalékosra emelkedett. A növekedés ugyan nem látványos, de a főtanfelügyelő szerint pozitív irányú elmozdulásról van szó, különösen annak fényében, hogy a tantárgy tételsorát több kritika is érte, főként a kisebbségi diákok teljesítményével összefüggésben.

Magyar nyelv és irodalomból szintén kismértékű javulás mutatkozik, osztotta meg Demeter Levente. Az eredmények 93,01 százalékról 93,53 százalékra emelkedtek az előző évhez képest. Ez a tantárgy továbbra is a legstabilabb teljesítményt hozza a megyében.

Matematikából ugyanakkor enyhe visszaesés látható: a tavalyi 74,69 százalékról 72,64 százalékra csökkent az eredményesen vizsgázók átlaga.

Demeter Levente ugyanakkor hangsúlyozta: ezek elsődleges eredmények, amelyek még változhatnak a fellebbezések után, és a végleges adatok várhatóan valamivel kedvezőbb képet mutatnak majd. Mint fogalmazott, az eredmények összességében a korábbi években tapasztalt eredmények környékén mozognak, nagy eltérés nem látható.

A főtanfelügyelő hozzátette: „mindig lehetne jobban teljesíteni, hiszen 100 százalékos eredménnyel lenne mindenki elégedett”, ugyanakkor a diákok „hozták a megszokott átlagot”.

A főtanfelügyelő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évfolyamok közötti összehasonlításokat óvatosan kell kezelni, mivel mindegyik más és más kihívásokkal néz szembe – ugyanakkor az eredmények mégis fontos visszajelzést adnak a rendszer teljesítményéről.

Lesújtó: csak minden második háromszéki magyar diák érte el az ötöst románból

Enyhén gyengébben teljesítettek idén a Kovászna megyei nyolcadikosok az országos képességvizsgán, mint egy évvel korábban. Az Oktatási Minisztérium által közzétett eredmények szerint a háromszéki vizsgázók 75,66 százaléka szerzett legalább ötös átlagot, ami elmarad a tavalyi 77,18 százalékos eredménytől, és az idei országos, 79 százalékos átlag alatt marad.

A részletes adatokból ugyanakkor kiderül: a visszaesésben meghatározó szerepet játszott a vitatott román nyelv és irodalom vizsga, hiszen különösen a háromszéki magyar tannyelvű osztályok diákjai teljesítettek gyengén.

Az idei országos képességvizsgára Kovászna megyében 1519 nyolcadikos tanuló iratkozott be, közülük 1422-en szereztek érvényes vizsgaátlagot. A vizsgázók közül 1076-an értek el legalább ötös átlagot, ami 75,66 százalékos sikerességi arányt jelent, tehát a háromszéki nyolcadikosok háromnegyede ért el ötösnél nagyobb átlagot.

A vitatott román vizsga okozta a legnagyobb nehézséget

A tantárgyi eredmények alapján továbbra is a román nyelv és irodalom jelentette a legnagyobb kihívást a háromszéki nyolcadikosok számára. Összesen 1519 tanuló iratkozott be a román vizsgára, közülük 1433-an jelentek meg. Ötös vagy annál jobb jegyet 886-an szereztek, míg 547 diák ötös alatt teljesített, így az összesített sikerességi arány 61,83 százalék lett. Ez elmarad a tavalyi 63,88 százaléktól.

Jelentős különbség a magyar és román tagozatos diákok eredményei között. Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő részletes elemzéséből kiderül, hogy a román vizsga eredményeit érdemes külön vizsgálni a magyar és a román tannyelvű osztályok esetében, hiszen a két csoport eltérő tanterv szerint tanulta a román nyelvet, és külön vizsgatételeket kaptak.

