Olvasónk hívta fel a figyelmet a problémára, hogy a saját zsebből fizetett, önkéntes egészségügyi biztosítást egyáltalán nem lehet év közben lemondani akkor sem, ha az ember közben nyugdíjba megy, és már jár neki ingyen az állami egészségügyi ellátás. Az önkéntes egészségbiztosítás csakis egy évre köthető, részletekben fizethető, és az adóhatóság (ANAF) akkor is behajtja a részleteket, ha idő közben változik az illető helyzete, és nyugdíjasként vagy alkalmazottként már lesz egészségbiztosítása. Utánajártunk, miért van ez így, és mi vár azokra, akik nem fizetnek. Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselőt pedig arról kérdeztük, várható-e törvénymódosítás a duplán vagy – mint kiderült – akár triplán fizetők helyzetének megoldására.

„Egy széles réteget – leginkább kisnyugdíjasokat – érintő igazságtalanságra szeretném felhívni a figyelmet” – írta nemrég egy olvasónk, aki beszámolt egy problémáról, ami édesanyját és tudomása szerint sokakat érint. „Édesanyám korábban önkéntesen fizette az egészségügyi biztosítását (CASS), és a 2026-os évre vonatkozóan az első részletet még tavaly rendesen be is fizette. Közben idén, 2026 márciusában elérte a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba vonult. Bár márciustól kezdve nyugdíjasként törvényesen, alanyi jogon (ingyenesen) járna neki az egészségügyi biztosítás, az ANAF mégis kötelezi őt arra, hogy a korábban önkéntesen vállalt, egész éves biztosítás fennmaradó részét is fizesse ki. Ez azt jelenti, hogy márciustól kezdve gyakorlatilag kétszeresen fizet az államnak ugyanazért a szolgáltatásért” – fejtette ki olvasónk.

Véleménye szerint ez nem méltányos eljárás a legkiszolgáltatottakkal szemben, hiszen „a kisnyugdíjasoktól olyan összegeket követelnek, ami komoly érvágás a havi költségvetésükben”, ugyanakkor az sem fair szerinte, hogy „a bürokrácia nem hajlandó törölni vagy arányosítani a tartozást az év azon részére, amikor az érintett már hivatalosan is védett státuszba (nyugdíjas) került”.

Kérdése és kérése, „lehetséges-e jogilag töröltetni ezt a méltánytalan »dupla« fizetést az ANAF-nál? Milyen lépéseket kellene megtenniük az érintetteknek?”.

Sem a nyugdíjba vonulók, sem a munkába állók

A rövid válasz sajnos az, hogy nem lehetséges: amióta törvénymódosítás történt, azóta ez egy visszavonhatatlan kötelezettségvállalás.

„Törvényesen megszűnt az az lehetőség, hogy javító nyilatkozatot tehessen le az érintett. Még akkor sem adott ez a lehetőség, ha nyugdíjba ment vagy ha munkába állt, mindenképp ki kell fizetnie a biztosítás teljes összegét”, magyarázta el megkeresésünkre a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság ügyfélszolgálati munkatársa.

Mint kifejtette, 2026-ban a fizetendő összeg 2430 lei, ennek első részlete 608 lej, amit szerződéskötéskor be kell fizetni. A fennmaradó összeg fizethető havi részletekben is egészen a következő év május 25-éig. Amennyiben elmarad a részlet törlesztése, először felszólítást küldenek, majd az érintett bankszámláit zárolhatják.

Elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy amint a nyugdíjba vonulás vagy munkába állás időpontját igazoló dokumentumot benyújtott az illető, újraszámolták a hozzájárulása összegét. Hozzátette, amikor a szerződéseket kötik, mindig felvilágosítják az érintetteket, hogy jelenleg csakis egy évre szólhat a megállapodás, és összege fix. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy amennyiben az állami egészségügyi ellátásban kórházi kezelésre van szüksége a biztosítottnak, az messze többe kerülne biztosítás nélkül, mint ez a 2430 lejnyi hozzájárulás.  

Főként akkor kérik, ha baj van

„Aki eldönti, hogy jövedelem nélküliként biztosított szeretne lenni, bejöhet hozzánk, benyújtja a jövedelemnyilatkozatát, a 212-es nyilatkozatot, vagy intézheti online az SPV-fiókján keresztül. Amint az első részletet – a teljes hozzájárulás 25 százalékát – kifizeti, attól a pillanattól biztosított státusban lesz az állami egészségügyi rendszerben” – mondta el Dimén Hunor Dénes, a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője, aki szintén kiemelte, „ez egy egyszeri döntés, visszavonni sajnos már nem lehet”.

Dimén Hunor Dénes igazgató elmondta, azt tapasztalják, sok esetben hirtelen lesz fontos az embereknek az egészségbiztosítás, főként akkor kötik meg, amikor már gondjuk van, és szükségük van az állami egészségügyi szolgáltatásra „Amikor baj van, akkor azonnal kellene, de van egy átfutási ideje, míg eljut az információ az egészségbiztosítóthoz” – jegyezte meg.

