Marcel Ciolacu politikai imázsa a népbarát, határozott államférfié, és ki szeretné sajátítani a Románia fő védelmezője címet is. Ezt azzal kapcsolatban mondta a Maszolnak nyilatkozó elemző, hogy a szociáldemokrata miniszterelnök az eddigi román külpolitikai vonaltól eltérően, szokatlanul kemény hangot üt meg a schengeni csatlakozás ügyében.       

Uniós bírósági perrel fenyegeti Ausztriát és az osztrák OMV-Petromot próbálja érkedekérvényesítésre használni a bécsi kormánynál Marcel Ciolacu Románia schengeni csatlakozása érdekében, legalábbis ez derül ki a miniszterelnök nyilatkozataiból. Mivel magyarázható a kormányfő külpolitikai erőfitogtatása? - kérdeztük Barabás T. Jánostól a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető munkatársától. A Románia-szakértő szerint Ciolacu a 2024-es választásokra készül. 

Megosztott szerep Iohannisszal 

„Jelenleg a miniszterelnök a Szociáldemokrata Párt legvalószínűbb elnökjelöltje, tehát sikereket kell felmutasson jövőbeli kihívóival szemben. Ciolacu politikai imázsa a népbarát, határozott államférfié, és ki szeretné sajátítani a Románia fő védelmezője címet” - fogalmazott Barabás T. János. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a háttérben mélyebb folyamatok húzódnak meg. „A Klaus Iohannis vezette nemzetbiztonsági tanács - amelyben a titkosszolgálat a fő tényező hosszú évek óta - egyféle regionális nagyhatalommá igyekszik tenni Romániát, hogy ezáltal érvényesítse nemzetpolitikáját a Moldovai Köztársaság irányába, és ezzel a megnövekedett biztonsági szerep segítségével modernizáljon. Erre van esély, mert az Egyesült Államok támogatja, hogy Románia regionális energiaelosztó központ legyen, valamint komoly IT, és hadiipari befektetések is jönnek Amerikából. Ez a középhatalmi projekt ugyanakkor  igencsak biceg, mert a román gazdaság hatékonysága alacsony, gyenge a menedzsment és az infrastruktúra, az eredmény tehát felemás lesz” - mondta a kolozsvári származású elemző.   

Barabás T. Jánostól azt is megkérdeztük, hogy hatékony lehet-e az a taktika, miszerint a kormányfő Románia schengeni csatlakozásával hozta összefüggésbe azoknak az igényeknek a rendezését, amelyeket az osztrák OMV támasztott a Neptun Deep fekete-tengeri földgázprojekttel kapcsolatban. A szakértő arra emlékeztetett, hogy az OMV az egyik legnagyobb befektető Romániában, a többségi tulajdonában lévő OMV-Petrom a legnagyobb romániai vállalat. 

Játszma az osztrák OMV-vel

„A tenger talapzati gázkitermelés is feladata lenne, de különböző romániai politikai-gazdasági lobbik, és nemzetközi bonyodalmak, például az ukrajnai háború akadályozzák a termelés beindítását” - mondta Barabás T. János. Szerinte a gázprojekt elodázása részben jelzés az osztrák kormánynak a schengeni csatlakozás megtorpedózása miatt. „Van alapja a támadó jellegű bukaresti taktikának Schengen-ügyében, mivel az Egyesült Államok és európai szövetségesei az orosz energiaimporttól való elszakadást támogatják, így a fekete-tengeri gáz kitermelésében érdekelt osztrák OMV-re és a Románia Schengen-tagságát elutasító Bécsre komoly nyugati nyomás is nehezedik” - véli a Magyar Külügyi Intézet vezető munkatársa.

Mint mondta, a helyzet feszült, hiszen az OMV-Petrom beperelte a román államot a párizsi Nemzetközi Választottbíróságon, arra hivatkozva, hogy a projektet is érintő törvény bizonyos rendelkezései korlátozzák a Fekete-tengerből származó földgáztermelést. „Bukarest egy rámenős nemzetközi ügyvédi irodát bízott meg gázügyben az osztrák vádak kivédésre, ami jelzi a románok harcias hangulatát. Közben Románia Schengen miatt az uniós bírósághoz fordulna” - mondta a szakértő. Hozzátette: az OMV növelte az elmúlt évben az orosz gáz behozatalát Ausztriába. Barabás T. János szerint az osztrák parlament támogatja a mostani bécsi politikai és gazdasági kurzust, így amíg nem lesznek uniós szankciók Ausztria ellen, addig nem várható lényegi változás álláspontjukban.