Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester szerint változtatni kell az adósságok behajtásán, mivel az önkormányzatok kezében mondhatni nincs eszköz a pénzbírságok beszedésére.

Amint arról több ízben beszámoltunk, múlt évben Kézdiszárazpatakon falugyűlést tartottak, miután a Kézdiszentlélekhez tartozó településen a helybeliek megelégelték a roma közösség kihágásait és megoldások keresésébe kezdtek. Az önkormányzat többek között kamerákat is felszerelt, hogy a bűncselekmények elkövetőit azonosítani tudják.

„Amikor volt a falugyűlés, akkor azt ígértük, hogy kamerákat vásárolunk és beadványt nyújtunk be a kézdivásárhelyi rendőrségen. A kamerák fel vannak szerelve, petíciót azonban nem adtunk be, mert a kézdivásárhelyi rendőrfőnökkel (időközben áthelyezték, jelenleg ideiglenes, megbízott parancsnok van – szerk. megj.) tárgyalva az volt a következtetés, hogy jobban odafigyelnek a településre, a kamerák felvételeit ők is felhasználhatják. A megfigyelőeszközök felszerelésével az volt a célunk, hogy konkrétan azonosítsuk a bűncselekmények elkövetőit, ne egy egész közösséget gyanúsítsunk” – magyarázta az elöljáró. A szárazpatakiak egyébként egy beadványt a megyei rendőrségre is benyújtottak, annak sorsa egyelőre nem ismert számunkra.

A múlt év októberében tartott gyűlésen Baróthi Balázs alpolgármester egy listát is megmutatott, a pénzbírságot felhalmozók névsorával: olyan személy is volt, aki ötvenezer lejt halmozott fel büntetésekből, amelyek egyébként az önkormányzathoz kerülnek. Ezekkel azonban gond van: az elkövetők fizetni sem, és közmunkát végezni sem akarnak – legalábbis akkor ez volt az alpolgármester válasza, amikor ezzel kapcsolatban hozzá fordultunk.

Kapcsolódó

Panaszt írtak a hatóságoknak a kézdiszárazpatakiak

Sok a panasz a roma közösségre Kézdiszárazpatakon.

petíció Kézdiszentlélek Kézdiszék roma közösség garázdaság

Sorsukról most a Perkő alatti nagyközség első emberét is megkérdeztük. „Ez egy furcsa helyzet. A pénzbírságot a rendőrök állítják ki, viszont a behajtásuk ránk vár. Ezeknek az embereknek van egy lovuk és egy viskójuk, de általában semmi nem szerepel a nevükön. Mi nem tehetünk mást a törvény szerint, minthogy az üggyel dolgozunk, összeállítunk egy iratcsomót és beadjuk a bíróságra. Vagyis még ez is pénzünkbe kerül. A büntetés közhasznú munkára való átalakítása a bíróság dolga. A legnagyobb probléma a törvénnyel van: nem kötelező ledolgozni a büntetést. Vagyis nem csináltunk semmit. Volt egy gyűlésünk, akkor azt javasoltuk a képviselőinknek, hogy módosítsanak jogszabályt: a bírságot hajtsa be az országos adóhatóság (ANAF – szerk. megj.). Nekünk nincs eszközünk a fellépésre. Valamikor úgy volt, hogy egy bizonyos tartozás felhalmozása után az illetőt börtönbe zárták, ledolgozta az összeget és rend volt. Most pedig a büntetett azt mondja a rendőrnek: ne ötezer lejt írjon főnök. Írjon tízet. Ennyire mindegy számukra a dolog, vélhetően tudják, hogy teljesen mindegy, milyen összeg kerül a büntetésbe” – summázott Balogh Tibor.