A kórházi álláshelyek felszabadításáról elfogadott memorandum a romániai egészségügyi intézmények valós helyzetét szem előtt tartó két kritériumon alapul – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy azt is, hogy a bértörvény hatálybalépése után egyetlen közalkalmazott bére vagy keresete sem csökken.

Bolojan a kormány kedd esti rendkívüli ülése után elmondta: a kabinet a memorandum második változatát fogadta el. Az első változat lényegében összesítette az ország valamennyi kórházának igényeit, majd bizonyos csökkentési arányokat alkalmazva tett javaslatot a felszabadítandó álláshelyek számára – számol be az Agerpres hírügynökség. 

Az ügyvivő miniszterelnök közlése szerint a kórházak összesen 26 ezer álláshely felszabadítását kérték, miközben jelenleg több mint 190 ezren dolgoznak ezekben az intézményekben. Ezért azt kérte az egészségügyi minisztériumtól, hogy a memorandum átdolgozásakor két, a kórházak tényleges helyzetét tükröző kritériumot vegyen figyelembe.

Az első kritérium a személyi jellegű kiadásoknak a kórház teljes költségvetésén belüli aránya volt. Azok az intézmények, amelyeknél ez az arány alacsonyabb, több álláshelyet kaptak, mert van pénzügyi mozgásterük személyzeti kiadásaik növelésére. Azoknál a kórházaknál viszont, amelyek költségvetésük 85-90 százalékát bérekre fordítják, csökkentették a jóváhagyott álláshelyek számát. „Ilyen esetben a kórház gyakorlatilag már nem a betegekért, hanem kizárólag az alkalmazottakért működik, mert nem marad pénze gyógyszerekre, vizsgálatokra vagy a kórházi fertőzések elleni védekezésre” – fogalmazott Bolojan.

A második kritérium a kórházi ágyak kihasználtsága volt. Minél magasabb volt egy intézmény ágykihasználtsága, annál több álláshelyet kapott. A kormányfő szerint ugyanis ez azt jelzi, hogy az adott kórház szolgáltatásai, szakterületei és az ellátás minősége megfelelnek a lakosság igényeinek, az ágykapacitást pedig észszerűen használják ki.

Kapcsolódó

Megoldás született az egészségügyi személyzethiány ügyében

A kormány keddi döntése értelmében összesen 6.850 üres állásra alkalmazhatnak kórházi személyzetet.

RMDSZ egészségügy egészségügyi személyzet Cseke Attila

Bolojan rámutatott, hogy a személyzet létszámát az engedélyezett ágyszám alapján határozzák meg. Ha azonban az ágykihasználtság 50 százalék alatti – amint ez több mint 150 kórház esetében tapasztalható –, az azt mutatja, hogy az intézmény nem felel meg a térség betegei szükségleteinek, miközben jelentős erőforrásokat emészt fel.

Mint megírtuk, a kedden elfogadott memorandum 6850 egészségügyi álláshely felszabadítását hagyta jóvá. Az első változathoz képest mintegy kétezer álláshelyet átcsoportosítottak a megyeszékhelyeken és az egyetemi központokban működő kórházakhoz, valamint azokhoz az intézményekhez, amelyek magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, és jelenleg különösen nagy betegforgalommal szembesülnek – magyarázta Ilie Bolojan

A sztrájk a bértörvénytervezettel kapcsolatos hazugságokra és félretájékoztatásra épült?

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az egészségügyi rendszerben dolgozók sztrájkja a közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatos hazugságokra és félretájékoztatásra épült.

Az ügyvivő kormányfő a kabinet kedd esti rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján elnézést kért a betegektől a munkabeszüntetés okozta kellemetlenségekért, és tiszteletét fejezte ki az orvosok, az asszisztensek, a betegápolók és az egészségügyi ágazat valamennyi dolgozója iránt.

Bolojan ugyanakkor kijelentette: a sztrájkot elsősorban azok a valótlan állítások és félrevezető információk váltották ki, amelyek szerint az új bértörvény elfogadása csökkentené az egészségügyi alkalmazottak jövedelmét. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály hatálybalépése után egyetlen közalkalmazott bére vagy keresete sem csökkenne, amint azt az illetékes tárcavezetők és a munkaügyi miniszter is többször leszögezték. A kormányfő szerint a munkaügyi minisztérium tervezete felszámolná a jelenlegi méltánytalanságokat, így a bérek jelentős hányadának emelkednie kellene. Hozzátette azonban, hogy a béremeléseket nem lehet hitelfelvételből finanszírozni, azok mértékét a román gazdaság teherbíró képességéhez kell igazítani. „Arra kell törekednünk, hogy a következő években kiszámítható és méltányos bérek legyenek a romániai köz- és magánszférában, és hogy megőrizzük az egészséges alapokon nyugvó építkezéshez elengedhetetlen költségvetési egyensúlyt” – fogalmazott.

Kapcsolódó

Folytatódik az egészségügyi sztrájk

Nem sikerült megegyezni az új bértörvényről az egészségügyi minisztériumban tartott keddi tárgyaláson.

általános sztrájk Sanitas egészségügy

Bolojan arra is rámutatott, hogy az egységes bértörvény alkalmazása elkerülhetetlen kihívásokkal fog járni. Mint hangsúlyozta, jelenleg a kórházak finanszírozása nem a betegeknek nyújtott egészségügyi szolgáltatásokon alapul. Kiadásaik legnagyobb részét közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi, és a bérek kétharmadát is költségvetési forrásból finanszírozzák, nem pedig az ellátott esetek után járó összegekből. A miniszterelnök szerint emiatt a kórházigazgatók nem érdekeltek abban, hogy az intézmények szolgáltatásait, az osztályok méretét és szerkezetét a betegek tényleges szükségleteihez igazítsák, ami súlyos torzulásokat okoz az egészségügyi rendszerben.

Kifejtette: a bértörvény elfogadása után növelni kellene a kórházak által ellátott esetek után járó térítési díjakat, mert ezek jelenleg nem fedezik a szolgáltatások költségeit. A cél az, hogy a kórházak működését a jövőben az általuk ténylegesen nyújtott betegellátás alapján finanszírozzák, és minden megoldott eset után olyan összeget kapjanak, amelyből a béreket és az intézmények egyéb kiadásait is fedezni lehet.

Az ügyvivő kormányfő szerint egyes kórházaknak át kell gondolniuk szolgáltatási kínálatukat. „Azoknak a kórházaknak, amelyek iránt van kereslet, lesznek betegeik és ellátandó eseteik, így zavartalanul működhetnek. Azoknak az intézményeknek azonban, amelyek jelenleg kizárólag a közvetlen költségvetési forrásokra támaszkodnak, át kell alakítaniuk szolgáltatási kínálatukat, az osztályaikat, az alkalmazottaik létszámát” – magyarázta Bolojan.

A miniszterelnök a palliatív ellátást említette példaként. Mint mondta, Romániában akár meg is lehetne kétszerezni a palliatív ágyak számát, ehelyett azonban továbbra is olyan kórházi osztályokat tartanak fenn, amelyek iránt nincs számottevő igény, ezért nem szolgálják megfelelően a lakosság szükségleteit.