A Ploiești-i Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítéletében a moldvai felek javára döntött a székelyföldi Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) határperében, amely voltaképpen a Békás-szoros hovatartozásáról szól.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elfogadta Almásmező, valamint Neamț megye önkormányzatának, prefektusának és kataszteri hivatalának fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Gyergyószentmiklós város, Hargita megye önkormányzata és prefektusa érveit, és megváltoztatta az egy évvel ezelőtt kimondott elsőfokú ítéletet, amely a székelyföldi feleknek kedvezett. 

A csütörtöki ítélet közel tíz évi pereskedést zár le. A hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros, és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 

1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések.

2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy a mind hargitai, mind a neamți fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódik az ügy. A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, mely tavaly júniusban mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet. Az első fokon eljáró bíróság Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt. Ezt az ítéletet változtatta meg jogerős határozatában a Ploiești-i Táblabíróság.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívüli jogorvoslatért fognak folyamodni, ha megkapják az ítélet megindokolt változatát. A tanácselnök sérelmezte, hogy a Hargita megyei önkormányzatot és Hargita megye prefektusát kizárták a perből. Hozzátette: a per során Gyergyószentmiklós kevésbé volt aktív, és az egész bizonyítási eljárást a Hargita Megyei Tanács jogászai végezték.

"Azt gyanítom, hogy azért zárta ki a táblabíróság a Hargita megyei tanácsot, hogy a mi százszázalékos bizonyítékainkat ne kelljen az ítélet kihirdetésénél figyelembe venni. Ez annál is furcsább, mert a bíróság nem zárta ki Neamț megyét is a perből" - nyilatkozta a politikus. Azt is hozzátette, hogy tudomása szerint egyik peres fél sem kérte a Hargita megyei önkormányzat kizárását. Borboly Csaba hozzátette: a megyei tanács kizárása azért törvénytelen, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni.