Hunyadi János 575 éves templomát ünnepelték Tövisen
Mária-napi búcsút szerveztek az építtető és a védőszent tiszteletére szombat délután az 1449-ben épült római katolikus műemléktemplomban, amelyet Hunyadi János a marosszentimrei és a nagyszebeni csata emlékére építtetett. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kerekes László, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és Kőrösi Viktor Dávid Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja.
Az ünnepség kezdetén Hălălaie Óvári Margit, nyugalmazott tövisi fogorvos , ismertette a templom történetét a zsúfolásig telt műemlék épületben. Kerekes László segédpüspök, Hunyadi vallásosságára utalva, kiemelte: „nehéz időkben templomot építettek, hogy rá tudjanak tekinteni a Boldogságos Szűzanyára és reménységgel élhessenek tovább”.
Homíliájában Horváth István borbándi plébános is utalt a követendő példák fontosságára. Szűz Mária a legelső a szentek között, az általa tanúsított alázatosság és szerénység vonzó erények a mindenkori hívek számára, ő az, aki megóvhat bennünket az egyre több veszéllyel fenyegető világban, emelte ki beszédében.
Az Ave Maria felhangzása után Szász János tövisi római katolikus plébános megköszönte, hogy a zarándokokkal közösen köszönthették a Szűzanyát. Kerekes László segédpüspök áldást osztott, majd pedig a pápai himnusz csendült fel. A búcsú a templom udvarán megrendezett szeretetvendégséggel ért véget.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján a következő leírás található a templomról: A templomot Hunyadi János építtette 1449-ben a marosszentimrei és nagyszebeni csata emlékére. Az építést Konrád brassói kőművesmester végezte a fogarasi Sárkánybirtok feléért. A templom belsejét barokk boltozat fedi. A keskeny, hosszú szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A sekrestyébe csúcsíves ajtó vezet. A helyiséget kettősen hornyolt bordájú csillagboltozat fedi, amelynek közepén az Agnus Deit ábrázoló zárókő jelenik meg. A sekrestyéből nyugat felé nyílik a Hunyadi-címeres zárókővel ellátott toronyaljban kialakított helyiség.
Az adatok várépítésről is tanúskodnak, amiből kitűnik, hogy egykor várfallal volt körülvéve a templom. Ezért ma is kastélytemplomnak nevezik. Hunyadi obszerváns ferenceseket telepített az emeletes kolostorba. Falai nemcsak Hunyadit látták, hanem Kapisztrán Szent Jánost is, aki itt töltötte 1455 karácsonyát. Itt élt Judit nővér is, akinek részére Nyújtódi András székelyudvarhelyi ferences, a nővér testvére, 1526-ban lefordította az ószövetségi Judit könyvét. A ferencesek 1554-ig maradtak itt, amikor a reformáció következtében elhagyták a kolostort és a templomot. A törökök lerombolták a kolostort, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1599-ben minoritákat hozott a kolostorba. 1603-ban, Basta György idején, a templom a kolostorral együtt leégett. Apor István erdélyi kincstartó hozatta helyre, és a kolostort csak egy szinttel építtette vissza. Szintén Apor István 1701-ben, súlyos betegségéből való felgyógyulása alkalmából tett fogadalmára hivatkozva, pálos szerzeteseket telepített a kolostorba. A templom középkori emléke egy feszület. A hagyomány szerint egy vallástalan ember a Marosban halászott, és ez a kereszt akadt a hálójába. Káromkodva dobta viszsza, de másodszor, sőt harmadszor is kihúzta a hálója. Erre annyira megdöbbent, hogy megtért és Tövis főterén kápolnát épített, amelyben elhelyezte a kihalászott keresztet. 1937-ben a kápolnát lebontották, hogy helyére görög katolikus templomot építsenek. Anyagát a plébánián helyezték el, a feszületet pedig a templomban.
1895-ben a megújított templom három kőoltárt kapott, amelyek ma is állnak. Ugyanebben az időben készült a szószék, a keresztelőkút és a karzat rácsa. A mellékoltárok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, Kirsch Aladár budapesti festőművész készítette őket. A 18. századból való a Boldogságos Szüzet ábrázoló régi oltárkép is. A Szent Antal-szobor Visky Károlyné adománya 1902-ből.
CSAK SAJÁT
