Románia az európai rangsor élén áll a munkanélküli fiatalok számát tekintve, mindeközben munkaerőhiánnyal küzd az ország, és sok fiatalnak magasabbak az elvárásai, mint a hazai lehetőségek. Kijelenthetjük, hogy a tendencia szerint az új generáció halogatja a munkavállalást, de nem feltétlen azért, mert a friss végzősök nem akarnak dolgozni. Probléma egyrészt, hogy egyes ágazatokban korlátozottak lehetőségek, másrészt megfigyelhető, hogy a Z generáció ma már sokkal tudatosabban választ munkahelyet. Veres Valér szociológustól, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatójától megtudtuk, egy összetett témáról van szó, és nem minden a fiatalokon múlik.

Az Eurostat adatai szerint a romániai fiatalok 22 százaléka munkanélküli, ezzel az aránnyal az európai rangsor elejére kerültünk, épphogy lemaradva képzeletbeli dobogóról, melyen csupán Spanyolország, Görögország és Portugália előz meg minket.

A fiatalok munkaerőpiacra való belépése és egyáltalán a szabadidős tevékenységekhez való viszonyulása is sokat változott az elmúlt évtizedekben. A téma kapcsán generációs különbségekről is beszélhetünk, hiszen a Z generációs fiatalok sokkal „igényesebbek, válogatósabbak, sokkal könnyebben otthagyják a munkahelyet, ha az nem tetszik, és inkább újat keresnek” – részletezte a szociológus. Szerinte az általános jólét növekedése Európában – ez valamennyire nálunk is tapasztalható – kevésbé kényszeríti rá a fiatalokat, hogy rögtön elkezdjenek dolgozni a tanulmányaik befejezése után. „A fiatalok körében nagyobb arányban vannak azok, akiknek a szülők anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy egy, vagy akár három évig még ne dolgozzanak” – emelte ki Veres Valér.

Fontos, hogy a mentalitásban is változás történt. Két-három évtizeddel ezelőtt elvben sem fogadták el, hogy a fiatal ne dolgozzon, miután befejezte az iskolát vagy az egyetemet. „Még akkor sem volt jellemző ez, ha amúgy került volna még egy tányér leves az asztalra. A szülők úgy gondolták, hogy ez a hozzáállás elfogadhatatlan és megengedhetetlen, mert így probléma lesz a későbbiekben a fiatal munkamoráljával.

Azonban fontos tényező az is, hogy a fiatal munkaerő bizonyos területeken felértékelődött, több más területen viszont akadályozott a belépés. Egyrészt azért, mert a kezdő fizetések sok területen alacsonyak, másrészt a nyugdíjba menés is kitolódott, tehát nehezebben üresednek meg az állások. A szociológus szerint a várható élettartam gyorsabb növekedésével alakult ki ez a helyzet, az idős generáció a nyugdíjas kor elérése után is tovább dolgozik. Emiatt viszont bizonyos ágazatokban érzékelhető makroszinten, hogy a fiatalok nem tudnak elég nagy arányban munkát találni. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy vannak olyan más területek, ahol munkaerőhiány van, ahol tudnak felvenni pályakezdőket, és ahol kifejezetten rájuk van szükség, tehát egy rendkívül összetett problémáról van szó.

„Azokban a húzóágakban, amelyek dinamikusan fejlődnek – főleg az IT szektorhoz kapcsolódó területek, de nemcsak az informatika, hanem általában a digitalizáció és az információs technológiával kapcsolatos ágazatok –, rendszerint vannak új munkahelyek, tudnak felvenni fiatalokat” – véli Veres Valér. Viszont olyan hagyományos foglalkozások terén, mint a tanügyben, a közigazgatásban, nincs dinamikus növekedés, nagyjából annyi pozíció van, mint évekkel ezelőtt. Ott a belépés korlátozott, kevesebb hely nyílik meg, mint ahány friss diplomás van.

A szociológus szerint ez külföldön általános szinten hasonló tendenciák mutatkoznak, de mégis jelentősek a különbségek. Például Dél-Európában még a romániai szintnél is nagyobb az ifjúsági munkanélküliség. Az Eurostat adatai szerint Spanyolország, Portugália és Görögország előz meg minket. „Ha egy kicsit hosszabb időszakot nézünk, akkor láthatjuk, hogy Dél-Európában a legnehezebb a fiataloknak belépni a munkaerőpiacra. Észak-Európában elvileg könnyebb, tehát kisebb az aránya a fiatal munkanélkülieknek. A legjobb helyzetben egyébként Németország van, ez magyarázható azzal is, hogy a német gazdaság Európában az élen jár, de hasonlóan jók az adatok Hollandiában és Dániában is.

