Kolozsváron ülésezett csütörtökön délelőtt az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ győztesen jött ki a június 9-ei választásokból, de ez a győzelem elsősorban az erdélyi magyar közösségé. Ugyanakkor kijelentette: ősszel ezt az eredményt meg kell ismételni.

Az SZKT-tagoknak alig több, mint a fele jelent meg Kolozsváron csütörtök délelőtt a testület ülésén, de a grémium így is határozatképes volt, jelentette be Biró Rozália, az SZKT elnöke.

Vastapssal fogadta az SZKT Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, amikor mikrofonhoz lépett, hogy megtartsa politikai tájékoztatóját. „Győztünk, és ez a győzelem az erdélyi magyar közösség győzelme” – jelentette ki a szövetségi elnök a június 9-ei helyhatósági  és európai parlamenti választások eredményeire utalva.

Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarság egy erős közösség, amely felelősséget vállal sorsáért és saját jövőjéért, a választási eredményekért is elsősorban a közösségnek kell köszönetet mondani. Összhang volt a közösség és a Szövetég között, az RMDSZ üzenete eljutott a választókhoz, akik értékelték azt, hogy a magyar érdekképviselet a valós problémákra kínált megvalósítható javaslatokat.

Megértették a magyarok, hogy miről szólt ez a választás

Az EP- és a helyhatósági választások összevonása előrejelezte azt, hogy magas lesz a választási részvétel, így sikerült az RMDSZ-nek is az öt évvel ezelőtt EP-választásokhoz képest mintegy százezer szavazattal többet begyűjteni. A tömbben és szórványban is megértették a magyarok, hogy miről szólt ez a választás, és „mi voltunk azok,  akik őszintén az európai ügyekről beszéltünk, vettük a bátorságot, hogy európai problémáikról beszéljünk”, fogalmazott Kelemen Hunor. A választás sikeréhez kellett a közösség, kellett a munka és kellett az őszinteség, mondta a szövetségi elnök, hozzátéve: az RMDSZ azt képviselte, amit az erdélyi magyarok többsége gondolt.

Az, hogy kritikát fogalmaznak meg az EU-val szemben, még nem jelent EU-szkepticizmust, ismételte meg Kelemen Hunor, de a romániai magyarság azt akarja, hogy az Európai Unió változzon, és ennek a változásnak a részese, ezen belül pedig a győztese, nem pedig az elszenvedője akar lenni.

„Reményt és közösséget építettünk”

Az RMDSZ elnöke kiemelte, a helyhatósági választások eredményei még mindig nem véglegesek – ez is csak Romániában fordulhat elő, közel három héttel a választások után, tette hozzá –, de azt már tudni lehet, hogy az RMDSZ-nek 200 polgármestere lett és további 7 olyan polgármester, aki az RMDSZ támogatásával, de függetlenként nyert tisztséget. Ugyanakkor közölte, a június 9-ei választásokon az RMDSZ-nek 2524 önkormányzati képviselője nyert tisztséget, ez 164-gyel több, mint 2020-ban, továbbá 104 megyei tanácsos jutott mandátumhoz, ez pedig 12-vel több, mint négy éve.

„Reményt és közösséget építettünk, jövőképet mutattunk, és ez meghozta az eredményt” – jelentette ki Kelemen Hunor.

„Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy ne szóljunk azokról, akik ellenünk szurkoltak. Voltak, akik azt akarták, hogy 5 százalék alatt teljesítsen az RMDSZ, mások azt akarták, hogy legyen meg az 5 százalék, de ne legyen több, míg mások az etnikai politizálást rótták fel. Az RMDSZ nem most, hanem 34 éve folytat etnikai politizálást” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Ősszel meg kell ismételni ezt az eredményt, és ha ez sikerül, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy ezzel az erővel kormányzati tényezővé váljon a Szövetség.

A magyaroknak kell legyen államfőjelöltjük

Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ-nek egy olyan államelnökjelöltet kell állítania, akinek a hangját meghallják és akire hallgatnak a magyarok. A személyéről azonban később döntenek, majd akkor, amikor már tudni lehet az elnökválasztás időpontját.

Az államfőválasztás időpontjának kiválasztása körüli bukaresti politikai huzavonáról a szövetségi elnök elmondta: a PSD most úgy járt a PNL-vel, mint ahogyan egy évvel ezelőtt az RMDSZ. A PNL egy megállapodást rúgott fel és most, amikor úgy véli, az érdekei másképpen diktálják, a korábbi adott szavukat is semmisnek tekintik, és újabb alkudozásba kezdenek.

Szükséges a magyar hang

Antal Árpád, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke szerint a mostani eredmények tükrében kell még szerényebbnek lenni és többet dolgozni. Június 9-e az erdélyi magyarok és az RMDSZ nagy találkozásának napja volt, fogalmazott a sepsiszentgyörgyi polgármester, aki szerint sikerült megmutatni: a magyarellenességet sok magyar szavazattal lehet visszaszorítani.

„Mi a szüleinktől, nagyszüleinktől azt tanultuk, hogy magyarként ebben az országban kétszer többet kell dolgozni azért, hogy érvényesülhessünk, de most megmutattuk azt is, hogy a szavazatunk is többet ér: erősítettük a közösséget és gyengítettük a magyarellenességet” – fogalmazott Antal Árpád.

Kell legyen államelnökjelöltünk, mert kell legyen egy magyar hang – jelentette ki, hozzátéve, hogy Romániában nem lehet megkerülni a magyar közösséget, amely itthon tervezi a jövőjét, és ezt „a magyar jövőképet a leghitelesebben a szövetségi elnök tudja képviselni”, fogalmazott Antal Árpád.

Benedek Zakariás a szórványfrakció képviseletében szólalt fel. Megköszönte a szórványmagyar közösségek támogatását, de legfőképpen azt, hogy a szórványban élők felvállalták a magyarságukat és megmutatták, hogy képesek erősek maradni annak ellenére is, hogy létszámban sokszor valóban csak néhány fős közösségekről van szó.

A képviselő kijelentette: a szórvány most is megmutatta, hogy erős, sikerült erősíteni a magyar képviseletet a helyi és megyei önkormányzatokban, és ősszel is meg fogják mutatni, hogy a Szövetség számíthat rájuk.

A partiumiak nevében felszólaló Cseke Attila szenátor azt emelte ki, hogy az elmúlt négy évben a magyar önkormányzatokban a magyar emberek úgy dolgoztak, hogy azt a választók értékelték. Ugyanakkor az EP-ben az RMDSZ képviselői révén olyan kérdéseket sikerült megvilágítani, amelyeket mások nem tettek volna meg.

A Bihar megyei RMDSZ elnöke kiemelte: volt, ahol az Szövetség jelöltje csupán egyetlen szavazattal nyert, máshol csak néhány szavazattal maradt alul, ezért helytálló az a mottó, hogy „minden szavazat számít”.

Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke kiemelte a fiatalok részvételének fontosságát a választásokon.

Csak csapatban sikerülhet

Tánczos Barna kijelentette, húsz éve nem látott eredményeket sikerült elérni a székely megyékben is, és külön kiemelte Székelyudvarhelyet, ahol nem várt eredménnyel az RMDSZ jelöltjének sikerült visszavennie a várost.

Az RMDSZ-ben nincs helye az egyéniesedésnek vagy az enyhe zsarolásnak, „itt csak mi vagyunk, mi együtt győzni fogunk” van, hangsúlyozta a Hargita megyei szenátor, ismertetve, hogy Biró Barna Botondra, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjére mintegy 103 ezren szavaztak, míg az előző választáson a jelölt kevesebb mint 70 ezer szavazatot gyűjtött be.

Tánczos Barna elmondta, az SZKT „kitapsolta”, hogy ki legyen az RMDSZ államelnökjelöltje, egyértelművé téve, hogy meglátása szerint Kelemen Hunornak kell indulnia az RMDSZ részére az őszi elnökválasztásin.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács újraválasztott elnöke a megyében elért kiemelkedő eredményeket emelte ki, kiváltképp Márk Endre újraválasztását Szászrégenben, és azt mondta, ha a munkának ezt az ütemét tudják tartani, akkor nem lesz kérdéses, hogy négy év múlva milyen eredményekre számíthat a Szövetség.

Szatmárban történelmi győzelmet aratott az RMDSZ

„Szatmárnémetiben történelmi győzelmet aratott az RMDSZ” – jelentette ki Kereskényi Gábor. Bár a magyarok aránya alig több 30 százaléknál a megyeszékhelyen, több mint 60 százalékkal sikerült nyerniük, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Kijelentette: a megyei tanács esetében is sikerült erősíteniük, Pataki Csaba rekordszámú szavazattal lett újraválasztva a megyei önkormányzat élére.

„30 százalékos magyarsággal nem lehet választást nyerni, ha nincs mögötte munka, amiről mindenhol beszélni kell, a médiában, a közösségi médiában, és nem kerülhető az ajtóról ajtóra járás, a bekopogtatás sem” – fogalmazta meg Kereskényi. Felhívta a figyelmet arra: Szatmárnémetiben az ellenfeleiknek egyetlen üzenetük volt a kampányban, mégpedig az, hogy a magyarokat szorítsák ki a hivatalokból. A Szatmár megyei és szatmárnémeti polgárok azonban nemet mondtak a megosztásra és az uszításra, és az RMDSZ-nek sikerült megértetnie a szatmári románság egy jelentős részével is, hogy a Szövetség képes arra, hogy őket is képviselje – fejtette ki Kereskényi Gábor. 

A szatmárnémeti polgármester szerint a következőkben még határozottabb fellépés szükséges a magyarellenesekkel szemben, hiszen kevés, de nagyon hangos képviselőjük folytatja majd az aknamunkát a helyi és megyei önkormányzatokban.