Hargita megye önkormányzata a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez rendkívüli jogorvoslati kérést nyújtott be a Békás-szoros hovatartozásának ügyében hozott legutóbbi jogerős bírósági ítélet miatt, aminek a mostanra elkészült indoklását ellentmondásosnak ítélik, ezért kérik a per újratárgyalását. Csergő Tibor polgármester elmondta: nem gondolja úgy, hogy valaha is Gyergyószentmiklóson olyan polgármesterek voltak és lesznek, akik ebbe a határvitába belenyugodnának és elfogadnák a jogtalanul elvett területekről szóló döntéseket.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke csütörtökön két sajtótájékoztatót is tartott a határvitát érintő perről, az elsőt Csíkszeredában, a másodikat Gyergyószentmiklóson. A megyeelnök emlékeztetett: a perben október 9-én hirdettek ítéletet, ezért a megye vezetése úgy döntött, megvárják a döntés részletes indokolását és ezt követően nyújtották be rendkívüli jogorvoslati kérésüket.

Azért volt szükséges megvárni a sajtótájékoztatóval a részletes, október végi indoklást, mert több helyen tévesen kezelik az ügyet, ugyanis nem Hargita Megye Tanácsa vesztette el a pert, hanem 1998-ban Gyergyószentmiklós, az akkori városvezetés írt alá egy jegyzőkönyvet a megye határát érintő hétszáz hektáros területről, amelyben lemondtak róla.

„Gyergyószentmiklós önkormányzatának akkori vezetője aláírta a jegyzőkönyvet, amelyben ráadásul szándékosan félrevezették őket. A megyei tanács akkori vezetőségének tudta nélkül nem lett volna szabad aláírnia, hiszen ezzel az aláírással Hargita megye hétszáz hektárt veszített el a megye területéből. Pedig határmódosításkor a két megye vezetősége és prefektúrája bizottságot kellett volna létrehozzon, de ez sem történt meg, tehát homályos az egész ügy. A tárgyalásokból, amelyekről a jegyzőkönyv szólt, kihagyták Hargita Megye Tanácsát, annak ellenére, hogy a szóban forgó adminisztratív határ megyehatár is” – hangsúlyozta Borboly. Hozzátette: a megyei tanácsnak 2008 után sikerült rávennie a városvezetést, hogy lépjen és javítsa ki elődei hibáját. Hargita Megye Tanácsa a pereskedésbe utólag szállt be, hogy megpróbálja helyrehozni, amit más elrontott. Tehát az ügy 2008-ig nem került napirendre, mondhatni „mi poroltuk le, szedtük ki a kamrából, pincéből” – nyomatékosította a megyeelnök.

A Hargita megyei tanács elnöke emlékeztetett: a törvény előírásaira hivatkozva kérték Gyergyószentmiklóssal közösen az 1998-ban aláírt jegyzőkönyv érvénytelenítését. A per a Békás-szoros közigazgatási hovatartozását vitatta, amit Románia több megyéjében tárgyaltak már, mivel folyton áthelyezték egyik helyszínről a másikra. 2013-tól az ügy átkerült Hargita megyéből a Prahova Megyei Törvényszékre. Az ügy újratárgyalása 2013-ban kezdődött, a Prahova Megyei Törvényszék tárgyalta és 2019 júniusában mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet: a pert alapfokon Hargita megye nyerte. Ezt a döntést fellebbezték meg a perben szembenálló felek. A fellebbezésénél az ítélőtábla kizárta Hargita megyét a perből. 2020-ban rendkívüli jogorvoslatot kért Hargita Megye Tanácsa arra hivatkozva, hogy az ítélőtábla nem elemezte a megyei tanács érveit. A rendkívüli jogorvoslatot visszautasították – emlékeztetett Borboly.

Kiemelte: 2022-ben új keresetet nyújtott be Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Törvényszéken. 2023-ban az a végleges döntés született, hogy a Békás-szoros Neamț megyéhez tartozik. Április 27-én az elsőfokú döntésben visszautasították Hargita megye keresetét, amelyben a jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Október 9-én megszületett a végleges döntés, amelyben részben elfogadták a megye fellebbezését, de az elsőfokú döntés bizonyos részeit helybenhagyták. Október végén megkapták az ítélet részletes indoklását, és ennek függvényében tesznek újabb lépéseket – részletezte Borbolt Csaba.

A Hargita megyei tanács elnöke rámutatott: éltek a rendkívüli jogorvoslat lehetőségével – ennek leadási határideje november 9-e volt –, és benyújtották kérelmüket a legfelsőbb bírósághoz, és ha ez sem lenne elegendő, akkor készül a telekkönyvi rendszer, amely normatív értékű dokumentum, és ott nem lehet módosítgatni.

A megyeelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet: a két megye jó kapcsolatot ápol, ami a bíróságon történik, az csak egy része a napi ügymenetnek, de ez nem befolyásolja a jelenlegi két megyei tanácselnök együttműködését turisztikai és a megyék fejlődését szolgáló kezdeményezésekben.

A gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatón Csergő Tibor polgármester az ügy kapcsán elmondta: több évtizedes esetről van szó, és nem gondolja úgy, hogy valaha is Gyergyószentmiklóson olyan polgármesterek voltak és lesznek, akik ebbe a határvitába belenyugodnának és elfogadnák a jogtalanul elvett területekről szóló döntéseket. Közigazgatásilag Hargita Megye Tanácsa és Gyergyószentmiklós önkormányzata mindig együttműködött, amikor kizárták a megyét a tárgyalásból, akkor a városi önkormányzat egyedül gyengének bizonyult – hívta fel a figyelmet az elöljáró, aki nyomatékosította, hogy vezetőként a jogorvoslati lehetőségekről senki nem fog lemondani. Megjegyezte: ez a vita nem egy román–magyar ellenségeskedés, hisz az országban több ehhez hasonló határvita zajlik más megyék között is, így ez elsősorban a román adminisztrációban fellelhető hibákra világít rá, és bízik az igazságszolgáltatásban és abban, hogy kimozdulnak megkövesedett álláspontjukból.