Egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül határozott arról a pénteken Kolozsváron ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), hogy – figyelembe véve a megyei és területi elnökök csütörtökön megfogalmaztott kérését – Kelemen Hunor legyen az RMDSZ államelnökjelöltje. A szövetésgi elnök a szavazást követő beszédében közölte: az állam és az állampolgár kapcsolata képezi az RMDSZ államelnöki választási kampány fő témáját. Kiemelte: véget kell vetni ennek „a rémálomnak”, hogy az állam nem tiszteli a polgárokat, az emberek pedig nem bízhatnak az államban. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez az ország a mi otthonunk is és közös felelősségünk, hogy tegyünk azért, hogy a dolgok jobb irányba forduljanak.

„Feladatot és munkát kaptam, nem kitüntetést” – fogalmazott Kelemen Hunor, miután az SZKT egy tartózkodással és ellenszavazat nélkül határozott arról, hogy ő legyen a Szövetség államelnökjelöltje.

Szerinte a kérdésre, hogy miért kell magyar államelnökjelölt, egyértelmű választ kell adniuk. „Mert felelősek vagyunk azért, hogy mi fog történni ezzel az országgal, ez a mi hazánk is, és bármi is történik itt, az hatással van ránk, romániai magyarokra is” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzáfűzte, nekünk ez az otthonuk, ezért „szívügyünk Székelyföld, Közép-Erdély, a Bánság, Partium, Máramaros vagy Moldva, minden olyan terület, ahol magyarok élnek”.

Az RMDSZ elnökjelöltje kiemelte, „mi is egy élhető és jobb országot akarunk, és a szívügyünkért, az otthonunkért képesek vagyunk megtenni mindent, amit meg lehet”. Már csak az a kérdés, hogy mi mit kezdünk azzal a felelősséggel, hogy mi is tehetünk ezért az országért, a szülőföldért.

1996 óta rendszeresen indít jelöltet az RMDSZ az elnökválasztáson. Kelemen Hunor felidézte, vannak, akik azt mondják, hogy „úgy sincs esélyünk, mások pedig azt, hogy ne szálljunk be egy olyan versenybe, amelyben úgy sem nyerhetünk”.

A húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma már jobb helyzetben vagyunk, mondta, mert bár a jelölt nem, de a közösség nyert. A jelöltnek szembe kellett néznie azzal, hogy hány szavazatot kapott és nem jutott be a második fordulóba, de a közösség nyer azáltal, hogy ügyei országosan is megjelennek, mert van, aki ezekről beszéljen. „A magyarok üzenetét rajtunk kívül soha senki nem mondja el, kizárólag a magyar jelölt beszél a magyarság sajátságos problémáiról. Ha ezeket mi nem mondjuk el, akkor ez csak számunkra fog létezni, másoknak nem, hiszen nem is fognak tudni róluk” – érvelt Kelemen Hunor. 

„Az RMDSZ politikusai az elmúlt 35 évben soha sehol nem csináltak hülyét magukból, tudtak figyelni az ország és a magyar közösség specifikus ügyeire” – jelentette ki az elnökjelölt, aki szerint fel fognak mutatni egy olyan jövőképet, amely a magyaroknak és a románoknak is egyaránt jó.

Ebben a kampányban az RMDSZ-nek azokról a problémákról kell beszélnie, amelyek mindenki számára egyértelműek lehetnek, mondta a szövetségi elnök. „Ha a társadalomnak az elégedetlenségét figyeljük, akkor az látszik, hogy van egy olyan probléma, amelyet ebben a kampányban meg kell jeleníteni, ez pedig a polgár és az állam viszonya” – közölte az RMDSZ  államfőjelöltje.

Az állam és a polgár viszonyáról szólva kifejtette, nincs tán olyan ember, aki ne lenne bosszús az állami intézmények igazságtalansága, méltánytalansága miatt, mert „ostobán túlszabályozott” rendszerek vannak, és mert az állam bizalmatlan a polgáraival szemben.

Kelemen Hunor szerint „az állam többnyire visszaél a helyzetével, mert nála van a hatalomgyakorlás eszköze. Szoktunk mondani, hogy olyan, mintha Bukarestnek lenne országa, és nem az országnak egy fővárosa. Mindent az ellenőrzése alatt akar tartani”, jelentette ki, központosít, ellenőriz, felügyel, eközben sokan érzik úgy, hogy ma Romániában az ügyeskedők járnak jól, aztán akik betartják a szabályokat, azokat a végén jól megbüntetik.

Kelemen Hunor néhány példát is hozott arra, melyek azok a rendszerek, amelyek nem működnek és feleslegesen terhelik a polgárokat. „Az online űrlapot kék golyóstollal kell kitölteni” – mondta a szövetségi elnök arra utalva, hogy az elektronikus rendszerek nem működnek, a formanyomtatványokat ki kell nyomtatni, „kék golyóstollal” kitölteni, aztán bevinni személyesen az hivatalba. „Ezt jelenti a nagy digitalizáció”, húzta alá az RMDSZ elnöke.

Az elektronikus számlázási rendszer bukása is egy hasonló példa volt. Az e-faktúra rendszer mindmáig nem működik,  de legalább a vállalkozók életét megnehezítették vele – emelte ki Kelemen Hunor, aki az egészségügyi kártya rendszerének működésképtelenségét is felidézte.

Az oktatást érintve közölte, a diákoknak heti 40 órájuk van az iskolában, mint ahány munkaórájuk a felnőtteknek, és utána még tanulniuk kellene. Nem igazságtalan ez? – tette fel a kérdést.

A gazdasági egyenlőtlenségekről szólva kijelentette: „a fejlesztési régiók szétfejlődtek.”, „rosszul lettek összerakva, de senki sem akar változtatni rajtuk”.

„A polgárok azt szokták mondani, olyan ez, mint egy rémálom”, olyan, ahol az állam szolgaként kezeli a polgárt, ahol az államnak van joga, a polgárnak meg kötelessége – mondta el az SZKT-n Kelemen Hunor. Szerinte „ez okozza azt a válságot, hogy a polgárok nem bíznak az államban”.

„Az állam kudarcot vallott” – ismerte el korábban Klaus Iohannis államfő, de ennek nem lett semmi következménye, világított rá Kelemen Hunor, aki aláhúzta: ezt a polgárok is jól látják.

Az RMDSZ államelnökjelöltje szerint a változást azzal kell kezdeni, hogy az állam és a polgár viszonyát megváltoztatják, „ez minden felelős politikus legfontosabb feladata”. „Ezen ha nem változtatnak a politikusok, a döntéshozók, akkor változtat a polgár, aki elmegy az országból és választ egy olyan helyet, ahol úgy érzi, tiszteletben tartják”.

„Nekünk az a feladatunk, hogy felmutassuk: lehet másképp is vezetni ezt az országot” – jelentette ki Kelemen. Az RMDSZ elnöke rámutatott: „34 éve mindenki reformokat ígér, a reformokkal tele a padlás, de most józan észre van szükség, és véget kell vetni ennek a rémálomnak”.