Az autizmussal élők közel fele képes munkát vállalni felnőttként, és őket folyamatosan segítik is ebben – erről számolt be a Maszolnak a fogyatékkal élők számára több mint húsz éve segítséget nyújtó marosvásárhelyi Alpha Transilvană Alapítvány egyik szakembere.  Országos statisztikák szerint azonban mindössze egy százalékuknak van állása. A marosvásárhelyi alapítvány terápiás foglalkozásaival a fogyatékkal élő és speciális igényű gyerekek és fiatalok beilleszkedését, önállósodását, és ha alkalmasak rá, a munkavállalását is segítik.

Van előrelépés az autizmussal élők ellátása tekintetében, mondta el a Maszol megkeresésére Șerban Gianina, a marosvásárhelyi Alpha Transilvană Alapítvány programkoordinátora, aki a speciális igényű gyerekeknek és fiatal felnőtteknek szóló tevékenységek felelőse.

„Tavaly óta az egészségbiztosító kifizeti az autizmussal élő gyerekek számára a pszichoterápiát és a logopédiai fejlesztést. Az egészségbiztosítási pénztáron keresztül ingyenesen hozzáférhetők ezek 135 lej értékben, gyermekenként naponta maximum két terápia. Elég fáradságos és bonyolult folyamat megszerezni, de megéri az utánajárást, hogy a gyerekek részesülhessenek ezekben a kezelésekben” – magyarázta el a szakember, akit az autizmus világnapja kapcsán kérdeztünk, ami április 2-án tartanak minden évben 2008 óta.

A beilleszkedésüket segítik

Az Alpha Transilvană Alapítvány több mint húsz éve nyúlt szolgáltatásokat a fogyatékkal élő és speciális igényű gyerekeknek és felnőtteknek, honlapjuk szerint évente körülbelül 1500-2000 kedvezményezettnek. Șerban Gianina elmondta, nappali központot is működtetnek a speciális igényű gyermekek, a 3 és 18 év közöttiek számára, ugyanakkor van nappali központjuk a speciális igényű felnőtteknek is. A gyerekeknek gondozási és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtanak, valamint különböző terápiákban részesülhetnek a kinetoterápiától az érzékszervi vagy állatterápiáig.

„Nagyon fontos mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében, hogy megpróbáljuk integrálni őket, a beilleszkedésüket segíteni például speciális iskolákba, de akár a hagyományos óvodákba, iskolákba. Volt néhány igazán sikeres esetünk, amikor a gyerekek egy bizonyos idő elteltével és a nálunk kapott terápiáknak köszönhetően képesek voltak nagyon jól boldogulni az óvodában vagy a normál iskolában. Ez nagyon nagy eredmény. Persze minden a gyermek képességeitől, fejlettségi szintjétől is függ. Egyesek számára az a nagy eredmény, ha már nincs szükségük pelenkára, vagy képesek egyedül enni, másoknál az a teljesítmény, hogy megtanulnak egyedül, kíséret nélkül iskolába járni” – magyarázta el Șerban Gianina. Hozzátette, a segítség az egész családnak szól, hiszen amíg a gyermek a nappali központban tartózkodik, addig a szülők dolgozhatnak, és ahogy fogalmazott: „szinte normális életet élhetnek”.

Az állástalálás után sem engedik el a kezüket

Az önállósághoz szükséges készségeket szerezhetnek kicsik és nagyok a nappali központ foglalkozásain. A fiatalokat pedig munkakeresésben is segítik.  „A felnőttek számára vannak szolgáltatásaink a foglalkoztatás terén: munkát keresünk azoknak, akik képesek dolgozni. Miután elhelyezkedtek, tovább tartjuk velük a kapcsolatot, és a munkaadóval, a kollégáival annak érdekében, hogy megtarthassák a munkahelyüket” – magyarázta a szakember.

„Aki nem tud munkát vállalni, az részt vehet a központ szocializációs meg szabadidős tevékenységein, vagy az önálló életvitelt tanulja, igyekszünk az eltérő igényeknek eleget tenni. Társasági klubot is működtetünk, el lehet járni az alapítványhoz, szocializálódni, ezenkívül kirándulásokat, múzeumlátogatásokat szervezünk nekik, állatterápiát kutyákkal, nyulakkal” – fejtette ki.

Pékségben, gyárban, levéltárban helyezkedtek el

Șerban Gianina kérdésünkre elmondta, a munkavállaláshoz bizonyos kognitív képességekre és szakmai tudásra van szükség. „Amennyiben úgy látjuk, hogy valaki alkalmas, képes lesz munkát találni, vagy ha fogyatékkal élő fiatal eljön hozzánk és segítséget kér a munkakeresésben, pszichológus kolléga felméri speciális tesztek segítségével, hogy lássuk a képességeit, és hogy milyen munka lenne alkalmas számára. Ezek alapján keressük meg a megfelelő munkahelyet, munkaadót nekik. Vannak, akik pékségekben helyezkedtek el a segítségünkkel, gyárakban, szupermarketben, takarítócégnél, levéltárban” – sorolta a programkoordinátor.

