Így ellenőrizheted a munkaéveid – Mi a teendő, ha hiányoznak adatok?

Hogy ne a nyugdíjkorhatár elérésekor érjen kellemetlen meglepetés, érdemes a ledolgozott munkaévek (régiség) és a befizetett járulékok bejegyzésének pontosságát időben ellenőriznünk. Ezt ma akár otthonról, online is megtehetjük – kivéve, amikor mégiscsak be kell fáradni a hivatalba –, a 2001 előtti időszak igazolásához azonban elengedhetetlen a régi munkakönyv. Összegyűjtöttük a tudnivalókat többek között arról, hogyan kérhető ki a hivatalos igazolás a szolgálati időnk ellenőrzésére, mi a teendő, ha hibát találunk a rendszerben, hogyan lehet felhasználói fiókot nyitni, és az mire jó. 

Hogyan ellenőrizhetjük, pontosan hány elismert munkaévünk van, és mind pontosan nyilvántartásba került-e? Mi a teendőnk, ha hiányosságokat vagy hibákat találunk? Mit kell tennünk abban az esetben, ha a korábbi munkaadó már nem elérhető? Szükség lesz-e még a munkakönyvre (akinek van) nyugdíjazáskor, és mi történik, ha abban hiányosak az adatok? – ezekre kérdeztünk rá a Hargita Megyei Nyugdíjpénztártól a munkavállalók tájékoztatása céljából, hisz hasznos követni a nyilvántartást, nehogy túl későn, az öregségi nyugdíj küszöbén derüljön ki, az adatok nem egyeznek azzal, amire számítottunk.

Érdemes ellenőrizni. | Fotó: Unsplash

2001. április 1-jétől tartják nyilván a szolgálati időt, közismertebb nevén a régiséget a nyugdíjpénztárak adatbázisaiban, közölte Vezsenyi Melinda ügyvezető igazgató portálunknak küldött válaszában. „Az adatbázis a munkaszerződéssel, munkaviszonnyal dolgozókat tartja nyilván. Ezt bármikor személyesen mindenki kikérheti, és meggyőződhet, hogy a munkáltató rendben jelentette-e a munkaviszonyt” – írta az ügyvezető igazgató.

„A kimutatásban látja mindenki, hol és mennyit dolgozott. Itt láthatók a munkáltató adatai, a munkavégzés időtartama és a bruttó bér, ami szerint a nyugdíjalapot be kellett fizetni” – válaszolta az intézményvezető a további kérdésre. Amennyiben hiányosak az adatok, azokat „csak a munkáltató tudja pótolni, vagy az a cég, entitás, amelyik átvette a felszámolt munkáltató archívumát” – derült ki a válaszból.

A munkakönyvet is fontos megőrizni, hisz még szükségük lesz rá azoknak, akik 2001 áprilisa előtt álltak munkába. „A 2001. április 1-je előtti munkaviszonyt kötelező módon az eredeti munkakönyvvel kell bizonyítani. Bármilyen hiányosságot a munkaviszonyt illetően csak a munkáltató pótolhat, a tulajdonában lévő dokumentumok alapján” – mutat rá válaszában a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár vezetője.

E-mailben is kérhető

A nyugdíjpénztártól igazolást kikérve vagy online is ellenőrizhetjük a – 2001 áprilisa utáni – helyzetünket, hisz az intézmény online platformja lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtekintsék a járulékfizetési előzményeiket és egyéb frissített információkat – részletesen erről nemrég a bukaresti nyugdíjpénztár vezetője beszélt a Digi24-nek.

„Minden állampolgár, életkortól függetlenül, igényelhet a nyugdíjpénztártól igazolást a járulékfizetési idejéről” – mondta el Cristiana Dumitrescu ügyvezető igazgató, hozzátéve, „az igazolás segítségével az érintettek azonosíthatják a szakmai tevékenységükben előforduló esetleges megszakításokat, és kiszámíthatják a teljes munkaviszonyt, hogy ellenőrizzék, teljesítik-e a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt”.

Nemcsak nyugdíjazás előtt állóknak, életkortól függetlenül kérhető kimutatás. | Fotó: Unsplash

Azok, akik szeretnék beszerezni a szolgálati időről szóló igazolást, kérelmet küldhetnek a lakóhely szerint illetékes megyei nyugdíjpénztárhoz (ilyen a bukaresti kérvény). A fővárosi nyugdíjpénztár vezetője szerint a kérelem a személyazonosító igazolvány beszkennelt vagy lefotózott másolatával együtt elküldhető az intézmény hivatalos e-mail címére.

Online fiók a munkaviszony ellenőrzéséhez

Romániában minden munkavállaló létrehozhat felhasználói fiókot az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján, hogy ellenőrizze munkaviszonyát és az állami nyugdíjrendszerben regisztrált járulékait.

