Az örökös vita tárgya: kilőhető-e a vadászterületen kóborló kutya és macska? Az erre vonatkozó törvényeket és azoknak gyakorlatba ültetését a csíkszeredai vadásztársulat vezetőségével boncolgattuk.

Nagy port kavart néhány hete az a Botoșani megyei eset, amikor is a település határában több kóbor kutya tetemét találták meg. A helyiek és egy állatvédő szervezet azzal vádolja a polgármestert, hogy vadászokat bérelt fel, a falu „megtisztítása” érdekében. A rendőrség az elsődleges nyomok alapján arra a következtetésre jutott, hogy szervezett vadászat alkalmával, a törvény előírásainak megfelelően jártak el az illetékesek. De mi az igazság? Joga van-e a vadásznak kilőni a kóbor állatokat?

„A vadászterületen talált macskák és a vadon élő vagy kóbor kutyák korlátozás és kártérítés nélkül kilőhetők, a cselekedet pedig nem minősül szabálysértésnek, amennyiben a vadőr vagy a vadgazdálkodási szakszemélyzet szervezett vadászat alkalmával teszi” – olvasható a 2006. november 9-én hozott 407-es törvény 19. paragrafusának harmadik és negyedik pontjában.

A csíkszeredai vadászegyesület vezetősége alaposan kifejtette, mit is takar ez a törvény pontosan. Mint megtudtuk, amennyiben a vadász hivatalosan van a vadászterületen (azaz érvényes engedélye van), vagy szervezett vadászaton vesz részt, akkor a kóbor kutyákat és macskákat következmény nélkül kilőheti. Ez nemcsak a vadőrökre, hanem minden vadászra érvényes, ám kizárólag a fent említett feltételek mellett. Azaz egy vadász nem veheti a vállára puskát, és kezdhet el lövöldözni például a lakhelye körüli területen, kizárólag azon a részen, ahol épp a vadászat zajlik, és csakis érvényes engedély birtokában.

A társulat vezetősége kifejtette továbbá, hogy a törvény értelmében a vadász nem adhat le lövést a lakott terület 200 méteres körzetén belül, így a település utcáin bolyongó kóbor állatok már nem tartoznak az ő hatáskörébe.

Miért van szükség a kóbor állatok kilövésére?

Az elvadult, kóborló kutyák és macskák nagy veszélyt jelentenek a vadállományra. A társulat vezetősége elmondta: a nyulak, a foglyok, de még az őzgidák is gyakran esnek áldozatául ezeknek az állatoknak, a vadásznak pedig kötelessége az állomány védelme.

A kóbor macskák leginkább a madarakra jelentenek veszélyt, és főleg a földön fészkelőkre, ám mivel a fára mászás sem jelent gondot ennek a fajnak, gyakran fosztanak ki ágakra épített fészkeket is.

Kapcsolódó

Pásztorkutya, avagy a kirándulók és a vadgazdák rémálma

Az utóbbi években a pásztorkutyák rengeteg kárt okoztak nemcsak a vadásztársaságoknak, hanem a kiránduló embereknek is. Az agresszív állatok támadnak, és sok esetben nem végződik szerencsésen a találkozás. Hadnagy Lehel, a Szilos Vadászegyesület igazgatója, valamint Balázs József pásztor mondták el meglátásaikat a helyzet kapcsán.

veszély kutyák vadállomány turizmus

Etikai kérdés, a döntés a vadász kezében van

Mint azt a társulat vezetősége kifejtette, az említett botoșani-i eset – bár az ügy hivatalosan még nincs lezárva – több etikai kérdést is felvet. Elsősorban az egyedek nagy létszáma gyanús, ám mint megtudtuk, nem helyénvaló az sem, hogy a tetemeket a területen, a település közvetlen közelében hagyták. A csíkszeredai vadásztársulat elmondása szerint fordult már elő a környéken is hasonló eset, ám ilyenkor sem szabad a maradványokat kint hagyni, hanem megfelelő körülmények közt kell eltávolítani azokat a területről.

Kitértünk továbbá arra is – bármennyire egyértelműnek tűnhet –, mit takar mégis pontosan a kóbor kutya. Nálunk és Magyarországon is évről évre nagy port kavar néhány eset, hogy egy vadászterületen csavargó kutyát kilőttek, nem sokkal később pedig kiderült, hogy gazdája volt, aki esetleg még a közelben is tartózkodott. A társulat vezetőségének elmondása szerint a vadőrök számára szóló törvények nem térnek ki a háztáji állatokra, ez ugyanis nagyon érzékeny téma. Csíkszereda környékén is több kutyafalka bolyong, amelyek veszélyesek ugyan, de tartoznak valakihez, így a vadászok is igyekeznek távol tartani magukat ezektől az egyedektől. Azt viszont hangsúlyozták, hogy ha ezeket az állatokat meglátják a vadászterületen, és úgy ítélik meg, hogy veszélyt jelentenek a vadállományra, akkor igenis kilövik őket.

Kapcsolódó

A világon még egyedülálló helyzetben van a székelyföldi pásztorkutyatartás

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megcsappant a megbízható pásztorok száma, ezért volt szükség olyan juhászkutyák behozatalára, amelyek az ember jelenléte nélkül is maradéktalanul ellátják nyájőrző feladatukat.

juhok juhász kutya legeltetés Szentegyháza természetvédelem pedagógia

A szabály tiszta: kutyát sétáltatni lehet, ám az állat nem mehet 200 méternél messzebb a gazdájától. Továbbá megkülönböztető jele kell legyen – például nyakörv – és hallgatnia kell az emberre, aki kivitte őt oda, olyan értelemben, hogy ha meglát egy vadat, nem kezdheti el üldözni. Hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak azokra a pásztorkutyákra is, amelyek vadászterületen őrzik a nyájat: a falka létszáma korlátozott (407/23/k), ugyanakkor kötelező koloncot tenni rájuk, amely meggátolja őket a vadak üldözésében. Sajnos ezeket a szabályokat gyakran sem a kutyasétáltatók, sem a pásztorok nem tartják be.

Fontos megérteni, hogy bár az adott helyzet megítélése a vadász kezében van, ő dönti el, hogy kilövi-e a kóbor állatot vagy sem, senki sem tenne jószívvel ilyent. A vadász elsődleges feladata a vadállomány védelme, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy az veszélyben van, kötelessége cselekedni. Ám mindenkinek az az érdeke, hogy erre a döntésre ne kerüljön sor.