A szilágysámsoni pincesor idén ismét megtelt élettel, illatokkal, beszélgetéssel és hagyományos ízekkel: immár negyedik alkalommal rendezték meg a mára már hagyománnyá vált szilágysámsoni szalonnafesztivált, amely minden korábbinál nagyobb érdeklődést váltott ki. A szervezők és a résztvevők becslése alapján több ezer látogató fordult meg a rendezvényen, amely nemcsak gasztronómiai eseményként, hanem igazi közösségi ünnepként is megállta a helyét.

A fesztivál helyszíne önmagában is különleges: a látogatók nem egy klasszikus vásárban sétáltak, hanem a pincesoron, ahol a helyiek a saját portájuk, közösségük, múltjuk és ízeik legjavát tették ki az asztalra. A rendezvénynek az időjárás is maximálisan kedvezett: napsütéses, kellemes hőmérséklet fogadta a kilátogatókat, vendégeket, érdeklődőket, és természetesen a helybélieket. Sokan családdal, baráti társasággal érkeztek, de bőven akadtak olyan látogatók is, akik „csak benéztek”, és végül órákig maradtak, mert a fesztivál hangulata egyszerűen beszippantotta őket.

Ízekből nem volt hiány

A szalonnafesztivál név kötelez: a rendezvény központi eleme természetesen a szalonna és a sertésből készült ételek voltak, bár a kínálat messze túlmutatott ezen. Az asztalokon megtalálható volt szinte minden, ami a sertésből elkészíthető: különféle szalonnák (húsos, zsíros, réteges, mangalica), házi kolbászok, füstölt sonkák, disznótoros jellegű ételek, hurkák, tepertő, töpörtyűkrém, bográcsban főtt fogások, töltött káposzta.

A fesztivál élményét külön fokozta, hogy a helyszínen a látogatók nemcsak kész termékeket vásárolhattak, hiszen a pincék mellett a bográcsokban és az üstökben különleges ételek, pörköltek rotyogtak, és több helyen parázson sütötték a szalonnát. A rendezvény nem csak a húsról szólt. A helyiek gondoskodtak róla, hogy mindenki találjon magának kedvére valót: házi sütemények, desszertek, kalácsok, savanyúságok, zakuszka, különféle házi befőttek, lekvárok várták a vásárlókat.

A szilágysámsoni pincesorhoz természetesen hozzátartozik az ital is, így a fesztivál egyik fontos pillére volt a helyi borkultúra bemutatása. A látogatók többféle helyi borból kóstolhattak, de a pálinka sem hiányozhatott: különösen népszerű volt a szilvapálinka, amely a térség egyik büszkesége. Emellett több standon kézműves termékekkel is találkozhattak az érdeklődők, így a fesztivál egyszerre volt gasztronómiai vásár, helyi termékek bemutatója, közösségi találkozó és kulturális esemény.

A fesztivál sikerének egyik legfontosabb kulcsa a kiváló hangulat volt: egész napos nótaszó, gyereksarok, illetve ifjúsági programok várták a fiatalabb korosztályt. A táncos produkciók különösen nagy sikert arattak, és jó volt látni, hogy a hagyományt nemcsak őrzik, hanem megélik.

Példás szervezés: táblák, irányítás, parkolási segítség

A rendezvény idei sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a szervezés kimagaslóan jól működött: nem volt káosz, nem volt „tanácstalanság”, ami egy több ezres tömeget megmozgató eseménynél különösen fontos. A helyszínhez vezető utakat táblák jelezték, és a parkolásnál helyiek mutatták a parkolási lehetőségeket, terelték a forgalmat, és gondoskodtak arról, hogy a vendégek gördülékenyen, biztonságosan érkezzenek és távozzanak.

Barátságok fesztiválja

A fesztiválra idén is számos településről, szomszéd megyéből érkeztek vendégek, de találkoztunk székelyföldiekkel is. Lőrincz László és felesége, Edit Gyergyóalfaluból érkezett, ők egy több mint tízéves szilágysámsoni barátság révén jutottak el a településre. A vendégek számára a pincesor és a helyi hagyományok különlegességet jelentettek, hiszen náluk sem pincesor, sem szőlő, sem gyümölcstermesztés nincs a hideg időjárás miatt, ezért ez számukra újdonság és egy nagyon pozitív dolog volt – mesélték. A pár szerint a fesztivál olyan élményt nyújt, amiért érdemes máskor is visszatérni.

Dobrai Lajos, aki először vett részt árusként, röviden, de nagyon beszédesen foglalta össze a napot: „szerintem nagyon jó napot zárunk. Minden ment, szalonna, kolbász, minden helyi termék.” A helyiek örültek az eseménynek, és a kérdésre, hogy jövőre is jönnek-e, azt válaszolták: ha az Isten megsegít, akkor igen.

„Ma újra történelmet írtunk Szilágysámson pincesorán”

Bántó Zoltán polgármester köszöntőbeszédében kiemelte: a fesztivál mára a település egyik legfontosabb eseményévé vált, amely egyre nagyobb tömeget vonz. „Ma újra történelmet írtunk itt, Szilágysámson pincesorán” – fogalmazott, majd köszönetet mondott a termelőknek, a szervezőknek, a támogatóknak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a sikerhez. Kiemelte: a zsűrinek idén rendkívül nehéz dolga volt, hiszen a felhozatal erős és változatos volt.

