Lehet még kötelező sorkatonai szolgálat? – a védelmi minisztériumot kérdeztük
Az orosz-ukrán háború kitörése óta többször is felröppent a pletyka vagy rémhír, hogy behívhatják a férfiakat katonai szolgálatra, annak ellenére, hogy nincs már kötelező sorkatonai szolgálat Romániában, és annak ellenére, hogy Románia NATO-tag. Többször lehetett olyan javaslatokról is olvasni, hogy térjen vissza Románia a kötelező sorkatonai szolgálathoz. A kérdés tisztázása végett megkérdeztük a védelmi minisztériumot, kell-e tartani a katonaság visszaállításától, és hogy milyen esetben és kiknek kell bevonulniuk. Európában van példa a kötelező szolgálat visszaállítására az ukrajnai helyzet nyomán.
„A védelmi minisztérium nem fontolgatja a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását” – kezdte válaszát a tárca a Maszol megkeresésére. Mint írták, Románia 2007-től felfüggesztette békeidőben a kötelező teljes és csökkentett idejű sorkatonai szolgálat teljesítését a 2005/395-ös törvény értelmében.
Van az a helyzet, amikor be kell vonulni
„A kötelező katonai szolgálathoz való visszatérés, és ennek következtében az erre alkalmas állampolgárok bevonulása és állományba vételi eljárása ugyanazon törvény feltételei szerint történik. Ahogy azt a 3-ik cikkely előírja: >>háborús helyzet, mozgósítás, valamint ostromállapot idején a katonai szolgálat kötelezővé válik, a törvényben előírtak szerint<<”.
A védelmi minisztérium kiemeli, hogy csakis ebben a három esetben - tehát ha elrendelik a hadi-, a mozgósítási vagy az ostromállapotot - kötelező a bevonulás. Ezt a bevonulási és állományba vételi eljárást egyébként, „mint sok más országban, békeidőben készítik elő” – írta a tárca, és bővebb információkért figyelmünkbe ajánlja a 446-os törvényt.
„Hogy a román illetékes hatóságoknak milyen tevékenységeket kell kötelezően véghezvinnie békeidőben, arról a 2006. november 30-i 446-os, a lakosság védelemre való felkészítéséről szóló törvényből lehet tájékozódni. Ennek a törvénynek a 4. szakasza rendelkezik a teljes idejű sorkatonai szolgálatról ostromállapot, mozgósítás és hadiállapot idején (22-36. cikkely)” – áll a minisztérium válaszában.
A törvényt olvasgatva megtudhatjuk még, hogy az „alkalmas állampolgárok” a 20 év 35 év közötti férfiak. Tehát ők kötelesek bevonulni, ha előáll a fent említett három helyzet. Egyébként kérésre a 18. életévük betöltése után azonnal besorozhatók a fiatalemberek. Szintén kérésükre a nők is teljesíthetik a katonai szolgálat bármely formáját. A sorozás időpontját egyébként a tömegtájékoztatás eszközein keresztül kell meghirdetni.
Kivételek és a szolgálat megtagadása
Van egy sor kivétel is, ami alapján mentesülhet a szolgálattól az egyébként erre alkalmas férfi. Ha például ő az egyedüli családfenntartó - de csak bizonyos esetekben mentesül. Ugyanakkor nem teljesítenek katonai szolgálatot, és kikerülnek a sorköteles állampolgárok kategóriájából a katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek, a törvény által elismert vallások felszentelt személyzete, valamint a kolostorban legalább kétéves szolgálati idővel rendelkező szerzetesek, ezenkívül a szabadságvesztés büntetésére ítélt személyek, akik börtönben ülnek, és az előzetes letartóztatásba helyezett vagy a büntetőügyben hozott jogerős ítélet meghozatalának időpontjáig bíróság elé állított személyek.
Azok az állampolgárok is mentesülnek, akik vallási vagy lelkiismereti okokból megtagadják a fegyveres katonai szolgálatot, alternatív szolgálatot teljesítenek a törvény szerint. A jogszabály arra is kitér, hogy szabálysértés, így büntetendő, ha a katonai szolgálatra alkalmas személy vagy a tartalékos nem tesz eleget a katonai kötelezettségeinek. Ezért pénzbeli büntetést kaphat. Azért is büntetés jár, ha valaki nem veszi át a behívólevelét, de minden további mulasztásért is büntetőpontok járnak, és egy pont értéke a bruttó országos minimálbér 20 százaléka.
Önkénteseket toboroznak
Önkéntes tartalékosnak egyébként lehet jelentkezni. A román hadsereg az ország minden megyéjében alkalmaz önkéntes tartalékosokat, akik havi juttatásban részesülnek, idejük jelentős részét otthon tölthetik, vagy civil munkát is vállalhatnak. Amennyiben nincs háború, a tartalékosok az alkalmankénti kiképzéseket leszámítva szinte végig civilként tevékenykedhetnek. A szóban forgó katonai szolgálatra bármelyik 18 évet betöltött állampolgár jelentkezhet, a katonák számára 50, míg tisztek esetében 55 év a felső korhatár.
„Az önkéntes tartalékosokat adott esetben a következőkre lehet összpontosítani vagy mozgósítani: (a) kiképzés és békeidőben és/vagy szükséghelyzetben végrehajtandó feladatok teljesítése; (b) a védelemre szánt erők kiegészítése ostromállapot bevezetése, mozgósítás vagy hadiállapot kihirdetése esetén” – írja a törvény.
Ugyanakkor „a román állampolgárok, férfiak és nők, akik aktívan vagy tartalékosként katonai szolgálatot teljesítettek, tartalékosként kerülnek nyilvántartásba”, és őket is mozgósítják háború, ostromállapot vagy mozgósítás bevezetése esetén, írja A katonai szolgálat teljesítése című második fejezetben.
Lettországban jövőtől újra kötelező lesz
Van példa rá, hogy az ukrajnai háború arra késztet egy országot, hogy visszaállítsa a kötelező katonai szolgálatot. Bár Lettország is NATO-tag, mégis idén árpilis elején eldöntötték, az ukrajnai háború miatt jövőre visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot.
„Ukrajna brutális és nagyméretű orosz megtámadása óta új geopolitikai valóságban élünk”– szögezte le Inara Murniece lett védelmi miniszter. „Ukrajna tapasztalatából tudjuk, hogy erkölcsileg stabil és felkészült társadalom nélkül lehetetlen szembeszállni az agresszorral”– érvelt a lett védelmi miniszter. Lettországnak közös határszakaszai vannak Oroszországgal és Fehéroroszországgal is. 2023 közepétől – először csak önkéntes alapon – fokozatosan újra bevezették a sorkatonai szolgálatot, amely 2024-től válik kötelezővé. A kötelező sorozás a 18 és 27 év közötti lett férfiakat érinti, míg a lett nők önkéntesként jelentkezhetnek a 11 hónapos katonai kiképzésre.
Lettország, csakúgy mint Románia, 2004-ben csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), és Vilnius is 2007-ben törölte el a kötelező szolgálatot, és ezután a lett fegyveres erőket hivatásos hadsereggé alakították át, amelyet önkéntesekkel egészítettek ki.
CSAK SAJÁT