A Földfizikai Intézet tudományos igazgatóját (INFP) kérdezte meg a HotNews.ro a szerda reggel Szatmárnémeti térségében, valamint a múlt héten Brassó közelében történt földrengésekről. Szokatlan-e a szatmári rengés? Van-e kapcsolat Vrancea, a Bánság, Máramaros és Dobrogea földrengései között, és hogy néz ki Románia szeizmikus területeinek listája? – többek között ezekre kérdeztek rá.

A szerdán reggel Szatmárnémeti közelében bekövetkezett földrengés mindössze 4,1 kilométeres mélységben történt, és ez nem meglepő a szakértők számára, mivel a földrengések abban a térségben általában kis mélységűek Mircea Radulian professzor, az INFP munkatársa szerint, aki a HotNewsnak adott interjút. „Szakértőként nem tartom szokatlannak. Tudjuk, hogy ilyen földrengések előfordulhatnak a térségben, bár ritkán” – mondta Radulian.

A Szatmárnémeti-Nagykároly térségben mérőműszerekkel rögzített legnagyobb földrengés 1979. március 30-án történt, és a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű volt. 1978-ban volt egy másik földrengés, amely a Richter-skála szerint 4-es erősségű volt. A mostani is 4-es erősségű volt.

Kapcsolódó

Földrengés Szatmár megyében: megrepedt egy osztályterem fala, egy épületről téglák hullottak le (VIDEÓ)

Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán.

földmozgás földrengés Szatmárnémeti Szatmár megye katasztrófavédelem

Elmondta, a történelem során az elmúlt évszázadokban súlyosabb földrengések is előfordultak: a Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengés is volt a Körösvidék-Máramaros térségében, és valamivel délebbre, Nagyvárad-Nagykároly régióban. Ezek azonban akkor történtek, amikor még nem voltak mérőműszerek, és csak a krónikákban leírt hatásokból tudunk róluk. Ha az régebben bekövetkezett földrengésnek nem voltak olyan hatásai, mint például bizonyos ikonikus épületek összeomlása vagy sok ház megsemmisülése, akkor a földrengés nem szerepel a krónikákban.

„Úgy gondolom, hogy ezek a 4-es, sőt 5-ös erősségű földrengések mind természetes feszültségkioldó jelenségek. A földkéreg állandóan feszültség alatt van, és bárhol, ahol érzékenyebb zónák vannak, előfordulhatnak feszültséglevezetések – ezek azonban helyi jellegűek. Nem nagy léptékű eseményekről van szó, összességében ezek megszokott, bár ritkábban előforduló jelenségek, amelyek időről időre jelentkeznek” – magyarázta.

Kifejtette, hogy bár kevésbé ismert, a Máramaros-Szatmár térség aktív szeizmikus zónának számít, ahol lehetnek földmozgások. „Ezek nem túl nagyok és meglehetősen ritkák, ezért minden 4-es erősségű vagy annál nagyobb földrengés szokatlanabb, és többek számára ez valóban újdonság” – magyarázta Radulian professzor. 2024. május 12. és 15. között három földrengés is volt a Máramaros szeizmikus zónában, 3,8 és 7,1 km mélységben. Egy másik földrengés 2024. május 7-én történt.

Az INFP adatai szerint a zónában más, alacsony intenzitású földrengések is voltak kis mélységben. Az egyik ilyen földrengés 2025. július 28-án történt (gyenge, 2,7 ml-es erősségű, 5,0 km mélységben).

A múlt héten több földrengés is történt a Fogaras–Câmpulung szeizmikus zónában, a legszokatlanabb az október 9-én, Brassó közelében történt rengés. Mircea Radulian szerint ezeknek nincs közül a szerdai földrengéshez.

„Nincs kapcsolat. Távol vannak egymástól, és különböző területeken történtek. A nagyobb földrengéseknek lehet némi hatása, de ez nem így van ebben az esetben, mert a földrengések túl kicsik” – fejtette ki.

Kapcsolódó

Ritkaság: Földrengés volt csütörtök délelőtt Brassó megyében

Csütörtökön 3,3-as magnitúdójú földrengés volt Brassó megyét, mindössze 5 kilométeres mélységben, mintegy 23 kilométerre Brassó városától.

Richter-skála földrengés Brassó megye

Mint mondta, ezek a földrengésekkel kapcsolatos rendszerek összességében rendkívül bonyolultak, és  sok az ismeretlen tényező „tudjuk, hogy a térségben a jövőben földrengés történhet, de nem tudhatjuk, hogy egy nagy földrengés lesz-e, vagy kettő, mint például Târgu Jiu esetében, ahol két 5-ös erősségű földrengés történt. Lehet, hogy több utórengés lesz, lehet, hogy kevesebb.” Az INFP szeizmológusa azt is elmondta, hogy a tektonikus rendszer különböző helyeken okoz földrengéseket, és bár ezek a feszültség felhalmozódásához és felszabadulásához kapcsolódnak, mégis a feszültséglevezetések véletlenszerűek. „Lehet, hogy ugyanazon a napon több földrengés is lesz Vranceában, majd több Bánságban, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz.”

Azt is elmondta, Romániában a tektonikus mozgások meglehetősen csekélyek, és ezek a földrengések csak kis területeket érintenek, nem összehasonlíthatók az olyan területeken előforduló nagy erejű földrengésekkel, mint Kamcsatka, ahol szinte minden nap előfordulnak 5-ös erősségű Richter-skála szerinti földrengések. A mi térségünkben a tektonikus mozgások nyugodtabbak és mérsékeltebbek, mint a jól ismert szeizmikus területeken – magyarázta Mircea Radulian.

Romániában évente sok földrengés történik. Az INFP listája szerint októberben 15 nap alatt több mint tíz, 2-esnél erősebb földrengés történt. A közismert Vrancea szeizmikus zónán kívül az országban vannak még elég aktív részek. Mircea Radulian kiemelte a Fogaras-Câmpulung térséget – ahol a brassói rengés is történt – a mozgások erőssége szempontjából. Ezen a részen a múltban 6,5-ös erősségű földrengések is történtek (legutóbb 1916-ban).

A Bánság térsége is kiemelkedő a nagy számú földrengés kapcsán, és érdemes megemlíteni a bolgár Shabla térségét is, ahol 7-es erősségű földrengések is történtek, és amely Dobrogea déli részét (Mangalia – Eforie) is érinti.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Négyes erősségű földrengés volt, Szatmárnémetiben is érezték

A Richter-skála szerint 4-es erősségű földrengés történt szerdán reggel 7 óra 57 perckor Szatmár megyében megyében – közölte az Országos Földfizikai Intézet (INCDFP).

földmozgás földrengés Richter-skála Szatmár megye