Az ország valamennyi vízvezeték-rendszerében minden ólomtartalmú elemet ki kell cserélni, mivel ezek veszélyesek az egészségre.

Az ivóvízminőségről szóló rendeletet fogadott el szerdai ülésén a kormány. Románia januárig kapott határidőt az európai uniótól, hogy az ivóvíz-irányelvben előírt követelményeknek eleget tegyen, különben kötelezettségszegési eljárás indul az ország ellen. Az irányelv értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a tiszta és egészséges ivóvízről, amely mentes mikroorganizmusoktól, parazitáktól és minden potenciális veszélyt jelentő anyagtól. A kormányrendelettel a vízminőség mérésére új szabványokat vezettek be, összhangba hozták ezeket az európai elvárásokkal.

A rendelet ugyanakkor előírja, hogy a vízvezeték-rendszerekben az ólomtartalmú elemeket be kell azonosítani és ki kell cserélni. A jogszabály indoklásában az áll, a hatóságok jelenleg nem rendelkeznek ilyen adatokkal, ezért a helyi önkormányzatok kell felmérjék, melyek azok az épületek, ahol indokolt a műszaki vizsgálat, majd a beavatkozás. Az 1990 után épült ingatlanoknál ennek szükségessége nem merül fel. Az adatokat a fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztérium összesíti.

Az indoklásban az is szerepel, hogy az országos statisztikai intézet 2021-es adatai szerint a hazai lakosság 28 százaléka nincs rácsatlakozva vízhálózatra, kutakból vagy más módon oldják meg a vízellátást, ilyen esetekben nem ellenőrzik a víz minőségét.

A hálózatban kicserélték az ólomcsöveket

A hálózatukban nincs ólmot tartalmazó vezeték, mondta el a Maszolnak Kozsokár Attila, a Kovászna megyei regionális szolgáltató vezérigazgatója. Az elmúlt évtizedekben uniós és saját forrásokból több kilométernyi vezetéket cseréltek ki. Amikor a kilencvenes években elindult ez a folyamat PVC csövet használtak, az elmúlt húsz évben pedig polietilén vezetékeket fektetnek le.

Az igazgató nem tartja kizártnak, hogy a magántulajdonban levő régi vízvezeték-rendszerek még tartalmaznak ólmot. „A régi hálózatokban számtalan probléma kiütközhet, lerakodások, veszteség, ezért meg kell fontolni ezek cseréjét. Hiába megy az ivóvíz jó minőségben az aknáig, ha onnantól befele nincs megfelelően karbantartva a hálózat"- szögezte le Kozsokár Attila. Rámutatott, a korszerű polietilén csövek szavatossága legtöbb ötven év, a hatvanas években épült tömbházakban, ha azóta nem volt belső vezetékcsere, hatvan éves a hálózat.

Az ólom veszélyes

Az ólom egészségkárosító nehézfém, ha bekerül a szervezetbe ott marad, felhalmozódik,  károsítja a méregtelenítő szerveket, a veséket, és idegméregként is hat, mondta el a Maszol megkeresésére Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. A víz nem oldja ugyan az ólmot, de hordozza, így az apró részecskék a csövekből bekerülhetnek a szervezetbe. A régi épületekben is meg kell találni a megoldást, hogy az ott lakók ne az ólomcsöveken átfolyó vizet igyák. „Lényeges, hogy tiszta, jó minőségű vizet igyunk, amely nem tartalmaz semmi szennyezést, de megfelelő határértékben tartalmaz ásványi anyagokat"- mondta Tar Gyöngyi.

Míg a középkorban a felszíni vizek alkalmasak voltak emberi fogyasztásra, ötven évvel ezelőtt csak az eldugott források, patakok vizét lehetett tisztítás nélkül meginni, ma már ott tartunk, hogy Romániában a felszíni vízlelőhelyek többségéből már tisztítással sem lehet előállítani az ivóvizet, mutatott rá Tar Gyöngyi. A tisztifőorvos kifejtette, az országban a vezetékes vizet legtöbb esetben a mélyrétegekből nyerik, hogy biztonsággal fogyasztható legyen. Az első vízgyűjtő réteget használó, 10-15 méter mély kutak vize már nem iható tisztítás és fertőtlenítés nélkül.

Gond az, hogy sok településen nincs kiépülve a korszerű vízhálózat. Sok község most pályázott erre, uniós támogatással tudnak az elvárt követelményszintre felemelkedni. Az önkormányzatok kötelessége folyamatosan nyomon követni a víz minőségét, és a lakosságot tájékoztatni erről. Kötelező rendszeresen bevizsgáltatni a vízminőséget a közegészségügyi hatóságnál, ez gyakran ellenállásba ütközött, mert a költségeket ki kell fizetni.