Seres Dénes parlamenti képviselő kiemelte: a szilágysámsoni szalonnafesztivál mára jóval több lett, mint egy egyszerű gasztronómiai rendezvény. Véleménye szerint az esemény egyszerre szolgálja a hagyományőrzést, a helyi termékek népszerűsítését, valamint a közösségi összetartozás erősítését. Méltatta a helyiek vendégszeretetét és azt, hogy évről évre egyre vonzóbbá, látványosabbá teszik a fesztivált, amely már nemcsak Szilágysámsonnak, hanem az egész térségnek is rangot ad.

A képviselő szerint a szilágysámsoni szalonnafesztivál egyik különlegessége, hogy a hagyomány itt nemcsak a tányéron, hanem a látványban is megjelenik, hiszen mint mondta, olyan gazdagságot és kreativitást tapasztalt, hogy a pincesoron még „kolbászból épített házat” is látott, amelynek a teteje és a kerítése kolbászból, az oldala pedig sonkából volt. „Ez a rendezvény nemcsak a szalonnáról szól, hanem arról is, hogy itt a hagyomány, a munka és a vendégszeretet kéz a kézben jár” – fogalmazott, majd hozzátette: a fesztivál mindenki számára nyereség. A termelők bemutathatják és értékesíthetik portékáikat, a látogatók pedig közvetlenül a készítőktől vásárolhatnak, miközben a település hírneve is erősödik.

32 szalonnaminta, elképesztő színvonal

A fesztivál versenyrésze idén különösen erős volt. Széri József, a zsűri elnöke szerint a rendezvény évről évre fejlődik, és már olyan szintet ért el, hogy bárhol megállná a helyét. Az egyéb kategória különdíjazottja Tóth Laura Petra (magyarországi testvértelepülés), II. díjas lett Balla Ferenc, és I. díjat ért el Dobrai Julianna Diósadról. Sonka–kolbász kategóriában különdíjban részesült a zilahi EMKE, II. díjat ért el Gyulai Bíborka, és első díjat Seres-Matolcsi Róbert Magyarkecelből.

A szalonna kategóriában 32 minta érkezett, így több különdíjast is hirdettek: az újfalusi Takács csapatot (testvértelepülés), Tóth Andreát és Boda Hunort. Harmadik díjban részesült a szilágysámsoni Kiss-Juhász Attila, második lett Virág Zoltán (testvértelepülés) és első Bot Sorin, aki a fődíjként egy malaccal térhetett haza.

Zsűri: „Nem volt olyan minta, amiben hibát találjunk”

Széri József zsűrielnök szerint az idei verseny felhozatalát nehéz szavakkal leírni, mert a színvonal kiemelkedően magas volt. „Egyszerűen nem lehetett hibát találni” – mondta, majd hozzátette, az első minta után már látszott, hogy „fel van adva a lecke”, mert a mezőny nem lefelé, hanem csak felfelé ment. A zsűri szerint a legjobb dolog az előző évekhez viszonyítva, hogy a versenyzők visszatértek a klasszikus ízvilághoz: sót, borsot, minimális fokhagymát, és természetes füstölést használtak. A túlzó, idegen fűszerezések eltűntek, és helyette a hagyományos, tiszta ízek kerültek előtérbe.

Seres-Matolcsy Róbert díjazott kiemelte, a jó sonka és jó szalonna mögött hosszú folyamat áll. „Egy olyan sonkával érkeztem, amelyben három év munkája van benne” – mondta, hozzátéve, a mangalica nevelése, az érlelés, a gondos tartás és a türelem mind részei annak, amit a zsűri végül értékelt. Mint ismertette: „a jó sonka titka: természetes körülmények között tartani, és megadni neki az idejét.”

A verseny egyik legízletesebb ételét a diósadi Dobrai Julianna készítette, aki első díjat nyert egy saját készítésű fogással, amelyben savanyú káposzta, málékása, disznóhús volt, cserépedényben készült, lerben sütve, majd házi kenyérbe töltve tálalta. Mint mesélte, a fogásnak nincs neve, mert saját alkotás, saját recept.

A fesztivál üzenete: Szilágysámson kinőtte magát

Szilágysámson a fesztivállal „kinőtte magát”, ezért jövőre akár kétnapos is lehetne a rendezvény – hangzott el többször a nap folyamán. Az esemény egyre nagyobb, egyre szélesebb körben ismert, mert testvértelepüléseket, külhoni magyar közösségeket és különböző régiókból érkező látogatókat köt össze.

Bántó Zoltán polgármester szerint a látogatók száma idén megduplázódott, ami azt jelenti, hogy a fesztivál nemcsak sikeres, hanem szükség is van rá. A negyedik szilágysámsoni szalonnafesztivál sokak szerint minden szempontból kiemelkedő volt, ugyanakkor már nem „csak egy rendezvény”, hanem a közösség egyik legfontosabb ünnepe.