„Olyan év következik, amely során több tucat tanár fog eltűnni a rendszerből” – kongatják a vészharangot a szakemberek. Az Európai Unióban tízből négy általános és középiskolai pedagógus legalább 50 éves, miközben a 30 év alattiak aránya alig éri el a 8 százalékot. Romániában már most szinte lehetetlen szakképzett tanárt találni egyes tantárgyakhoz.

Az Eurostat legfrissebb adatai komoly szerkezeti átalakulást mutatnak az Európai Unió oktatási szektorában. Bár 2024-ben az Unió közoktatásában mintegy 5,3 millió pedagógus dolgozott – 36 500-zal több, mint az előző évben –, a tanári kar túlnyomó többsége nő (72,9%), és az európai pedagógustársadalom rohamosan elöregszik – számol be az Adevărul.

A tanárok 40 százaléka 50 év feletti

Az adatok egyik legaggasztóbb megállapítása a pedagógusok életkorára vonatkozik. 2024-ben az EU-s tanárok 40,4%-a legalább 50 éves volt, míg a 30 év alattiak aránya mindössze 8%-ot tett ki. A 30–34 év közötti pedagógusok 9,5%-os, míg a 35–49 év közöttiek 11,6%-os arányt képviseltek.

Az OECD TALIS 2024-es felmérése még részletesebb betekintést nyújt a romániai gimnáziumi oktatás helyzetébe: a romániai tanárok átlagéletkora 45 év. Az általános iskolai tanárok 32%-a tölötte be az 50. életévét, miközben mindössze 10%-uk 30 év alatti.
Az 50 éves vagy annál idősebb pedagógusok aránya 6 százalékponttal nőtt 2018 óta.

A pedagógusok elöregedése a száraz statisztikákon túmutató, súlyos problémát vetít előre. Ahogy egész generációk érik el a nyugdíjkorhatárt, az iskoláknak elegendő szakképzett fiatal munkavállalót kellene bevonniuk a rendszerbe – ez a törekvés azonban egyre nehezebbnek bizonyul. A fiatalok pályára vonzása nemcsak a fizetésen múlik, hanem a munkakörülményeken, az adminisztratív terheken, a diákokkal és szülőkkel való kapcsolaton, valamint a hivatás társadalmi megbecsültségén is.

„Nem jönnek a fiatal diplomások”

„Országos szinten egyenlőtlen a helyzet, de a figyelmeztető jelek már megjelentek. egyes tantárgyaknál már most érezhető a szakképzett munkaerő hiánya. Matematikából szinte lehetetlen új tanárt találni” – nyilatkozta Cristian Miu, az Olt Megyei Tanfelügyelőség emberi erőforrásokért felelős tanfelügyelője.

Kapcsolódó

Ki tanítja természettudományokra a következő nemzedékeket? – Aggasztó utánpótláshiány a közoktatásban

Már most tetten érhető a tanárhiány a közoktatásban, leginkább az utánpótlás terén mutatkoznak hiányosságok.   

tanárhiány iskola oktatás BBTE Markó Bálint Kallós Zoltán

A szakember hozzátette: még az is nehézséget okoz, hogy olyan nyugdíjas tanárokat találjanak, akik óraadásban vállalnák az oktatást. „Nehéz elképzelni, hogy óránkénti 20 lejért valaki még teljes munkaidős terhelést vállaljon.”
A probléma a fizika és a kémia szakos tanárok esetében is kritikus, és a szakértők szerint a következő 10 évben tovább fog súlyosbodni.

Mivel az oktatási szektor bérei éveken át kevéssé voltak vonzóak, a friss diplomások inkább a jobban fizető magánszférát választották. Bár a tanári versenyvizsgákon meghirdetik az álláshelyeket, egyre kevesebb a jelentkező.

Ahhoz azonban, hogy az órák ne maradjanak el, a betöltetlen katedrákat először a meglévő tanárok között osztják fel túlórában, majd nyugdíjasokat hívnak vissza, végső esetben pedig más szakos helyettesítő tanárokkal igyekeznek betölteni a réseket.

„Ki fog tanítani 5, 10 vagy 15 év múlva?”

Adrian Voica, a Munténia Oktatási Szakszervezet elnöke rámutatott: 36 évnyi egymást követő reform után a fő kérdés már nem az, hogy „Mit változtassunk még az oktatásban?”, hanem az, hogy „Milyen eredményt hoztak az eddigi változtatások, és ki fog tanítani 5, 10 vagy 15 év múlva?”

„Az Eurostat és az Európai Bizottság adatai arra köteleznek bennünket, hogy még azelőtt érdemben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mielőtt az mély krízissé válik. Az oktatást nem a tanárok ellenében, hanem a tanárokkal együtt kell megreformálni” – hangsúlyozta Voica.

A szakszervezeti vezető szerint minden új szabályozást – legyen szó a tanári normáról, a bérezésről, a nyugdíjazásról vagy az iskolahálózat átalakításáról – egy nyilvános hatásvizsgálatnak kellene megelőznie, amely 10 éves távlatban mérné fel a szükséges pedagóguslétszámot tantárgyakra, megyékre, valamint városi és vidéki környezetre lebontva.

„A valódi oktatási reform nem a jogok nyirbálásával, a normák növelésével vagy a tanárok kedvének elvételével kezdődik. A kompetens pedagógusok bevonzásával és megtartásával, beruházásokkal, jogi stabilitással és mérhető eredményeken alapuló politikákkal kezdődik” – zárta gondolatait Voica.