Kovászna megyében a magyar tannyelvű osztályokból 1037 diák iratkozott be román nyelv és irodalom vizsgára, közülük 1001-en jelentek meg. Mindössze 544 tanuló, vagyis 54,35 százalék szerzett legalább ötös osztályzatot, míg 457 diák nem érte el az átmenő jegyet. Ezzel szemben a román tannyelvű osztályokban 482 tanuló iratkozott be, közülük 432-en vizsgáztak, és 342-en értek el legalább ötös jegyet. Az ő esetükben a sikerességi arány 79,17 százalék volt.

A különbség jól mutatja, hogy bár a magyar diákok már speciális tanterv szerint tanulják a román nyelvet, továbbra is ez a tantárgy jelenti számukra a legnagyobb akadályt. Az idei román nyelv és irodalom vizsgatétel ráadásul az elmúlt napokban komoly vitákat váltott ki: diákok, pedagógusok és szülők is számos fórumon bírálták annak nehézségi szintjét és megfogalmazását.

Magyarból továbbra is kiemelkedők az eredmények

Magyar nyelv és irodalomból jóval kedvezőbb képet mutatnak a statisztikák. Kovászna megyében az 1037 beiratkozott diák közül 998-an vettek részt a vizsgán, közülük 896-an értek el legalább ötös jegyet, míg 102-en maradtak az átmenő szint alatt.

A sikerességi arány így 89,78 százalék, ami ugyan továbbra is kiemelkedő, de elmarad a tavalyi 93,65 százaléktól. Kiss Imre tájékoztatása szerint tíz háromszéki diák szerzett 10-es osztályzatot magyar nyelv és irodalomból.

Matematikából is visszaesés történt

Matematikából 1519 diák iratkozott be, közülük 1430-an jelentek meg a vizsgán. Ötös vagy annál jobb jegyet 933 tanuló szerzett, míg 497-en nem érték el az átmenő osztályzatot. A tantárgy sikerességi aránya 65,24 százalék, ami közel öt százalékponttal marad el a tavalyi 70,16 százaléktól, így ez mutatja a legjelentősebb éves visszaesést. Kovászna megye legmagasabb vizsgaátlaga 9,52, amelyet a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum egyik végzős diákja ért el. Román nyelv és irodalomból 9,50-es, matematikából 9,55-ös jegyet szerzett.

A legeredményesebb magyar diák a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolában végzett. Vizsgaátlaga 9,51 lett: román nyelv és irodalomból 9,85-öt, magyar nyelv és irodalomból 10-est, matematikából pedig 9-est ért el.

A háromszéki statisztikák alapján idén valamennyi vizsgatantárgyból visszaesés tapasztalható. A legnagyobb problémát továbbra is a román nyelv és irodalom jelenti, különösen a magyar tannyelvű iskolák diákjai számára, akiknek alig több mint fele tudta teljesíteni az átmenő szintet. Emellett matematikából is romlott a sikerességi arány, míg magyar nyelv és irodalomból ugyan továbbra is kimagasló eredmények születtek, de ott is érzékelhető a tavalyhoz képest visszaesés.

Maros megye: kis mértékben ugyan, de javítottak románból a magyar tagozatos nyolcadikosok

Jó jelenlét és a próbavizsgákhoz képest jelentős előrelépés jellemezte az idei nyolcadikosok országos képességvizsgáját Maros megyében – értékelt a Maszol megkeresésére Fănică Niță Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Különösen biztató hír, hogy a megye magyar tagozatos diákjai – ha enyhe mértékben is, de – javítani tudtak a román nyelv és irodalom vizsga eredményein a tavalyi évhez képest.

A főtanfelügyelő-helyettes ismertette, hogy az idei tanévben a diákok szép számmal jelentek meg a vizsgákon: a részvételi arány csaknem 1 százalékkal alakult magasabban, mint az előző évben. Maros megyében az óvások benyújtása előtt az összesített átmenési arány 73,3%.

A leglátványosabb fejlődés akkor mutatkozik meg, ha az eredményeket az ugyanazon generáció által megírt tavaszi próbavizsgákkal hasonlítjuk össze. A próbavizsgákhoz képest ugyanis:
román nyelvből 10 százalékkal, matematikából 8,5 százalékkal, magyar, illetve német anyanyelvből pedig 4 százalékkal lett jobb az átmenési arány.

