A magánnyugdíjakról szóló törvény, amely meghatározza, miként lehet majd kivenni a pénzt a II. és III. nyugdíjpillérből, szerdán átment a parlament végszavazásán, már csak az államfő kell kihirdesse.

A rákbetegek lesznek az egyetlenek, akik egyetlen részletben felvehetik a teljes felhalmozott összeget, míg a többi kedvezményezett legfeljebb 30%-ot vehet ki egyszerre a pénzéből.

A törvényjavaslatot a képviselőház – döntő fórumként – 178 igen szavazattal, 64 ellenszavazattal és 22 tartózkodással fogadta el, számol be a News.ro.

A kormány eredeti változata szerint a nyugdíjba vonuláskor a résztvevők legfeljebb a megtakarítások 30%-át vehették volna fel azonnal, a fennmaradó összeget pedig nyolc éven keresztül, részletekben kapták volna meg. A szenátusban azonban beiktattak egy kivételt: a rákos betegek kérésre egy összegben is kivehetik az egész összeget.

„Ily módon, az életminőségük javítása érdekében, biztosíthatják maguknak a legjobb kezeléseket, és több esélyük lehet a betegség legyőzésére” – mondta a Szenátus plenáris ülésén Nicoleta Pauliuc, az egyik módosító javaslat kezdeményezője.

A szakbizottságokban – mind a szenátusban, mind a képviselőházban – több javaslat is elhangzott arra, hogy a teljes összeg felvételének kivételét kiterjesszék más súlyos betegségben szenvedőkre is, nemcsak az onkológiai páciensekre, hanem azokra is, akik egészségügyi programokban szerepelnek.
Az USR képviselője, Claudiu Năsui azt javasolta, hogy minden járulékfizető felvehesse egyszerre minden megtakarítását, míg a liberális Florin Roman azt kérte, hogy a kifizetési időszakot nyolcról hat évre csökkentsék. Minden javaslatot elutasítottak.
Az elfogadott törvény a II. pillért – ahová mintegy 8,4 millió ember fizet be – és a III. pillért is érinti, amelyben több mint 939 ezer résztvevő van.

Az RMDSZ elégedetlen – Nem vettek részt a szavazáson

A magánnyugdíj a polgár megtakarítása, ezért kizárólag neki kellene eldöntenie, miként rendelkezik a befizetett összeggel. Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével, amikor jogosulttá válik annak felvételére. Az RMDSZ ezért nem vett részt a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezet parlamenti szavazásán, közölte közleményben a szövetség. 

A törvénytervezet jelenlegi formájában nem engedi meg a teljes összeg egyidejű felvételét, csak az összeg 30%-a hozzáférhető és a fennmaradt összeg felosztható a következő 8 évre, vagy választható helyette az élethosszig tartó életjáradék. Kivételt képeznek az onkológiai betegek, akik teljes mértékben hozzáférhetnek megtakarításukhoz, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, valamint azon személyek, akiknek összmegtakarítása nem haladja meg a szociális nyugdíj 12-szeresét – ez jelenleg 15.372 lej.

„A javaslatunk az volt, hogy a befizetők a nyugdíjkorhatár elérésekor szabadon dönthessenek arról, hogy egy összegben veszik fel a teljes megtakarításukat vagy havi részletekben. Ezt azonban a szakbizottság elutasította. Ugyanígy azt a módosításunkat is visszautasították, amely szerint az onkológiai betegek mellett kivételt kellene képezzenek azok is, akik az országos egészségügyi programban részesülnek, illetve hogy a teljes összeg felhasználható legyen, ha egy beteg családtag gyógykezeléséhez lenne rá szükség.” – részletezte Csép Éva Andrea, az RMDSZ képviselőházi parlamenti képviselője, munkaügyi szakember.

A jelenlegi jogszabályok szerint a magánnyugdíj-megtakarításokat egy összegben lehet felvenni Romániában, vagy a jogosult döntése szerint a nyugdíjalap legfeljebb öt év alatt, havi részletekben fizeti ki a megtakarítást.

„Románia az uniós átlaghoz képest ismét sereghajtó: a nyugdíjazás után várható átlagélettartam tekintetében utolsó előtti helyen szerepel. A romániai nyugdíjasok tehát európai társaikhoz képest sokkal kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveket. A megtakarítási kultúra és a pénzügyi nevelés hiánya miatt a lakosság többsége nem rendelkezik hosszú távú megtakarítási stratégiával. A magánnyugdíj-megtakarítás lényegében egy időskori megtakarítás, ezért kiemelten fontos lenne, hogy a jogszabály a megtakarítók védelme mellett nagyobb rugalmasságot és választási szabadságot is biztosítson számukra.” – tette hozzá a képviselő.

A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után egy évvel lép érvénybe.