Nagyszabású, egész napos rendezvény helyszíne volt Kézdiszentlélek: pályaavatóval egybekötött lovasíjászversenyt tartottak, az eseményen jelen volt Kassai Lajos világhírű lovasíjász is, a Kassai-iskola megalapítója. Az ötszörös világrekorder hagyományőrző közönségtalálkozón is részt vett, amin nem csak a hagyományőrzéssel kapcsolatos, hanem politikai és társadalmi kérdések is terítékre kerültek.

A nagy hőség miatt a nap pénteken reggel hat órakor kezdődött a Perkő oldalában lévő pályánál, mintegy tucatnyi lovasíjász mutatta be a tudását. A Kassai Lajossal két évtizede barátságot ápoló Török Albert kezdeményezésére, saját területén elkészült pálya a Kassai-rendszer szerint van elrendezve Kézdiszentlélek mellett, 99 méter hosszú, ezen a távon húsz másodperc alatt kell a legtöbbször eltalálni a célpontot.

A versenypálya ötletgazdája, a Perkő Lovásíjászat alapítója – Török Albert – végzett harmadik helyen 106,8 ponttal, második lett ifj. Török Albert (115,17 pont), míg első helyen végzett Tunyogi Béla 115,97 ponttal.

Az elképzelés az, hogy a pályán minden évben versenyeket szerveznek, ugyanakkor a lovassport népszerűsítésére is egy újabb hely nyílik általa.

Közönségtalálkozó a világrekorderrel

Kassai Lajos neve összefonódott egyrészt a lovas íjászattal, egy sajátos életformával és természetesen a hagyományőrzéssel is, hiszen jórészt neki köszönhető, hogy a lovas íjászat a reneszánszát éli. Az általa létrehozott Kassai-völgynek, az ott működő iskolának világszerte nagy a renoméja, ötszörös világrekord csúcstartóként, munkássága által pedig jelentős hírnévre tett szert, így a kézdiszentléleki közönségtalálkozó is teltházas volt, sokan voltak kíváncsiak a mester előadására.

A vendéget Balogh Tibor polgármester köszöntötte, ugyanakkor elismerését fejezte ki Török Albertnek a lovaspálya kialakításáért. „Rengeteg munka van benne, örülünk, hogy a lovasélet feltámasztása ily módon is megtörténik, hiszen Kézdiszentléleken is annyira megcsappant a lóállomány, hogy március 15-én is alig tudunk lovasokat verbuválni” – mondotta az elöljáró.

Ezt követően aláírták a partnerségi szerződést, amely révén a kézdiszentléleki létesítmény is bekerült a Kassai-iskolák sorába, illetve Török Albertet is beválasztották a nemzetközi bírók testületébe. Ő egyébként a 2000-es évek elején vizsgázott a Kassai-völgyben.

A folytatásban a Kassai íj feltalálója közel kétórás előadásban tért ki azokra a kérdésekre, amelyek egy része a közönség soraiból érkeztek, ezek között nem csak a lovakkal, az íjászattal kapcsolatos témák, hanem társadalmi és politikai vonatkozásúak is terítékre kerültek.

Kassai Lajos röviden azt vázolta, hogy miként vágott bele a lovas íjászatba, hogyan épült fel lépésről-lépésre ez a különleges társadalom, miként sikerült eljuttatni a magyar íjászok hírnevét a világ minden pontjára. Hasonló jellegű iskolát fognak alapítani Indonéziában, Pakisztánban és még Izraelben is – magyarázta. A Kassai-völgyben nyílt napokat szerveznek, ezek akkora érdeklődésnek örvendenek, hogy egy-egy alkalomra négyszázan is összegyűlnek – tette hozzá.

A hagyományápolás és a modernitás

Kassai Lajos úgy vélte: nem szabad leragadni a hagyományápolásnál, azt ötvözni lehet és kell is a modern dolgokkal, hiszen a huszonegyedik században élünk. Egyik nem zárja ki a másikat – mondotta. Ugyanakkor a mai társadalom, a technika egy igencsak „mély és veszélyes mocsárba” sodorja a mai fiatalokat, ezt tetőzi, hogy semmi sem motiválja őket, beletemetkeznek a digitális életükbe, amelyhez a kaput egy parányi képernyő jelenti.

„Korunk hősei a motivációs trénerek, ők a társadalom sztárjai, akik egyébként motiváció nélkül levő embereket rávesznek olyasmire, amit önszántukból nem akarnak csinálni. Olyan ez, mint kötelet tolni” – példázódott Kassai. Hozzátette: az ő generációját nem kellett arra motiválni, hogy megtanuljanak biciklizni, vette az apja biciklijét és jó nagyokat esve, „váz alatt” megtanult tekerni. „Ahhoz, hogy egy ország élhető legyen, a hagyományainak és a modernitásnak egyensúlyban kell lennie. Pont olyan, mint egy fa: a gyökerek a hagyományokhoz vezetnek, míg a levelek a nap felé fordulnak. Ez történik Kézdiszentléleken is: egy fiatal egyszerre tud megmerítkezni a hagyományainkban és jelen lenni a 21. században. Egyiktől sem szakítjuk el ezáltal” – mondotta, hangsúlyozva, hogy a székelyeknek nagyon mély kapcsolatuk van a lovas íjászattal.

Hozzátette: van félelme is, fordulni látszik egy több évtizedes tendencia. „Harminc évvel ezelőtt, mikor kezdtek jönni hozzá a székelyek, ügyesebbek és talpraesettebbek voltak, mint az anyaországiak. Volt egy életrevalóságuk bennük, ez harminc év alatt megfordult, a mai székely tizenévesek a magyarországiak alá kerültek. Elvannak a telefonjaikkal, azt sem tudják hol vannak, fizikailag elmaradottabbak. Létrejött valami, amit Önöknek jobban kell látni, és ha nem teszünk ellene, akkor nagyon nagy baj lesz” – fejtette ki a véleményét.