A csecsemőhalandósági ráta az elmúlt tíz év legmagasabb szintjére emelkedett Romániában, miközben tízből három gyermeket érint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata.

Ezzel párhuzamosan egyre több kiskorú esik el a védőoltások nyújtotta létfontosságú védelemtől, ami az MMR (kanyaró-mumpsz-rózsahimlő) elleni átoltottság drasztikus visszaeséséhez vezetett: az első dózis elfogadottsága mindössze 47,4%-os. A gyermekek mindemellett fokozottan ki vannak téve az internetes zaklatás (cyberbullying) veszélyeinek, és továbbra is aggasztó jelenség a 15 év alatti anyák magas száma – idézi a Mentsétek meg a Gyermekeket (Salvați Copiii) szervezet figyelmeztetését a News.ro.

2025 elején Romániában 3 610 644 állandó lakhellyel rendelkező gyermek élt, ami az ország teljes lakosságának 19%-át tette ki. Ugyanebben az évben a romániai anyakönyvi hivatalokban regisztrált élveszületések száma 145 725 volt – ez a legalacsonyabb adat 1930 óta.

Szegénység és társadalmi kirekesztődés

Bár az elmúlt években örömteli csökkenő tendencia mutatkozott, a romániai gyermekek több mint harmada (32,4%) továbbra is a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitéve nő fel. Ez azt jelenti, hogy az országban mintegy 1,163 millió gyermek számára az egészséges élethez szükséges alapvető erőforrások biztosítása is komoly problémát jelent.

A 2025-ös adatok a helyzet aggasztó romlását mutatják azon családok arányát tekintve, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy legalább kétnaponta húst, halat vagy azzal egyenértékű növényi fehérjét tartalmazó ételt tegyenek az asztalra: a gyermekes családok körében ez az arány 14,6%-ról 17,2%-ra emelkedett. Az egyszülős családok esetében még drámaibb a helyzet: ott az arány 19,5%-ról 25,9%-ra ugrott.
A szegénység a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű gyermekek oktatási és közösségi programokhoz való hozzáférésében is megmutatkozik. A rászoruló gyermekek közel fele (46,8%) nem vesz részt iskolai rendezvényeken vagy kirándulásokon, ami messze meghaladja a mindössze 13,9%-os európai uniós átlagot.

A múlt naptári év elején több mint 400 000 (pontosan 425 491) 7 és 17 év közötti gyermek állt teljesen az oktatási rendszeren kívül, ami az adott korosztályú lakosság 18,18%-át teszi ki.

Gyermekanyák: európai szinten is kirívó adatok

Bár Romániában történik az EU-s születések mindössze 4%-a, az ország európai szinten hatszor nagyobb arányban járul hozzá a kiskorú anyák szüléseihez (26,19%), és több mint tízszeres a részesedése a 15 év alatti anyák esetében (41,39%).

A tavalyi évben 5815 gyermek született kiskorú anyától, és ebből 496 esetben az anya még a 15. életévét sem töltötte be. Különösen aggasztó, hogy a kiskorú anyáktól született gyermekek közel ötödénél (18,4%) a csecsemő már nem az első gyermeke volt az anyának.
A csecsemőhalandósági ráta 2024-ben 6,6-ra emelkedett 1000 élveszületésre vetítve, ami az elmúlt 10 év legmagasabb értéke (összehasonlításképpen: a mutató 2016-ban még 6,8 ezrelék volt, ami 2023-ra 5,6 ezrelékre csökkent, mielőtt újra emelkedni kezdett).

Ezzel egy időben Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával néz szembe. Az MMR (kanyaró-mumpsz-rózsahimlő) elleni átoltottság folyamatos visszaesést mutat, a legfrissebb adatok szerint az első dózis elfogadottsága országosan mindössze 47,4%. A kanyaró elleni oltás területi megoszlása rendkívül egyenlőtlen: Csupán egyetlen megyében (Bihar) haladta meg az átoltottság a 70%-ot. Tizennégy megyében 50,6% és 67,4% között alakult, 24 megyében 31,3% és 49,7% közé esett. Három megyében az átoltottsági arány a 30%-ot sem érte el.

Kevés gyerek érzi magát boldognak

A Mentsétek meg a Gyermekeket romániai szervezete által nyújtott pszicho-kulturális és érzelmi terápiás szolgáltatások tapasztalatai alapján a gyermekek körében a szorongás a legelterjedtebb mentális probléma. Ezt követik az érzelmi zavarok, a nevelési nehézségek (például a szülők válása miatt), a tanulási zavarok, a képernyőfüggőség, sőt a szerhasználat és az öngyilkossági kísérlet is (egy regisztrált eset).

Egy friss szociológiai felmérés szerint tízből csupán hat gyermek (három az ötből) állítja azt, hogy gyakran vagy nagyon gyakran érzi magát boldognak.
A szervezet 2025 végén végzett kutatása riasztó képet fest a fiatalok digitális sebezhetőségéről. A gyermekek közel 80%-a mindenféle korlátozás nélkül internetezik, és a szülői felügyelet hiánya a korral előrehaladva egyre nő.

A digitális identitás kitettsége is aggasztó: a 12-14 évesek több mint egyharmada rendelkezik nyilvános profillal a közösségi oldalakon, ami megkönnyíti az ismeretlenekkel való kapcsolatfelvételt. A kamaszok közel felét keresték már meg idegenek az online térben, és egyharmaduk számolt be zaklatásról vagy kellemetlen interakciókról.

A fizikai környezet, így az iskola sem jelent feltétlenül biztonságos menedéket: a pedagógusok és iskolai tanácsadók 90%-a úgy látja, hogy a környezetükben lévő diákok rendszeresen válnak iskolai bántalmazás (bullying) áldozatává.