Nagy dérrel-dúrral jelentette be január közepén a miniszterelnök, hogy közel nyolcezer állást szabadítanak fel az egészségügyben és a szociális ellátásban. Bár az intézkedés valóban enyhíti a kórházakban a személyzethiányt, korántsem oldja meg a problémát. Az érintettek arra figyelmeztetnek, hogy fűnyíró módszerrel zárolták, majd oldották fel az állásokat, nem figyelve a valós szükségletekre, így az egyensúlytalanságok továbbra is fennállnak a rendszerben.

Meg kellett volna határozni a prioritásokat, hol van égető szükség személyzetre, mondta el a Maszol megkeresésére András-Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Hasonlóképpen vélekedik Daniel Coriu, a Romániai Orvosi Kamara elnöke, akire arra figyelmeztet, tévedés volt az állások zárolása, ám végül a feloldás sem volt inspirált, mert nem azonosították be a valós szükségleteket. A jó hír az, hogy legalább az idén megüresedett állásokat már a kormány előzetes jóváhagyása nélkül is meghirdethetik az egészségügyi intézmények.

Van amelyik kórház még választ sem kapott

A sepsiszentgyörgyi kórház eddig még nem kapott jóváhagyást az állások meghirdetésére, bár januárban elküldték a fejlesztési minisztériumnak a beadványt, amelyben mintegy száz zárolt munkahely feloldását kérték.

Erre még nem kaptak választ, így egyelőre csak azokat az állásokat tudják betölteni, melyek az idén üresedtek meg, mondta el megkeresésünkre a kórházigazgató. András-Nagy Róbert hangsúlyozta, újraelemzik a szükségleteket, és februárban újabb beadványt küldenek a minisztériumba, hiszen a helyzet lassan tarthatatlan, annál is inkább, hogy tavaly egyáltalán nem tudtak alkalmazni. A személyzet túlterhelt, félő, hogy ez az ellátás minőségének rovására megy, fogalmazta meg aggályait az igazgató.

Rámutatott, nemcsak az egészségügyi szakemberek terén van hiány, az adminisztratív személyzet hatalmas volumenű papírmunkát kell elvégezzen a digitalizációs törekvések ellenére. Másrészt például kazánfűtőkre is nagy szükség lenne, jelenleg csak nagy nehézségek árán tudják kiadni nekik a pihenőszabadságot, holott erre a törvény is kötelezi a munkaadót, a munkavállalót egyaránt.

András-Nagy Róbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházak finanszírozását is meg kell oldani, nyolc év alatt a tarifát egyszer emelték meg, a tavaly januárban 15 százalékkal. Ez viszont korántsem fedezi a fogyóanyag, az energiahordozók és a gyógyszerek drágulását.

Kolozsváron alkalmazhatnak, de nem eleget

Megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, az igazgatóság összesítette az önkormányzati fennhatóság alá tartozó kórházak személyzetigényeit, azt továbbították a fejlesztési minisztériumnak, de a választ a jóváhagyásokról már nem ők kapták, hanem minden önkormányzatnak, kórháznak pontszerűen küldte el a szaktárca.

Az egészségügyi minisztérium a napokban értesítette a Kolozs megyei kórházakat, hogy hány álláshelyet hirdethetnek meg. Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban szabadították fel a legtöbb álláshelyet, összesen 34-et. Az intézmény 18 orvost, 12 egészségügyi asszisztenst és 4 betegápolót alkalmazhat. Ennek is nagyon örülnek, de további asszisztensekre és kisegítő személyzetre lenne szükségük, mondta el a Ziua de Cluj helyi lapnak Cristiana Ciortea, orvosigazgató. A Ion Chiricuță Onkológiai Intézet 18 orvos- és asszisztens-állás betöltésére írhat ki versenyvizsgát. Az Octavian Fodor kórházban 16 állást szabadítanak fel, ebből csak hetet asszisztenseknek, bár az intézmény 67-et kért, mondta a helyi lapnak Mihai Mleșnițe igazgató. Hasonló helyzetben van a sürgősségi gyermekkórház is, ahol szintén több asszisztensre lenne szükség, négy állást szabadítottak fel, holott húszat kértek.

Fel kellett volna mérni a valós igényeket

Elsősorban az állások zárolása volt tévedés, ezt a feloldás részben enyhítette, de ennél az intézkedésnél is figyelembe kellett volna venni a valós igényeket, hívta fel a figyelmet az EuropaFM rádiónak a napokban adott interjúban Daniel Coriu, Romániai Orvosi Kamara elnöke. Kifejtette, az egyetemi központokban nincs orvoshiány, viszont az ország 26 megyéjében e téren hatalmas gondok vannak, másrészt minden egészségügy intézményben „krónikus asszisztens- és ápolóhiány van”.

Meglátása szerint be kellett volna azonosítani az igényeket, hiszen van ahol orvosra, máshol asszisztensre vagy mindkettőre égető szükség van. „Ha csak néhány állást szabadítanak fel, majd újra lezárják az alkalmazásokat, nem oldanak meg semmit. A humánerőforrás hiánya az egészségügyben egy harminc éve fennálló probléma, ezt nem lehet úgy megoldani, hogy egyszer zároljuk, majd feloldjuk az alkalmazást. Hagyni kellene, hogy a folyamat működjön, amikor jelentkezik a szakember, tudják felvenni” - mondta a orvoskollégium elnöke.

Hozzátette, az egyetlen valódi pozitívum, hogy az egészségügyi minisztérium végre lerövidítette az állami egészségügyi intézményekben megüresedett állások versenyvizsgával történő betöltésének határidejét, a korábbi száz napról 35 napra. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter különben sürgette a kórházakat, hogy a jóváhagyott állásokat minél hamarabb hirdessék meg, aztán azokat egy hónap alatt valóban be lehet tölteni.

Mint ismeretes, január közepén a kormány jóváhagyta közel nyolcezer állást felszabadítását az egészségügyben és a szociális ellátásban. Marcel Ciolacu miniszterelnök akkor hangsúlyozta, az orvos-, asszisztens- és ápolóhiánnyal küzdő kórházak azonnal személyzetet vehetnek fel. Azt is mondta, az egészségügyi minisztérium idei költségvetése 40 százalékkal nagyobb a tavalyinál, tehát nincs akadálya az állások betöltésének.