Marosvásárhely önkormányzata megoldotta a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyét, így az „utódintézményben” elkezdődhet az oktatás. A helyi tanácsi testület csütörtöki ülésén megszavazta, hogy a gimnázium a Bolyai Farkas Elméleti Líceum átszervezésével, annak alegységekét kezdheti meg működését összesen 21 osztállyal. Az önkormányzati ülésen elfogadták továbbá a megyeszékhely okosváros-stratégiáját, valamint a Fenntartható Városi Közlekedési Tervet.

A marosvásárhelyi önkormányzati testület csütörtöki soros ülésén jóváhagyta a Bolyai Farkas Elméleti Líceum átszervezésére irányuló kezdeményezést, amelynek értelmében a 2023‒2024-es tanévvel kezdődően új római katolikus oktatási intézmény, a Római Katolikus Gimnázium jönne létre az intézmény berkein belül – olvasható az önkormányzat Bel- és Külföldi Kapcsolatok Osztálya által szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében.

Az átszervezést követően az újonnan létesülő oktatási intézményben öt elemi osztály (előkészítő, első, második, harmadik és negyedik), négy felső tagozatos osztály (ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik), valamint tizenkét középiskolai osztály indul, minden évfolyamon három-három római katolikus teológia, természettudomány és társadalomtudomány szakiránnyal.

Amint a közleményben tájékoztatnak, a Római Katolikus Gimnázium a Mihai Viteazul utca 15. szám alatti iskolaépületben és a Rózsák tere 61. szám alatt működik majd.

Kapcsolódó

A Bolyaiban ugyan, de együtt maradhatnak a II. Rákóczi Ferenc gimnázium diákjai és tanárai

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban folytatják tanulmányaikat a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai, illetve velük maradnak tanáraik és a kisegítő személyzeti is.

átszervezés II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum Marosvásárhely oktatás

A 23 tagú önkormányzati testületben 15-en szavaztak a határozat elfogadására. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői támogatták a város jegyzője által is kedvezően véleményezett határozatot. A Pro Románia Párt és a Népi Mozgalom Párt képviselői a jogi bizottság negatív véleményezésére hivatkozva a döntés elhalasztását kezdeményezték. Az ülést élőben közvetítették a városháza közösségi oldalán.  

Mint ismert, az iskola bejegyzési folyamatát azért kellett immár harmadik alkalommal újraindítani, mert a legfelsőbb bíróság május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A 2014 óta működő iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő ellen. A per vádiratát a bíróság visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, és a kiegészítés azóta sem történt meg, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek.

A tanintézet azért szálka a román nacionalista szervezetek szemében, mert a római katolikus egyház 2004-ben visszaperelte az egykor államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit. A katolikus gimnázium egykori főépületében ma Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolája, az Unirea Főgimnázium működik. Az elitiskola szülői és tanári közössége attól tart, hogy ha újraalakul a katolikus iskola, egy idő után igényt fog tartani egykori épületeire – írja az MTI.

Okosváros-stratégiát készítettek

A Soós Zoltán polgármester által ugyancsak az ülésen előterjesztett és a tanácstagok többsége által megszavazott nagy horderejű projektek közül az egyik legfontosabb Marosvásárhely okosváros-stratégiája.

A dokumentum nemcsak Marosvásárhelyre vonatkozik, hanem a teljes metropoliszövezetre, így Nyárádtő városára, valamint Ákosfalva, Jedd, Kerelőszentpál, Koronka, Lukafalva, Maroskeresztúr, Marosszentkirály, Marosszentgyörgy, Mezőpanit, Mezőcsávás, Nagyernye, Nyárádkarácson és Marosszentanna községre is.

A benne szereplő meghatározás értelmében az okos város (smart city) az innovatív várossal azonos. Marosvásárhely okosváros-stratégiája nemcsak stratégiai, hanem programdokumentum is, amely a város fenntartható fejlődését célozza meg a digitális technológiák használatának ösztönzése révén.

A kezdeményezéssel olyan digitális technológiák bevezetését szorgalmazzák, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a polgárok életminőségére, a környezetvédelemre, az üzleti szféra dinamikájára, valamint a helyi közösség és általában a társadalom fenntartható fejlődésére. A tervezet tehát integrált és kiegyensúlyozott, ember- és környezetközpontú fejlődést irányoz elő – olvasható a dokumentumban.

Az intelligens város kialakítására irányuló fejlesztési stratégia a megvalósítást elősegítő egységes keretbe foglalja azokat a katalizátor szereppel bíró projekteket, amelyek az okosváros-fogalom hat dimenzióját érintik: intelligens gazdaság, emberek, közigazgatás, életmód, környezet, valamint közlekedés.

Az önkormányzat ezáltal átláthatóságra, nyitottságra törekszik, ezek mellett pedig a duális képzés bevezetését, a műszaki szakközépiskolák működtetését, vagyis az oktatás minőségének javítását vetítik előre a térségben működő vállalatok érdekében.

Fejlesztik a közlekedést

Mint hozzáteszik, Marosvásárhely okosváros-stratégiája összhangban áll az integrált városfejlesztési stratégiával, valamint a Fenntartható Városi Közlekedési Tervével, amelyeket a tanácsosok szintén megszavaztak. Ebben az úthálózatot érintő jelentősebb beavatkozások, a tömegközlekedés, a teherfuvarozás, az alternatív közlekedési eszközök (és rendszerek), a közlekedésmenedzsment, a komplex (városi) övezetek, az intermodális szerkezet és a szükséges városrendezési műveletek, az intézményi kérdések megválaszolása is szerepel.

A Fenntartható Városi Közlekedési Tervben a 2022 és 2030 közötti időszakban 607,3 millió euró költségvetéssel számolnak. A kiválasztott projektek megvalósításának a teljes becsült költsége 606,486 millió euró. A 2021‒2027 közötti időszakra vonatkozó Regionális Operatív Program (POR) által támogatható projektek költségeinek összege pedig 100,536 millió euró.