Az új szabályozás szerint a 9,50-nél nagyobb félévi átlagot elért tanulók kaphatják meg az érdemi ösztöndíjat. Emiatt várhatóan csökken az érdemi ösztöndíjas hallgatók száma, többek között Marosvásárhelyen is.

Mint ismert, Sorin Câmpeanu szaktárcavezető korábban kifejtette, az ösztöndíjak odaítélésének új kritériumait leszögező rendeletet a társadalmi párbeszédért felelős bizottság még tavaly októberben véleményezte. A diákok képviselői által tavaly szeptemberben tett javaslat arra vonatkozott, hogy azok a tanulók kapjanak érdemösztöndíjat, akik kiemelkedő eredményeket értek el, vagyis 9,50 és 10 közötti tanulmányi átlagot és magaviseletből 10-est az előző tanévben. Ennek következtében az oktatási minisztérium 8,50-ről 9,50-re módosította az érdemi ösztöndíjhoz szükséges minimális tanulmányi átlagot, ennek következtében országos szinten csaknem 730 ezer diák nem részesülhet többé ebben a típusú ösztöndíjban.

Cătălina Ifrim, a Tanulók Országos Tanácsának Maros megyei ügyvezető titkára tájékoztatott minket, hogy az országos tanács javaslatot tett az ösztöndíjak odaítélésének differenciálására is, de az illetékes minisztérium ezeket nem vette figyelembe. „A hallgatók képviselői elítélik az intézkedést, és arra kérik az oktatási minisztériumot, hogy sürgősen, még a második félév kezdete előtt vizsgálja felül a döntést”– mondta az ügyvezető titkár.

Hozzátette, kérték a minisztériumot, hogy tartsa meg a 8,50-es alsó határt az érdemösztöndíj odaítélése esetében, de ezt a kérésüket elutasították. Mint fogalmazott, sem a diákok, sem a civil társadalom nem örült a módosításnak. A következő periódusban megpróbálnak minél több érintett felet megszólítani annak érdekében, hogy a minisztérium felülbírálja a döntését.

Kapcsolódó

Szabó Ödön az ösztöndíjrendszer átalakításáról: az eltérő elbírálás megszüntetése volt a cél

Az átalakítás előtt az ösztöndíjakra fordítandó költségvetés összege 200 millió lej volt, erre idén 1,031 milliárd lejt különítettek el.

ösztöndíj oktatás költségvetés 2022 Szabó Ödön parlamenti képviselő

Szabó Ödön parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke csütörtökön a Maszol megkeresésére elmondta, hogy az elmúlt időszak virtuális oktatása az értékelési módszereket is befolyásolta, torzítja a diákok valós eredményeit. „Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az utolsó lezárt félév eredményei alapján a diákok közel fele 8,50 feletti átlaggal végzett az iskolában. Ez viszont nem igazolja vissza az általános képességvizsgán és érettségin elért jegyeket” – mondta az oktatási szakpolitikus. Kiemelte, a 8,50 feletti áltaggal rendelkezők aránya korábban, a jelenléti oktatás időszakában 20 százalék körül mozgott, ami társadalmi szinten nagyjából meg is felel a kiválósághoz közel álló diákok számának.

„Marosvásárhelyen a 2021–2022-es tanév első félévében csaknem 7200 diák részesült valamilyen típusú ösztöndíjban. 7-en teljesítmény-, 11-en érdemi ösztöndíjban részesültek”– nyilatkozta a Maszolnak Rigmányi Eszter, Marosvásárhely polgármesterének kommunikációs tanácsadója.

Összehasonlításként elmondta, a 2020–2021-es tanév második félévében 9217 marosvásárhelyi diák kapott valamilyen típusú ösztöndíjat. 14-en teljesítmény-, 6-an érdemi, 9092-en tanulmányi, valamint 105-en szociális ösztöndíjat. A város naprakészen áll az ösztöndíjak kifizetésével, amely az idén 530 ezer lejre tehető.

Hangsúlyozta, az új módosításoknak köszönhetően a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak – mint helyi közigazgatási egységnek – követnie kell az új szabályozásokat, amelyek az ösztöndíjak odaítélését illetik. Összegzésében a tanácsadó úgy nyilatkozott 2022-ben az ösztöndíjak teljes összegét belefoglalják a helyi költségvetésbe.

Eddig csak a szociális, valamint a nemzetközi teljesítményi ösztöndíjakat fizette a minisztérium. A tanulmányi- és érdemösztöndíjakat az önkormányzatok biztosították. Ez azt jelentette, hogy az önkormányzatok folyósították a pénzt az általános forgalmi adóból befolyó, a költségvetésükben külön erre a célra elkülönített összegekből. Azonban a szegényebb önkormányzatok büdzséjéből nem jutott erre is, ezért a települések egy részében érdemösztöndíjat csak akkor biztosítottak, ha sikerült kilobbizni, hogy a központi költségvetésből erre a célra utaljon ki összegeket a kormány. A helyi hatóságok megszabhatnak magasabb ösztöndíjakat is, ha a költségvetésük ezt megengedi. A szegény és gazdag települések közötti különbségek tehát nem tűnnek el.