Jelentés: Románia sereghajtó az államigazgatás digitalizációja terén
Románia továbbra is jóval elmarad a fejlett országok átlagától az államigazgatás digitalizációja terén, ugyanakkor számottevő előrelépést mutat a nyílt adatok felhasználásában – derül ki az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) június 15-én közzétett Digital Government Outlook 2026 jelentésből.
A dokumentum szerint Románia a 2025-ös Digitális Kormányzati Indexben (Digital Government Index – DGI) 0,24 pontos eredményt ért el, miközben az OECD-országok átlaga 0,70 pont volt. Az eredmény ugyanakkor 0,04 pontos javulást jelent a 2023-as értékhez képest, idézi a jelentést a Digi24 hírportál. .jpg)
Szinte minden mutatóban az OECD-átlag alatt
A jelentés szerint Románia a legjobb eredményeket a „Digital by Design” (digitalizáció már a tervezés szakaszában) kategóriában érte el, ahol 0,49 pontot kapott, valamint a „Data-driven Public Sector” (adatvezérelt közszféra) területén, ahol 0,37 pontot szerzett. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy bizonyos előrelépések történtek a digitális technológiák integrálásában és az adatalapú döntéshozatalban.
A leggyengébb teljesítményeket ugyanakkor a következő területeken mérték:
- Proaktivitás: 0,06 pont (OECD-átlag: 0,67)
- Felhasználóközpontú szolgáltatások: 0,10 pont (OECD-átlag: 0,71)
- Kormányzat mint platform: 0,14 pont (OECD-átlag: 0,71)
Az OECD szerint a romániai közigazgatásnak továbbra is jelentős fejlődési lehetőségei vannak a lakossági igények előrejelzése, a felhasználók köré szervezett közszolgáltatások kialakítása, valamint az állami intézmények számára közös digitális platformok létrehozása terén.
Pozitívabb képet mutat az úgynevezett OURdata-index, amely a nyílt kormányzati adatokkal kapcsolatos politikákat és gyakorlatokat méri. Románia ezen a területen 0,59 pontot ért el, meghaladva az OECD 0,53 pontos átlagát. Ez 0,21 pontos javulást jelent a 2023-as eredményhez képest. A jelentés szerint az eredmények azt mutatják, hogy Románia jelentős előrelépéseket tett az állami adatok nyilvánossága és hasznosíthatósága terén.
Hiányzik a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia
Az OECD ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy Románia még nem rendelkezik átfogó nemzeti stratégiával a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozóan.
A szervezet szerint hiányoznak: a mesterséges intelligencia használatát szabályozó országos irányelvek, az átláthatósági és felügyeleti mechanizmusok, valamint a közigazgatásban történő alkalmazásra vonatkozó egyértelmű szabályok.
Az OECD úgy véli, hogy egy átfogó mesterségesintelligencia-kormányzási keretrendszer elősegítené ezen technológiák felelős alkalmazását, és erősítené a közintézmények elszámoltathatóságát.
A jelentés arra is rámutat, hogy Romániának még jelentős lemaradást kell ledolgoznia a digitális beruházások területén. Az OECD szerint szükség lenne: egységes projektértékelési modellek bevezetésére,célzott finanszírozási mechanizmusokra, valamint olyan rendszerek kialakítására, amelyek mérni tudják a digitális beruházások tényleges hatását.
A szervezet összegzése szerint Románia ugyan továbbra is az OECD-országok mezőnyének alsó részében helyezkedik el az államigazgatás digitalizációja terén, azonban a nyílt adatok kezelésében elért eredmények és az elmúlt évek javuló mutatói arra utalnak, hogy az ország jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik a digitális közigazgatás kiépítésében.
CSAK SAJÁT