Az elmúlt évekhez hasonlóan a hétvégén megrendezett XXXII. Báthory Napok az összetartozásról, az egységről szólt. A háromnapos eseménysorozat keretében felidézték a Báthory István Általános Iskola dicső múltját, és megünnepelték a város egyetlen magyar tannyelvű oktatási intézménye alapításának 115 éves évfordulóját.

A XXXII. Báthory Napokon helyet kapott többek között a 115 éves iskolára való ünnepi megemlékezés, valamint a megye magyar pedagógusait megszólító pedagógus-továbbképző. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) megyei elnöksége ezúttal is kitüntette a megye kiváló pedagógusait, és tartalmas, színvonalas programokkal, játékos foglalkozásokkal várta a gyerekeket.

A több mint száz éves iskola

Kovács Zoltán, a Báthory István Általános Iskola igazgatója a Maszolnak elmondta, 1909 az első mérföldkő az iskola történetében. Ebben az évben indult a polgári iskola első osztálya 32 tanulóval.

„Iskolánkat Kőrössy Endre plébános-igazgató alapította, majd intézményünk is megszenvedte a világháborús történéseket. Csökkent a növendékek száma, továbbá 1948 júliusában megkezdték az iskola leltár szerinti átvételét, amit az államosítás követett. 1909 és 1948 között a mallersdorfi ferences nővérek vezetésével működött az intézmény. 2005 augusztusában különálló jogi személyiséggel rendelkező magyar tannyelvű iskolaként indult újra, majd 2007 szeptemberében felvette a nagy erdélyi fejedelem, lengyel király, Báthory István nevét. A rengeteg viszontagság ellenére iskolánk él, méltó régi, nagy híréhez, tanulni vágyó diákoktól népes, s úgy vélem, ez a záloga továbbműködésünknek is” – fogalmazott az igazgató.

Az évforduló alkalmából péntek délután emléktáblát helyeztek el a tanintézmény falán, amelyen Kőrössy Endre hitvallása szerepel: „Az igazság csak igazság legyen, és semmi más”. Vida János történelemtanár ismertette az iskola múltját, kiemelve, bölcs papjai, vezetői voltak az egyháznak, akik elhatározták a kulturális és oktatási fejlődést az 1800-as évek végén, a huszadik század elején. Így alakult meg a Szent Erzsébetről elnevezett katolikus leányiskola, és a ferences rendi nővérek vezetésével megkezdődött a leányok oktatása, és az intézmény megtelt szellemiséggel.

„Szakképzett pedagógus nővérek és egy-két világi női pedagógus különböző tudományokra tanította a leányokat. Nagy hangsúlyt fektettek a zeneoktatásra, testnevelésre. Kézimunkázni, főzni is tanultak, ahogy egy ismerősöm fogalmazott, úri leányokat neveltek” – mesélte a kezdeti éveket a történelemtanár.

Az emléktábla leleplezést és a koszorúzást követően az ünnepség a helyi kultúrotthonban folytatódott, ahol felléptek az iskola diákjai, a Szederinda citeracsoport, a szilágybagosi Dörömbölő Néptánccsoport, Kozma Máté virtuóz hegedűművész és a B-DaRe helyi könnyűzenei együttes.

Seres Dénes parlamenti képviselő üdvözlő beszédében megköszönte a szilágysomlyói magyarság helytállását és kitartását, amelynek a csaknem húsz éve újraindult magyar nyelvű oktatás is köszönhető. „Ha arra gondolok, hogy itt született a nagy Báthory, Erdély fejedelme, Lengyelország királya, aki annak idején úttörő volt, hiszen Vilniusban egyetemet hozott létre, és Kolozsváron a kezdetleges felsőoktatás létrejöttét kezdeményezte, akkor elmondhatom, hogy itt Szilágysomlyón élt és él a tenni akarás” – mondta a képviselő. Kiemelte, köszönet jár az egyházaknak, mert felismerték, hogy a tanítás, az oktatás és a tudomány a társadalom előmozdítója. 115 éve felépítették az iskolát, amely a 21. században is helyt áll, és amelyben csaknem 20 éve magyar nyelvű oktatás zajlik.

