Románia az 53., Magyarország pedig a 72. helyen végzett a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet idei sajtószabadság-indexén amit a sajtószabadság világnapján, minden év május 3-án adnak ki. Mindkét említett ország javított a tavalyi eredményéhez képest, Magyarországot azonban megelőzte Bulgária.  Az újságírók Norvégiában, Írországban és Dániában olgozhatnak a legszabadabban, miközben a világ többi részén sokat romlott a média helyzete.

„A médiafinanszírozás átláthatóságának hiánya, különösen a közpénzekből történő finanszírozás, valamint a piaci nehézségek aláássák a tájékoztatás megbízhatóságát és a médiába vetett bizalmat” – áll a Riporterek Határok Nélkül (RSF) Romániáról szóló jelentésében, amely azt is megállapítja, hogy a romániai médiavilág „sokszínű és pluralista”, és „termékeny talajt biztosít a közérdekű vizsgálatok számára”. Az RSF 2023-as sajtószabadság-indexében Románia a 180-ból az 53. helyen áll, szemben a tavalyi 56. hellyel.

„A nagy európai csoportok (Ringier, PPT Group vagy Dogan Media International) mellett a kisebb-nagyobb helyi szereplők is (Intact Media Group, RCS&RDS, Hotnews, G4Media, Recorder, Rise Project vagy PressOne) jelen vannak a piacon” – áll a jelentésben. „A romániai médiatájkép a globális trendeket tükrözi: a nyomtatott sajtótermékek száma csökken, míg az online média, valamint a rádió- és televízióállomások fellendülőben vannak. A szerkesztői döntéseket gyakran alárendelik a tulajdonosok érdekeinek, ami a sajtót propagandaeszközzé teszi” – figyelmeztet elemzésében a Riporterek Határok Nélkül.

Az AUR veszélyt jelent

A politikai kontextussal kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy „a média nem független, és befolyásolási kísérleteknek van kitéve, különösen a közszolgálati rádió és televízió, valamint a Nemzeti Audiovizuális Tanács vezetőinek kinevezésekor”. „Az újságírók elleni agresszív politikai diskurzust az új populista-nacionalista párt, az AUR elevenítette fel” – mutat rá az RSF.

A nemzetközi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy „a szólás- és sajtószabadságot védő jogszabályokat nem hajtják végre kellőképpen, noha azok megfelelnek az európai normáknak, többek között alkotmányos szinten is”. „Az ügyészek beavatkozása az újságírói tevékenységbe zaklatásnak minősül, és komoly kérdéseket vet fel. Az igazságszolgáltatás egyre inkább arra próbálja kényszeríteni a médiát, hogy fedje fel forrásait. A visszaélésszerű perek száma (...) megnőtt, miközben a bírósági ítéletek nem mindig felelnek meg a sajtószabadság normáinak” – mutatnak rá a jelentés szerzői.

Globálisan a World Press Freedom Index 2023 szerint – amely 180 ország és terület újságírói környezetét értékeli, és amelyet május 3-án, a sajtószabadság világnapján tesznek közzé – a helyzet 31 országban „nagyon rossz”, 42-ben „nehéz”, 55-ben „problémás”, 52-ben pedig „jó” vagy „kielégítő”, vagyis tízből hét országban „rossz” az újságírás környezete, és csak tízből háromban kielégítő. Idén egyébként az első három helyen Norvégia, Írország és Dánia van, a sereghajtók Észak-Korea, Kína és Vietnám. A mostani a 21. kiadása a sajtószabadság-indexnek. 

A gazdasági kontextust illetően a jelentés arra figyelmeztet, hogy „a média finanszírozási mechanizmusai gyakran átláthatatlanok vagy akár korruptak”. „Bár a legnagyobb médiavállalatoknak sikerül fenntartaniuk magukat, a legtöbbjük külső finanszírozási forrásoktól függ, beleértve a támogatásokat is. A közpénzek nem átlátható módon történő átirányítása a médiába széles körben elterjedt politikai gyakorlat, ami torzítja mind a piacot, mind a média őrködő funkcióját" – teszi hozzá a jelentés.

„A közérdekű újságírásnak konkurenciát jelentenek a félrevezető beszédek és az egyes médiumok és politikusok által támogatott álhírek, különösen a COVID-19 világjárvány és nemrégiben az ukrajnai háború kapcsán. Egyes lakossági csoportok hajlamosak elhinni a hamis információkat, amelyek néha egybecsengenek az orosz propagandával, és táplálják a médiával szembeni bizalmatlanságukat” – teszi hozzá az RSF.

Az elemzés szerint „az újságírók biztonsága továbbra is aggodalomra ad okot, mivel gyakran támadások, fenyegetések és megfélemlítés célpontjai”. Ugyanakkor „a politikai szereplők részvételével zajló nagyszabású lejárató kampányok célja a független újságírók lejáratása. A megfigyelés továbbra is probléma, mivel a hírszerző szolgálatok az ukrajnai háborúval összefüggésben igyekeznek nagyobb hatalomra és befolyásra szert tenni” – teszi hozzá az RSF.

A jelentés megjegyzi, hogy az év eleje óta Romániában egyetlen újságírót vagy médiamunkást sem öltek meg vagy börtönöztek be.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarország 13 helyet javított a listán 2022-höz képest, így lett most a 72., közvetlenül előtte Bulgária, mögötte Malajzia szerepel – írta meg a Hvg.hu. Emlékeztetnek, Magyarországnak tavaly is sikerült javítania a helyezésén, bár akkor a készítők külön felhívták a figyelmet arra, hogy nem a sajtó helyzetének javulása miatt lépett valamivel előrébb Magyarország, hanem mert változott az index összeállításának módszertana. 2021-ben Orbán Viktor a sajtószabadság ellenségeinek listájára került fel, egyetlen uniós politikusként – írja a Hvg.

Az ENSZ szerint az emberek 85%-a olyan országban él, ahol az elmúlt öt évben csökkent a médiaszabadság.