Mi áll a Crin Antonescu Securitaténak adott harminchét évvel ezelőtti nyilatkozatára építő vádak hátterében? Lehet-e meggyőzően tisztázni egy ilyen médiatámadást? Korrektül járt-e el a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS)? Novák Csaba Zoltán történészt kérdeztük. 

„A hír megjelenésével azonnal egyfajta gyanúsítgatás vette kezdetét, főleg az online térben. Mindenki rávetítette a maga politikai, ideológiai opciót az ügyre. A tényekből kell kiindulni. Meg kell vizsgálni, milyen típusú történésről van szó, s hogy ez miként működött annak idején. S meg kell vizsgálni azt is, van-e valóságalapja a hírnek, avagy nincs. Amikor arról beszélünk, hogy együttműködés, vagy kapcsolatba kerülés a Securittatéval, annak a típusát kell megvizsgálni” - mondta a Maszolnak a kommunista múltat is kutató szakember. 

Novák Csaba Zoltán elmondta: annak idején létezett az informátori kapcsolat, amikor az illető titkosan és rendszeresen jelentett pénzért vagy egyéb juttatásért tartotta a kapcsolatot a Securitate fedőtisztjével, s konspiratív névvel jelentett. Ugyanakkor sok esetben behívhattak állampolgárokat a belügyhöz, a Securitatéhoz valamilyen üggyel kapcsolatban, nyilatkozatot kérve az esetleges információkról. Mint mondta, ilyen indok lehetett egy illegális szökési kísérlet is, ahogyan Crin Antonescu barátja esetében történt. 

„Ez nem besúgás, hanem kötelező módon adott nyilatkozat. Tényként állapítható meg, hogy Antonescu nem önként ment a Securitatéhoz, nem volt informátor, nincs aláírt együttműködési nyilatkozat részéről, nem tartott fenn kapcsolatot a politikai rendőrség tisztjével. Amikor hívtak, kötelező jelleggel meg kellett jelenni, ez nem volt választás kérdése. Crin Antonescu azt sem tudhatta, miért hívatják be, hogy ki hallgatja ki. Az ügy lehetett egyéni vagy csoportos, azaz, amikor több  személyt kérdeztek ki, ez utóbbi történt Antonescu esetében” - hangsúlyozta a történész.  

Kapcsolódó

CNSAS-alelnök: a dokumentumok alátámasztják Antonescu állításait

Mădălin Hodor megerősítette: az általa tanulmányozott dokumentumok alapján Antonescu sem alkalmazottja, sem kollaboránsa nem volt a kommunsita titkosrendőrsgnek.

Securitate CNSAS Crin Antonescu

Novák Csaba Zoltán ennek kapcsán megemlítette azt a Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyvéből előkerült történetet, amikor Pálfi Géza katolikus pap jelzi a püspöknek, hogy be fogják hívni a Securitatéhoz, s megkérdi, mit tegyen. Márton Áron akkor azt mondja neki, hogy eleget kell tennie a behívásnak. A történész szerint ezeknek az ügyeknek volt egy morális része is. „Annyit tudunk az eddig birtokunkban lévő információk alapján, hogy Antonescu nem mondott semmi olyat, ami ártott volna a barátjának. Nagyon sok ilyen nyilatkozat volt annak idején, sok embert kérdeztek ki barátokról, kollégákról, osztálytársakról, a külföldön élő rokonokkal való kapcsolattartásról” - mondta a kommunista múltat kutató szakember.

Kérdésünkre, hogy korrektül járt-e el a CNSAS, Novák Csaba Zoltán csúsztatásnak nevezte azokat az állításokat, miszerint titkolják a nyilatkozat tartalmát. „A CNSAS-nak be kell tartania a törvényt, egy ilyen dokumentum csak bírósági eljárás útján lesz nyilvános. Ugyanakkor ha Crin Antonescu kikéri azt, akkor közzé tehet, s végképp tisztázhatja a kérdést” - mondta a történész. 

Az ügy politikai kihatását firtató kérdésünkre Novák Csaba Zoltán egyértelműen kijelentette: kampányakcióról van szó, melynek célja a kételyt elhinteni az emberekben, az egyik esélyes államfőjelölt besározása. „Ez egy gumicsont, amellyel a jelöltet gyengítenék, a negatív előjelű diskurzust helyezik előtérbe vele kapcsolatban. Defenzívába szorítják,  mivel magyarázkodnia kell” - mondta a történész. Hozzátette: etikátlan, sok tekintetben jogi kérdéseket is felvető szivárogtatás történt a CNSAS-ből, s a nyilatkozatot már értelmezve továbbították a G!Media portálnak.