Enyhe javulás románból a magyar tagozaton

A magyar tagozatos diákok számára az egyik legnagyobb kihívást hagyományosan a román nyelv és irodalom vizsga jelenti, ám az idei statisztikák szerint Maros megyében – ha minimálisan is – sikerült feljebb tornászniuk a lécet.

Míg tavaly az óvások előtt a magyar tagozatosok 65,8%-a ért el átmenő jegyet románból, addig idén ez az arány 65,98%-ra emelkedett. Ez az enyhe, néhány tizedes elmozdulás is folyamatos fejlődést mutat – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.

Anyanyelvből a magyar diákok kiemelkedően teljesítettek: a magyar nyelv és irodalom vizsgán az átmenési arány elérte a 89,54%-ot. A számok tükrében a magyar tagozatra idén 1214 diák iratkozott be, közülük végül 1086-an jelentek meg.

Maros megye büszkesége idén egy, a marosvásárhelyi Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumban tanuló diáklány, aki színtiszta 10-es médiát ért el. Mint fentebb említettük, országos szinten mindössze 7 ilyen tökéletes eredmény született.

A megyében összesen 27 darab 10-es osztályzatot osztottak ki a javítótanárok a különböző vizsga-tantárgyakból, és ebből a dicséretes keretből a magyar tagozatosok oroszlánrészt vállaltak: 21 darab 10-es jegy ugyanis magyar nyelv és irodalomból született.

Külön szenzáció, hogy a megyében elért mindössze négy darab 10-es román jegy közül az egyiket egy magyar tagozatos diák szerezte meg, aki a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskola padjait koptatja.

Fănică Niță összegzésként elmondta, hogy az előző évhez viszonyítva az eredmények szinte minden próbánál a korábbi vonalhoz közelítenek, de a próbavizsgák óta elért fejlődés és a magyar tagozat román vizsgán mutatott enyhe javulása mindenképpen optimizmusra ad okot.

Kolozs megye: tavalyhoz képest gyengébbek a magyar diákok eredményei

Kolozs megyében a 32 magyar tannyelvű iskolából 29-ben 5-ösön felüli átlagot értek el a diákok, és háromban közel az 5-öshöz (4,80; 4,20 és 3,72) teljesítettek. Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes szerint így elmondható, hogy jók az eredmények megyeszinten, ahol mintegy 500 magyarul tanuló nyolcadikos vett részt a képességvizsgán.

Tavalyhoz képest ugyan gyengébbek az eredmények, mondta el, de idén is benne van két iskola a megyei top tízben. „A János Zsigmond Unitárius Kollégium átlaga 8,73, és ezzel a hatodik a megye legjobban teljesítő tíz iskolája közül. Utána, a nyolcadik helyen a Tálentum Református Iskola áll. A sorban a Báthory István Elméleti Líceum a következő” – sorolta a főtanfelügyelő-helyettes.

A huszonötödik helyen az Onisifor Ghibu-líceum áll, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rögtön utána következik az eredményeket tekintve, a Kolozsvári Waldorf Líceum a 32., a Kolozsvári Református Kollégium pedig a 36. a megyében.

„Falvakból is vannak jó eredmények, hisz 46. a bálványosváraljai iskola. Ötvenedik a tordai Jósika Miklós Általános Iskola a megyéből” – számolt be a főtanfelügyelő-helyettes. Összesen 164 iskolában mérték fel a nyolcadikosokat a megyében, mint Kerekes Adelhaida fogalmazott, az első ötvenben a magyar iskolák java része benne van.

A végleges eredményeket az óvások elbírálása után teszik közzé, ezt követően kezdődik a középiskolai felvételi és beiskolázási folyamat.

Cikkünk a részletes Kolozs megyei adatokkal frissül...