Hozzátette, „gyakran előfordul, hogy később el is felejtik az érintettek a biztosításukat, és a következő év május 25-én kell emlékeztetnie a közpénzügyi hivatalnak a tartozásról, amikor is elkezdjük kényszervégrehajtani ezeket az összegeket”.

A közpénzügy igazgatója elmondta, nem szoktak hozzájuk fordulni az olvasónk által említett panasszal. „Egyébként nagyon ritka az olyan eset, hogy aki önkéntes egészségbiztosítást fizet, közben nyugdíjba vonul, gyakoribb, hogy idő közben állást talál, és alkalmazottként is biztosított lesz. Azonban egyik esetben sem felszámolható az önkéntesen megkötött biztosítás” – hangsúlyozta újra.  

Miklós Zoltán: törvényt kell módosítani

„Amikor ilyen méltánytalansággal találkozunk, akkor nyilván az igény felmerül, hogy törvényt kell módosítani, hiszen kétszer lesz biztosított az érintett, egyrészt nyugdíjasként, másrészt mivel fizeti  a szerződés értelmében, sőt amennyiben 3000 lej feletti a nyugdíja, akkor még ezen jövedelem után is le fognak vonni tőle egészségbiztosítási hozzájárulást” – mutatott rá az olvasónk által ismertetett eset kapcsán Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja.

Elmondta, olyan helyzetek is előfordulnak, amikor háromszor kell fizetni az egészségbiztosítási hozzájárulást. „Egyrészt alkalmazottként a fizetés 10 százaléka által, de ha emellett az illető bérbe ad egy ingatlant, akkor a egységes jövedelembevallása szintén egészségbiztosítási hozzájárulással jár 6 minimálbér feletti összegnél, ugyanakkor emellett, ha még egyéni vállalkozó is PFA-val, vagy esetleg még egyéb bérjövedelme van, akkor ismerünk olyan esetet, hogy harmadszor is kell fizesse az egészségbiztosítási hozzájárulást” – fejtette ki.  

„Az egészségügyi finanszírozási rendszer szolidaritáson alapul, ami azt jelenti, hogy különböző összegeket fizetünk be mindannyian, de ugyanazt a szolgáltatást kapjuk, viszont nyilván igazságtalan és méltánytalan az, hogy egy szolgáltatásért többet és többször is kell fizetni” – hangsúlyozta, hozzátéve, korábban már terjesztettek be olyan törvényjavaslatokat, „amelyek ezt a fajta méltánytalanságot valamilyen szinten megszüntetik”. Ilyen esettel viszont még találkoztak, amikor a nyugdíjba lépés miatt áll elő az a helyzet, hogy többször kell hozzájárulást fizetni.

„Az említett eset pedig olyan, amivel még nem találkoztunk, és törvényi beavatkozást igényel, törvénytervezetben lehet javasolni, hogy az, aki meghatározott idejű szerződést kötött, de közben nyugdíjas lett és biztosítótá vált, tudjon kilépni az ilyen jellegű szerződésből” – hangsúlyozta.

Kiemelte, az ilyen konkrét, megtörtént esetek erős hivatkozási pontot jelentenek a szakbizottsági és szakminisztériumi viták során, és sokkal nagyobb esélye van, hogy a törvénymódosítást sikerüljön átvinni. „Ez úgy működik, hogy a benyújtott törvénytervezeteket véleményezi a pénzügyminisztérium, hogy szerinte miért lehet, vagy miért nem lehet, véleményt mondanak a parlament bizottságai, a szenátusban és a képviselőházban el kell magyarázni a kollégáknak, hogy mi is a probléma. Éppen ezért hasznosak a konkrét esetek és azok dokumentálása, hogy ismeretükben meg lehessen írni a törvénytervezetet, minél hamarabb átvinni a parlamenti vitán, és megváltoztatni a törvényt” – fejtette ki.

A képviselő ígérete szerint megvizsgálja a nyugdíjas hölgy esetét, és szeptemberben várhatóan törvényjavaslatot terjeszt be, vagy módosító javaslatot, amennyiben egy törvénytervezet vitáján ez épp lehetséges. Utóbbi lenne a gyorsabb megoldás, jegyezte meg, egyébként várhatóan hónapokba telik, míg egy törvénytervezet elfogadásra kerülhet.

Kérdésünkre megerősítette, az esetleges törvénymódosítás nemcsak a nyugdíjba vonulókra terjedne ki, hanem mindenkire, akinél fennáll az a helyzet, hogy míg érvényes biztosítási szerződése van idő közben biztosítottá válik alkalmazottként vagy más úton.

Kapcsolódó

Júliustól emelkedik a nők nyugdíjkorhatára

Ez év júliusától a törvényi feltételeknek megfelelő nők 62 évesen és 7 hónaposan igényelhetik az öregségi nyugdíjat – egy hónappal később, mint azok, akik az év első felében szereztek jogosultságot.

nyugdíj korhatár nők