A fiók létrehozása a honlapon elérhető online űrlap kitöltésével történik. Ezzel még nem biztos, hogy meg tudjuk spórolni, hogy be kelljen fáradnunk egy hivatalba, ugyanis az űrlapot kinyomtatva, a személyazonosító okmánnyal együtt (eredetiben és másolatban) be kell nyújtani bármelyik területi nyugdíjpénztárhoz. A felhasználói fiók úgy is létrehozható, hogy nem személyesen nyújtjuk be a kérvényt, ám ebben az esetben elektronikus aláírás szükséges a kérelmező személyazonosságának igazolásához.

Nem mindig megúszható, hogy személyesen is be kelljen menni a hivatalba. | Archív felvétel | Fotó: Agerpres

Az adatai ellenőrzése után a felhasználó egy megerősítő e-mailt kap, amelyen keresztül beállíthatja a jelszavát, és hozzáférhet a nyugdíjpénztár informatikai rendszerében lévő személyes fiókjához.

Az Országos Nyugdíjpénztár tájékoztatója szerint azért érdemes fiókot létrehozni, mert:

  • teljes körű hozzáférést biztosít az Országos Nyugdíjpénztár által nyújtott elektronikus szolgáltatásokhoz
  • online értesítést kaphatsz rajta keresztül a téged érintő eseményekről
  • valamint ingyenes hozzáférést a neked szóló információkhoz

Hogyan igazolható a szolgálati idő?

Az állami nyugdíjrendszerben a 2001. április 1-jéig megszerzett szolgálati idő igazolása a munkakönyvvel történik. Ennek hiányában a bizonyítás a törvény előírása szerint egyéb iratokkal is lehetséges: a munkáltatók vagy az archívumok jogszerű birtokosai, illetve az Országos Levéltár által engedélyezett gazdasági szereplők által kiállított eredeti igazolásokkal, feltéve, hogy a munkakönyv elvesztését a Hivatalos Közlönyben közzétették a 2003/53-as törvénynek (munkatörvénykönyv) megfelelően.

Az országos adatbázisban szerepelnek a 2001 áprilisa utáni hozzájárulások. | Fotó: Unsplash

„2001 áprilisától kezdődően, az állami nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló 2000/19-es törvény hatálybalépésével, a biztosítottak összes szolgálati idejét az Országos Nyugdíjpénztár által kezelt informatikai rendszerben kezelik és központosítják. Így a nyugdíjjogosultság megállapításához szükséges adatokat automatikusan átveszik az intézményi adatbázisokból, és a nyugdíjkérelmet benyújtó személyeknek már nem kell korábbi munkáltatóktól igazolásokat keresniük vagy beszerezniük és benyújtaniuk” – tette hozzá a fővárosi nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Ekkor kell a munkáltatói igazolás

„A munkáltatók által kiállított igazolásokat csak a 2001 előtti munkaviszonyokra kéri a nyugdíjpénztár, azokban az esetekben, amikor a megszerzett jövedelmek nincsenek feltüntetve a munkakönyvben. Addig az időpontig minden jövedelmet rögzíteni kellett volna ebben a dokumentumban. Emellett az igazolásokra akkor is szükség van, ha 2001 áprilisáig olyan plusz jövedelmeket – például prémiumokat, bónuszokat vagy egyéb juttatásokat – adtak, amelyek nem szerepelnek a munkakönyvben. Ezekben az esetekben az igazoló dokumentumokat be kell nyújtani a nyugdíjkérelemhez. 2001 után azonban megváltozott a helyzet: a jövedelmekre és járulékokra vonatkozó összes adatot a munkáltatók elektronikusan továbbítják, és ezek elérhetők a nyugdíjpénztár informatikai rendszerében. Így az információk automatikusan nyilvántartásba kerülnek, anélkül, hogy a biztosítottaknak további igazolásokat kellene benyújtaniuk” – magyarázta el Cristiana Dumitrescu ügyvezető igazgató a Digi24-nek.

A szolgálati idő a következőkből állhat össze:

• azon időszakok, amelyek alatt a biztosítottak társadalombiztosítási járulékot tartoznak fizetni és/vagy fizetnek a romániai állami nyugdíjrendszerbe, illetve más országokba – a Románia által aláírt nemzetközi jogi egyezményekben meghatározott feltételek szerint,

• a nyugdíj megállapításához elismert, 2001. április 1-je előtt szerzett munkaviszony (régiség); a 2001. április 1-je utáni időszakok, amelyekben az érintettek a nyugdíjtörvények értelmében egyéni biztosítási nyilatkozat vagy biztosítási szerződés alapján voltak biztosítva;

• az I-es és II-es munkacsoportban, valamint különleges, veszélyes vagy egyéb sajátos munkakörülmények között ledolgozott időszakok után járó plusz szolgálati idő;

• a 2023/360-as törvény 14. cikkelyében meghatározott, szolgálati időnek elismert (úgynevezett asszimilált) időszakok;

• a mezőgazdasági dolgozók által szerzett, nyugdíjra jogosító hasznos idő – a mezőgazdasági termelők nyugdíjáról és egyéb társadalombiztosítási jogairól szóló jogszabályok feltételei szerint. (Forrás: cpmb.ro)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?