Romániában az öregségi nyugdíjba vonulás időpontját nem kizárólag a ledolgozott évek száma határozza meg. A törvény szerint két feltételnek egyszerre kell teljesülnie: el kell érni a nyugdíjkorhatárt, és teljesíteni kell a minimális járulékfizetési időt.

A nők esetében a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, ezért az, hogy pontosan mikor vonulhatnak nyugdíjba, a születési évüktől és hónapjuktól függ. A 360/2023-as számú nyugdíjtörvény 5. számú melléklete részletesen tartalmazza, hogy az egyes korosztályokra mikor vonatkozik a nyugdíjkorhatár, illetve milyen szolgálati idő szükséges – írja a Digi24.

Mikor éri el valaki a nyugdíjkorhatárt?

A törvény általános szabályként 65 évben állapítja meg a nyugdíjkorhatárt mind a férfiak, mind a nők esetében. A nők azonban fokozatosan érik el ezt a korhatárt. A férfiak normál körülmények között 65 éves korukban mehetnek öregségi nyugdíjba. A nőknél viszont a születési időpont alapján, fokozatosan emelkedik a korhatár.

Például egy 1967 januárjában született nő 2030 januárjában, 63 éves korában éri el a nyugdíjkorhatárt. Egy 1968 januárjában született nő esetében a nyugdíjkorhatár 63 év és hat hónap, vagyis 2031 júliusában válik esedékessé. Az 1969 januárjában születettek esetében pedig 64 éves korban, 2033 januárjában jön el az idő.

Ezért a pontos nyugdíjba vonulási időpontot nem lehet egyszerűen úgy kiszámítani, hogy az aktuális évből kivonjuk a születési évet. A fokozatos korhatár-emelés időszakában mindig a törvény 5. számú mellékletének megfelelő sorát kell ellenőrizni.

A jelenlegi ütemterv 2035 januárjában ér véget, amikor az 1970 januárjában született nők elérik a 65 éves általános nyugdíjkorhatárt. Ettől kezdve – ha addig nem módosítják a jogszabályokat – a nők és a férfiak egyaránt 65 éves korban mehetnek nyugdíjba.

Bizonyos esetekben ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a korhatár csökkentését. Ilyen lehet például a különleges vagy nehéz munkakörülmények között ledolgozott idő, a gyermekek megszületése és felnevelése, a fogyatékosság, illetve más, jogszabályban meghatározott körülmény.

Az 1970 januárjában és az után született nők esetében a jelenlegi szabályozás már 65 éves általános nyugdíjkorhatárral számol. Így például egy 1980 augusztusában született nő 2045 augusztusában éri el a korhatárt – feltéve, hogy addig nem változik a jogszabály.

Hogyan kell értelmezni a nyugdíjtörvény 5. számú mellékletét?

Az 5. számú melléklet a nőkre és a férfiakra vonatkozóan. Ebben szerepel a születés éve és hónapja, az az időpont, amikor az illető eléri a nyugdíjkorhatárt, valamint a teljes és a minimális járulékfizetési idő.

A pontos nyugdíjba vonulási időpont meghatározásához először meg kell keresni a nemnek, születési évnek és hónapnak megfelelő sort. A következő oszlopban szerepel az a hónap, amelytől megnyílhat az öregségi nyugdíjra való jogosultság – feltéve, hogy a minimális járulékfizetési idő is teljesült.

A táblázatban például a „63/6” 63 év és hat hónap, a „35/0” pedig 35 év teljes járulékfizetési időt jelent. A „15/0” a minimálisan szükséges ledolgozott 15 évet jelöli.

Fontos, hogy a táblázatot egészében kell értelmezni, nem elegendő csupán a nyugdíjkorhatárt tartalmazó oszlopot megnézni. Hiába érte el valaki a megadott életkort, ha nem rendelkezik a törvény által előírt minimális járulékfizetési idővel.

Nem csak a születési időpont számít

A születési év és hónap alapján megállapítható a nyugdíjkorhatár, a járulékfizetési időt azonban külön is meg kell vizsgálni.

A szolgálati időbe beleszámítanak a járulékfizetéssel járó időszakok, bizonyos úgynevezett asszimilált időszakok, valamint egyes, törvényben elismert nem járulékalapú időszakok is. Ezek azonban nem minden esetben számítanak ugyanúgy a minimális, illetve a teljes járulékfizetési idő kiszámításakor.

Ilyen asszimilált időszak például a nappali tagozaton, diplomával lezárt egyetemi tanulmányok időszaka vagy a katonai szolgálat, ezek azonban főszabály szerint nem helyettesítik a nyugdíjjogosultsághoz szükséges járulékfizetéssel szerzett éveket.

Kivételt jelent a 2006. január 1. után igénybe vett gyermeknevelési szabadság, amelyet a törvény bizonyos feltételek mellett a minimális és a teljes járulékfizetési idő megállapításakor is figyelembe vesz.

Ezért az igazolásokban szereplő összes szolgálati év nem feltétlenül azonos azzal a járulékfizetési idővel, amelyet a nyugdíjpénztár a jogosultság megállapításakor figyelembe vesz.

Legalább 15 év járulékfizetés szükséges

A nyugdíjkorhatár elérése önmagában nem elegendő. A 360/2023-as törvény 47. cikkelye szerint legalább 15 év járulékfizetési idő szükséges mind a nők, mind a férfiak esetében. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie: az életkornak és a minimális járulékfizetési időnek.

Vagyis aki eléri a számára meghatározott nyugdíjkorhatárt, de nincs legalább 15 év járulékfizetési ideje, nem jogosult öregségi nyugdíjra pusztán azért, mert betöltötte a megfelelő életkort. Ugyanígy az sem mehet automatikusan nyugdíjba, akinek már megvan a 15 év járulékfizetési ideje, ha még nem érte el a számára meghatározott korhatárt – kivéve, ha valamilyen külön rendelkezés alapján korábban is nyugdíjba vonulhat.

Mit jelent a teljes járulékfizetési idő?

A teljes járulékfizetési idő 35 év mind a nők, mind a férfiak esetében. Ez azonban nem azonos a nyugdíjhoz szükséges minimális idővel.

A 15 év a minimum, amely a nyugdíjkorhatár elérésével együtt megteremti az öregségi nyugdíjra való jogosultság alapját. A 35 éves teljes járulékfizetési időnek pedig többek között a korhatár előtti nyugdíjba vonulásnál, bizonyos korhatár-csökkentések alkalmazásánál és más, törvényben szabályozott esetekben van jelentősége.

A nőknél a teljes járulékfizetési időre vonatkozó szabályok is fokozatosan változnak, ezért két, akár csak néhány hónap különbséggel született nő esetében is eltérhetnek a pontos követelmények.

Mikor lehet benyújtani a nyugdíjkérelmet?

Az öregségi nyugdíj iránti kérelmet attól a naptól lehet benyújtani, amikor mind az életkorra, mind a szükséges szolgálati időre vonatkozó feltételek teljesülnek. Ha az érintett azt szeretné, hogy a nyugdíjat már a jogosultság kezdetének időpontjától megállapítsák, a kérelmet 30 naptári napon belül be kell nyújtania.

Ha a kérelmet később adják be, az általános szabály szerint a nyugdíjat a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg. A késlekedés így azt eredményezheti, hogy az érintett elesik a jogosultság kezdete és a kérelem benyújtása közötti időszakra járó összegektől.

A dokumentumokat az érintett lakóhelye szerint illetékes területi nyugdíjpénztárhoz kell benyújtani. A kérelmet maga az érintett, törvényes képviselője, illetve különleges meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja is benyújthatja.