A tapasztalataik szerint a központjukban kezelt autizmussal élőknek kevesebb mint fele alkalmas arra, hogy felnőve munkát vállalhasson. Van, aki egy ideig dolgozik, aztán közbejön valami, egy ideig inkább a központ foglalkozásaira jár, miközben mi másik munkahelyet keresünk neki.

Van, aki csak két hétig bírja

Hogy ki mennyire tud megmaradni a munkahelyén, az nagyrészt az alkalmazkodási képességeitől függ, mondta el a szakember. „Van, aki 4-5 éve ugyanazon a helyen dolgozik, és van olyan, aki két hétnél tovább nem tud sehol sem maradni. Változó. Mi mindenképpen jelen vagyunk, tartjuk a kapcsolatot a munkaadóval, hogy segítsük az autizmussal élőt az állása megtartásában” – mondta el még Șerban Gianina, az Alpha Transilvană Alapítvány programkoordinátora.

Lehetőségként tekinteni rájuk

Az autizmus világnapján, kedden Nem vagyok láthatatlan mottóval mintegy 200 civil szervezet tartott rendezvényt Bukarestben, melyet a mintegy 45 ezer romániai autizmussal élőnek szenteltek, számolt az Agerpres. Rebecca Shah, a bukaresti brit nagykövetség helyettes vezetője pszichológusként szerzett tapasztalatairól beszélt. „Az autista fiatalok hajlamosabbak a zaklatottságra, a szorongásra, a depresszióra. Kezdtük felismerni, hogy van egy szupererőnk – a sokszínűség. Ezek az emberek nem nevelhetetlenek, csak másképp működnek. Meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat: meg kell látnunk a tehetségüket, a pontosságukat, a részletekre való odafigyelésüket, amelyek erősséggé válhatnak. Ne úgy tekintsünk rájuk, mint megoldandó problémákra vagy elrejthető szégyenforrásokra, hanem mint lehetőségekre. Egy kis együttérzéssel jobb hellyé tehetjük a világot” – fejtette ki Rebecca Shah.

Felhívás a politikusoknak

A fogyatékossággal élőkkel foglalkozó civil szervezetek felszólították az idei választásokon induló jelölteket, hogy kötelezzék el magukat az autizmussal élők jogainak előmozdítása mellett. Egy erről szóló dokumentumot is közzétettek, ezt írhatják alá az ügyet felvállaló jelöltek. A Help Autism szervezet kommunikációs igazgatója, Raluca Bogdan elmondta, az európai parlamenti választásokon induló jelöltektől többek között azt kérik, hogy támogassák a 2021-2030-as európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtását és nyomon követését, valamint a megfelelő források elosztását és a hatékony intézkedéseket.

Az eseményen Horațiu-Remus Moldovan, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára azt nyilatkozta, kevés olyan központ és olyan szakember van Romániában, aki tudja, hogyan kell ezt az állapotot kezelni. „Multidiszciplináris csapatra van szükség. (...) Jelenleg Romániában több mint 80 ilyen integrált központ működik, amelyek képesek kezelést nyújtani. Ami a költségvetési forrásokat illeti, fontos lépéseket tettünk – míg tavaly 300 ezer lej (...) költségvetést különítettünk el az autizmus spektrumzavarral élők segítésére, idén már több mint 230 millió lejről beszélünk. Célunk, hogy idén legalább 13 ezer gyermeket és több mint 3,000 felnőttet vonjunk be ebbe a programba. Ha a diagnosztizált esetek száma magasabb lesz, az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről rendelkezésre állnak a források, hogy kiegészítsük ezt az összeget” – jelentette be az államtitkár.

Tíz év múlva tíz százalékkal több lesz

A rendezvényen elhangzott, Romániában körülbelül 45 ezer autizmussal élő ember él, de az állami nyilvántartásokban csak 11 ezer szerepel. 36-ból egy gyermeknek van spektrumzavara, de évente 2000 gyermeket diagnosztizálnak (a statisztikai hivatal adatai szerint). A Romániában diagnosztizált autizmussal élő felnőttek kevesebb mint 1 százalékának van állása. Mivel nem rendelkeznek az önellátáshoz szükséges eszközökkel, hajlamosak a depresszióra és a szorongásra, ami csökkenti az életminőségüket. A statisztikák szerint Romániában minden negyedik autista gyermek nem jár iskolába vagy óvodába, annak ellenére, hogy kora alapján járnia kellene. Mivel nem kapnak megfelelő szociális és orvosi szolgáltatásokat, 16 évvel fiatalabban halnak meg, mint az átlag.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a hároméves korban megkezdett terápia segítségével az autista gyermekek önálló felnőttekké válhatnak. A terápián részt vett gyerekek fegyelmezett, lojális alkalmazottakká válnak, és akár 140 százalékkkal hatékonyabbak, mint társaik. Érdekes adat, hogy a Szilícium-völgyi startupok vezetőinek becslések szerint 70 százaléka autizmus spektrumzavarral élő. Jelenleg az emberiség 20 százaléka él autizmus spektrumzavarral, tíz év múlva várhatóan harminc százalék lesz, írja az Agerpres.