Florin Oancea, Déva polgármestere jelentette be Facebook-oldalán, hogy a dévai vár rehabilitációs munkálatai hamarosan befejeződnek. Ugyanakkor számos képet osztott meg oldalán, ahol látszanak a munkálatok, ám nem mindenki reagált pozitívan a látottakra. A kommentszekcióban sokan nehezményezték, hogy a több száz éves várfalakat új, modern téglákkal egészítették ki, bent térkővel bevont járdákat alakítottak ki, ami miatt a középkori vár „sokat veszített hajdani patinájából”. Déva alpolgármestere, Pogocsán Ferdinánd Zoltán a Maszolnak elmondta, minden műemlékvédelmi előírást betartottak a felújítás során, Camelia Roșca pojektmenedzser pedig kérdésünkre azt is elmagyarázta, miért így alakították ki a belső udvart.

„Örömmel jelenthetem be, hogy Déva egyik legszebb és legfontosabb projektje, amely városunk szimbólumát, a várat érinti, a befejezéséhez közeledik. Tekintsék meg először az első udvarban készült fotókat, a történelmi emlékmű belső udvarának munkálatait, amelyek hamarosan befejeződnek” – írta Florin Oancea polgármester.

Hozzátette, az első udvar felújításának a célja az volt, hogy visszahelyezze a turisztikai körforgásba a várat a már felújított második és harmadik udvarral együtt, így meghatározva a történelmi emlékmű funkcionalitását, fejlesztve a térség kulturális-történelmi turizmusát. Florin Oancea kiemelte, jövő évtől több rendezvénynek is teret ad a felújított erődítmény. A 13. századi műemlék helyreállítása amúgy két szakaszban zajlott, 2014 és 2016 között a II. és III. udvart restaurálták, a belső várat 2022-ben kezdték el felújítani, a 23 millió lejes (közel 5 millió eurós) beruházást nagyrészt vissza nem térítendő európai uniós forrásokból finanszírozták.

„A vár a felújítással sokat elvesztett hajdani varázsából”

A polgármester posztjára azonban nem reagált mindenki egyformán pozitívan. Egyes dévai lakosok úgy vélték, úgy néz ki a vár, mintha újonnan építették volna, és a rehabilitációt nem szabadna észrevenni egy restaurált váron, hiszen az elvesz az épület patinájából. „Egy erődnek van egy bizonyos szépsége, és minél idősebb és eredetibb, annál szebb, annál értékesebb. Ezt meg lehetett volna őrizni a restaurálás alatt is” – írta egy lakos. Mások úgy fogalmaztak: „a felújított épületnek már semmi köze a hely történelméhez, a régi falak túlságosan modernek lettek, és a szürke, beton szegélykőnek sincs sok keresnivalója ott”.

Egy másik elégedetlen hozzászóló szerint, ha „valaki járdakövet akar látni, elég, ha a városban sétál, nem kell azért felmenni a várba”, és az ő véleménye az, hogy a végeredménynek „sajnos nem sikerült megőriznie a hely szellemét”. „Ha valaki történelmi levegőt akar szívni, akkor egy olyan várban kell sétálnia, ami a lehető legközelebb áll az eredetihez. A dévai vár a felújítással sokat vesztett hajdani varázsából” – kommentálta egy lakos.

A várban amúgy 2014 és 2016 között a II. és III. udvart restaurálták, a mintegy 40 millió lejes beruházással helyreállították a falakat, a műemlék kapukat, a tüzérségi kamrát, a bástyát, a sikátorokat és a lépcsőket, ugyanakkor egy átjáróhíd is épült, és a középkori vár bejárható területeit is kibővítették.