Ösztönözni kell a cégeket, hogy fiatalokat alkalmazzanak

Veres Valér szerint növelni lehetne a fiatalok munkaerőpiaci részvételét olyan programokkal, amelyek során az állam segíti a cégeket a friss diplomások alkalmazásához, tehát a cégeknek támogatást ad: például visszafizeti a nettó bért, vagy adókedvezményt ad. „Az elmúlt évtizedekben több hasonló megoldást alkalmaztak, de ezek válságidőszakokban megszűntek. A lényeg, hogy motiválni kell a cégeket, hogy fiatalokat alkalmazzanak” – fejtette ki a szociológus. Ez azért kiemelten fontos, mert ha az ifjúság elvándorol olyan országokba, ahol például alacsony az ifjúsági munkanélküliség, akkor nagy eséllyel soha nem térnek vissza, és ez egy olyan veszteséget jelentene, amely az adott ország fejlődését negatívan befolyásolja.

A gazdaság általános fejlődése ezen tudna segíteni, de ez egy lassú folyamat, ugyanakkor azt is látni lehet, hogy ezt a problémát csak a fejlett gazdaságok tudják jól kezelni.

A szociológus úgy látja, a következő időszaknak ez a 20-22 százalékos arány nem fog növekedni Romániában, viszont már most is elég magas számokról beszélünk. „Pályaorientációval például egy kicsit irányítani lehetne azt, hogy olyan területen tanuljanak többen, ahol akut hiány van, ez például segítene, hogy a piaci kereslet és kínálat közelebb kerüljön egymáshoz” – hangsúlyozta Veres Valér.

A fiatalok tudatosabban választanak munkahelyet

A szakemberek szerint is a fiatalok tudatosabban választanak munkahelyet, jobban odafigyelnek arra, hogy mit kínálnak az alapfizetés mellett, hogy milyen az irodai légkör. Ugyanakkor ennek az egyik oka az, hogy a fiatal – jogosan – nem érezheti magát teljesen biztonságban egy munkahelyen. „Sokszor és gyakran megváltozik, megszűnik egy-egy termék, a cégek visszaszorulnak a piaci részesedésből, ezért a fiataloknak adaptálódniuk kell. Azt mondják, hogy ha már úgysem olyan stabilak a munkahelyek, mint mondjuk évtizedekkel ezelőtt, akkor miért maradjanak egy olyan munkahelyen, ami annyira nem is felel meg nekik” – részletezte Veres Valér. Hozzátette: ne hibáztassuk a fiatalokat, hogy miért nem keresnek stabilitást, mert ez nem csak rajtuk múlik.

Emellett az is fontos, hogy sok esetben nem azért tolják ki a munkavállalást a fiatalok, mert nem akarnak dolgozni, ugyanis jellemző, hogy ez az az időszak is munkakereséssel telik. „Azokat a munkaköröket, lehetőségeket, amelyek érdeklik őket, aktívan keresik. Most már egyre magasabb szinten működik a HR, a munkaközvetítés, így a munkaadó és a munkavállaló egyszerűbben egymásra talál, ha arra nagy szükség van” – mondta Veres Valér. Azt is figyelembe kell venni, hogy a cégeknek sem jelent hátrányt friss diplomásokkal dolgozni, hiszen amennyiben nincs család, nincs annyira lekötve, rugalmas a munkaideje, és könnyebben lehet terelgetni is. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az egyetemeken hasznos tudással gazdagodnak a fiatalok és olyan új technológiákat ismernek, amelyeket az idősebb generáció már nagyon nehezen tud megtanulni.

Várni a jobb lehetőségre, vagy kevesebb pénzért tapasztalatot szerezni?

Megkerestünk egy fiatalt is, aki idén fejezi be mesteri tanulmányait. Kíváncsiak voltunk, hogy pályakezdőként elvállalna-e egy állást 2000 lejért, nyitott-e arra, hogy a szakterületén kívüli ágazatban helyezkedjen el, és mennyire fontos számára a nagy fizetés kezdőként.

Válaszából megtudtuk, ha kapcsolódna a szakmájához az állás, akkor elvállalná akár 2000 lejért is, mivel tapasztalatnak megfelelő. „Oké, hogy megélni nem lehet belőle, viszont ha egyből az egyetem után ajánlanák fel, akkor bevállalnám ideiglenesen”. Ebben az esetben hazaköltözne, így nem kéne lakbért fizetnie, de mégis lenne jövedelme. Eközben más munkát is kereshetne, de már előnyére szolgálna, hogy dolgozott a szakmájában.

Azt is elmondta, nem rémíti meg a 8 órás munkaprogram, de inkább keresne olyat, ahol 6-7 órát kell dolgoznia egy nap. Azonban a teljes munkaidős állást még mindig jobbnak tartja, mint egy olyan programot, amivel nem tud előre tervezni.

„Nyilván olyan munkát szeretnék találni, ami a szakmámhoz kapcsolódik és persze az lenne a legjobb, hogy jól is fizessen. Azonban azt is belátom, hogy 5 év egyetem nem jelent nagy tapasztalatot, tehát érthető, hogy nem ajánlanak fel egyből jó fizetést. De ha tudom, hogy a bér nem fix, és idővel nőhet, az már pozitív számomra” – fejtette ki a munkakeresés előtt álló fiatal.