Kettős ünnepség Búzásbocsárdon

Vasárnap, október 6-án, a Fehér megyei magyarság kiemelt ünnepségére került sor a búzásbocsárdi református templomban, ahol – a leszármazottak jelenlétében – leleplezték a falu híres szülötte, Herepei Károly (Buzásbocsárd, 1817. szeptember 1. – Nagyenyed, 1906. november 18.) régész-geológus, a Bethlen-kollégium jeles professzorának emléktábláját illetve beiktatták a gyülekezet új lelkipásztorát, Szabó Lászlót.

Búzásbocsárd - Balázsfalvától mintegy tíz kilométerre fekvő - vegyes lakosságú település, ahol közel négyszáz magyar él, zömében reformátusok.  Az ünnepség alkalmából zsúfolásig megtelt a falu közepén, egy domb tetején elhelyezkedő, karcsú és fennséges kis templom, hiszen a helybéliek sorát megyei vallási és politikai vezetők illetve a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanárai és diákjai gyarapították.

Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye újonnan megválasztott esperese, egy Nehémiás-idézettel arra biztatta a fiatal lelkipásztort, hogy a babiloni fogságból visszatérőkhöz hasonlóan, akik Isten segítségével felépítették Jeruzsálem védőbástyáit, ő is bátran álljon a kőfalakra és úgy tevékenykedjen, hogy a búzásbocsárdi egyház kőfalán se lehessen semmilyen rést verni.A szerző felvételei

Szabó László lelkipásztor, aki alapigéjét János evangéliumából merítette, rámutatott: számára szolgálni, annyit tesz, mint Istenbe kapaszkodva élni és tevékenykedni, miként a szőlővessző a szőlőtőre támaszkodik, hiszen csak így lesz bőséges gyümölcstermés a közösségben.

Gábor Ferenc egyházmegyei főjegyző, jótanácsok kíséretében, átadta a gyülekezet szimbólumait, a Bibliát, a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét, majd a jelenlevő lelkipásztorok megáldották az immár beiktatott lelkészt.

Az ünnepség második felében a kiváló, búzásbocsárdi születésű, az enyedi kollégiumban tevékenykedő tudós professzorról, Herepei Károlyról emlékeztek meg az egybegyűltek, konferált Gudor Kund Botond gyulafehérvári lelkipásztor, volt esperes.

Köszöntőjében Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója kiemelte: az iskola minden meghívásnak, felkérésnek eleget tesz, a tanárok és a diákok elmennek olyan eseményekre, ahol megemlékeznek a jeles elődökről. „Ezek az események bennünket is megerősítenek, a kollégiumot és a diákokat, akik ilyen példákból tanulva, továbbviszik az értékeket”. Az igazgatónő kihangsúlyozta: a kollégium szellemisége túllép a város falain, erős bástyája a környék magyarságának és ameddig ez áll, a magyarság is megmarad a dél-erdélyi szórványban.

Dudás Levente bázeli orvos, Herepei-leszármazott, röviden ismertette a család történetét és a Bod Péterhez, a Thoroczkay családhoz illetve a Benedek Elekhez fűződő szálakat, de felemlített néhány anekdotát is Herepei Károlyról.

Zakariás Zoltán hazai parlamenti képviselő, akinek Herepei Károly a szépapja volt, elmondta: az emlékezésen két érzés kerítette hatalmába, az öröm és a büszkeség. Örül annak, hogy már gyermekkorában meséltek neki a híres ősről, aki „olyan nyomot hagyott, amelyre méltán büszkék lehetünk”.

Herepei Károly unokája, a nagyváradi Tomcsik Ilona felolvasta Áprily Lajos Búcsú a havastól című versét, amelyben a költő Herepeinek állított emléket.

A műsor Gudor Botond lelkipásztor előadásával folytatódott, amelyben részletesen bemutatta Herepei Károly életét és munkásságát. A volt esperes megemlítette: Herepei tanulmányait Selmecbányán végezte, majd Zalatnán helyezkedett el, mint tisztségviselő. Hadnagyként részt vett az 1848-as forradalomban, ahol meg is sebesült. 1855-től a Bethlen-kollégium természettudományok, matematika és kémia tanára. Itt újraalapította az ásvány- és kőzettani rendezvényt, múzeummá rendezve azt. Részletesen kutatta és elemezte Alsó-Fehér vármegye geológiai adatait és társszerzője az Alsófehér vármegye monografiája köteteinek. Kutatómunkájában tanítványa, a későbbi Új-Guinea-kutató, Fenichel Sámuel is segített, akit a professzor karolt fel. Gudor Botond Herepei úttörő munkásságáról értekezve, kiemelte: ő indította meg Enyeden a régészeti kutatást, ő tárta fel elsőként a marosgombási honfoglalás-kori sírokat és ő volt az első, nem Nopcsa Ferenc, aki mamutcsontot fedezett fel Erdélyben.

Az előadást követően leleplezésre került Herepei Károly emléktáblája, amelyet Lőrincz Konrád esperes áldott meg. A gyülekezetet köszöntötte Gudor András egykori búzásbocsárdi lelkipásztor is. A köszöntőbeszédeket a Bethlen Gábor Kollégium kórusának fellépése színesítette, vezényelt Szabó Zsombor zenetanár, kórusvezető.

Az ünnepség az ótemetőben található, frissen felújított Herepei síremlékek megkoszorúzásával folytatódott.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, elmondta: az új lelkipásztor, Szabó László, már a kezdet kezdetén közösségmentő feladatot karolt fel azáltal, hogy elvállalta a búzásbocsárdi és a balázsfalvi gyerekek kisbusszal történő napi szállítását Magyarpéterfalvára, így az itteni gyerekeknek ismét lehetőségük van magyar iskolában tanulni.

Legvégül Dudás Levente röviden felvázolta az ótemetőben található sírok felújításának történetét, illetve az itt nyugvó személyek kilétét.

A tartalmas ünnepség szeretetvendégséggel zárult.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?