Kovács Irénke szenátor gratulált a szervezőknek, hangsúlyozva, nagyra becsüli, hogy az iskola ebben az értékét vesztett világban felvállalja nemcsak a minőségi oktatást, hanem a keresztyén értékrendet és a keresztyén nevelést is. Kiemelte, a jövőben is kiállnak a templom és az iskola mellett, majd azt kívánta, hogy a következő évtizedekben, sőt évszázadban is gyerekzsivajtól legyen hangos a tanintézet.

Elismerés a kiváló pedagógusoknak

A Báthory Napok egyik fénypontja a megye kiváló pedagógusainak díjazása volt. Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott Ilyés Mária szilágycsehi tanítónő és Márkus László szilágyzoványi nyugdíjas tanító, tanfelügyelő. Pedagógus Mecénás Díjban részesült dr. Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, Ady Endre szakmai díjban Hari Tünde Hajnalka tanfelügyelő és Rozs Rita Éva tanfelügyelő. A Szilágysági Magyarok díját Pethő Lóránd költő és Király András vállalkozó vehette át.

Márkus László díjazott a Maszolnak elmondta: „Minden ember életében jelentős esemény, amikor pályája végén, annak zárásaként elismerést, oklevelet vehet át. Sokszor az elismerés onnan jön, ahonnan nem is várjuk, olyan személyek értékelik az életed és a munkád, akikre nem is gondoltál. Hálás vagyok mindazoknak, akikkel az elmúlt években együtt dolgozhattam, akikkel együtt alkothattam, akikkel maradandót hagyhattunk magunk után. A pályámat tanítóként sajnos nem tölthettem ki, de ott, ahol voltam, mindig megpróbáltam a legjobbat nyújtani. Az eljövendő generációknak, a fiatal tanítóknak vagy tanító néniknek, azt a hitvallást tanácsolom, amit polgármesterként tettem: csak tiszta szívvel! Azt kívánom, hogy lelkiismeretesen, tiszta szívvel dolgozzanak, hogy ha majd el kell számolni, elmondhassák: tiszta szívvel tettem, és a lelkiismeretem is tiszta. Nincs az a bírálója a tanítónak, nincs az az iskolaigazgató vagy tanfelügyelő, aki szigorúbb kell legyen, mint a saját lelkiismerete. A pedagógus azzal a gondolattal menjen minden nap haza az iskolából, hogy jó tanítónak lenni, jó a világ legszebb szakmáját gyakorolni. Búcsúképpen vagy búcsúgondolatképpen Kós Károlytól idézek: tettem, amit kellett, ahogyan lehetett, és ahogyan tudtam” – mondta meghatódva Márkus László. A díjazást követően az érdeklődők megtekinthették Birta Roland képzőművész kiállítását, majd részt vehettek a Carmina Renascentia előadásán.

Ünnepi szentmise és megemlékezés

A vasárnapi ünnepi szentmisét követően megkoszorúzták Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, amelynél Simon Előd konzul az aradi vértanúk emléke előtt is tisztelgett, mondván: „Báthory István élete nyomot hagyott a történelemben, túlnőtt önmagán. Az aradi 13 vértanú áldozata nyomott hagyott a történelemben, túlnőtt önmagán, ahogy az 1956-os pesti srácok hősiessége is örökre a világtörténelem emlékezetes fejezetei között fennmarad. Volt értelme a hazát szolgálni, volt értelme áldozatot hozni, volt értelme elődeink létharcának és küzdelmeiknek. Alakjuk túlnőtte önmagukat, életpéldájuk velünk van, erőt ad a mi küzdelmeiknek is. Az ő küzdelmeik értelme az volt, hogy mi most itt állhatunk, megmaradtunk ezen a földön, apáink földjén. Kívánom, hogy az önök küzdelmének jutalma legyen az, hogy évtizedek, talán évszázadok múlva is legyen a Báthoryak ősi földjén magyar szó, és legyenek olyan szilágysomlyói magyar polgárok, akik a születésnapja tájékán eljönnek fejet hajtani a nagy fejedelem emléke előtt.”

A hétvégi eseménysorozat a találkozásokról is szólt, a közösen eltöltött minőségi idő fontosságának tudatosításáról. Az alapítvány elnöke, Kovács Zoltán elmondta: a Báthory István Alapítvány által szervezett Báthory Napok immár hagyományosan összegyűjti nemcsak Szilágysomlyó magyarságát, hanem a megye magyar ajkú lakosainak egy részét is, ezáltal elmondható, együtt ünnepeltek a szilágysági magyarok.