Az alpolgármester szerint betartottak minden lépést

Pogocsán Ferdinánd Zoltán alpolgármester megkeresésünkre elmondta, a belső udvar munkálatait egy helyi és egy szatmári-máramarosi cég, az Euras végezte, amelyek műemlék épületek restaurálására vannak szakosodva, és a II. és a III. udvart is ők újították fel. Az alpolgármester szerint nekik az volt az érdekünk, hogy a várat úgy újítsák fel, hogy az a turista, aki oda belép, két-három órát tudjon eltölteni ott, és ne törmeléket lásson, hogy eddig volt. Kiemelte: a tervezőkkel, restaurátorokkal együtt dolgoztak, és az országos műemlékvédelmi hatóság is jóváhagyását adta a projektre. Szerinte betartottak minden lépést a felújítás során, hiszen európai uniós alapokból finanszírozták a projektet, így nagyon szigorúak a feltételek.

„Én 2018 óta vagyok alpolgármester, és a munkálatok megkezdése előtt évekig azt vitattuk, hogyan újítsuk fel a várat. Rengeteg szakember munkája van benne. Megmaradt Dávid Ferenc sírkamrája és minden eredeti részlet, de kellett adni egy hasznosságot a térnek, hogy ne csak romokat lássunk. Az én véleményem az, hogy kritizálni mindig nagyon könnyű, és így, a kampány előtt próbálnak belekötni abba, amibe lehet” – mondta.

Pogocsán Ferdinánd Zoltán úgy vélte, szép munkát végeztek és betartották a tervet: új kamrákat fedeztek fel a törmelék alatt, amikről előtte nem tudtak, gyönyörű gyilokjárókat építettek, továbbá villanyvezetékekkel, modern mosdóval látták el az épületet, megerősítették a falakat, gerendákat vittek fel helikopterrel. „Szóval azért volt ott munka. És komoly munka... Panaszok amúgy nem érkeztek a lakosoktól, csak Facebookon írtak néhányan. Én voltam fent a várnál, és nem mondhatom, hogy valami nincs rendjén. De mindig lesz olyan, aki talál valami kivetnivaló a munkálatokkal kapcsolatban” – vélte. Kiemelte, a várfelújítást idén még nem tudják befejezni, mert néhány dolgot fel kell szerelni, de januárra kész lesz minden és megnyithatják a várat a turisták előtt.

Camelia Roșca: rendezvényeknek kell otthont adnia az udvarnak, ezért kell így kiépíteni

A dévai vár belső udvarának rehabilitációjáért felelős projektmenedzser, Camelia Roșca szerint a technikai tervet műemlékek terén akkreditált építészek, mérnökök, szakértők közössége készítette el, és műemlékekre akkreditált ellenőrzők vizsgálták meg. Ugyanakkor a terv minden szükséges jóváhagyással rendelkezik a Kulturális Minisztériumtól, és az építést régészeti felügyelet mellett végezték el a szakértők.

„A belső udvarban a területet szabályozni kellett annak érdekében, hogy alkalmas legyen kulturális események rendezésére, ezért kellett így kiépíteni. Ez egy viszonylag sík nagyudvart feltételez” – mondta a szakértő. Hozzátette, a belső területen gyalogösvényeket alakítottak ki andezitlapokból, nem betonlapokból, ahogy sokan tévesen mondják. Camelia Roșca szerint a térségnek szüksége volt erre a projektre ahhoz, hogy a történelmi emlékmű bekerüljön a turisztikai körforgásba, növelje a látogatók számát, és így hozzájáruljon a turizmus és az ehhez kapcsolódó ágazatok bevételének növekedéséhez, ugyanakkor a kulturális és művészeti rendezvényeket a jelenleginél sokkal vonzóbb környezetben tudják majd megtartani.

A projektmenedzser azt is hangsúlyozta, hogy a felújított vár közvetlen bevételt generál a belső udvar látogatásáért fizetendő díjakból, ugyanakkor az első udvar digitalizálása révén múzeumok, könyvtárak, levéltárak számára is elérhetővé válik, és így akár nemzetközi szinten is hozzáférhetnek a Déva váránál feltárt leletekhez.