A Hadtudományok Intézete (Institute for the Study of War – ISW) arra figyelmeztet a Románia első fordulós elnökválasztásával kapcsolatos elemzésében, hogy George Simion esetleges győzelme segítheti a Kremlt ukrajnai céljai elérésében.

„A szélsőjobboldali jelölt, George Simion megnyerte a 2025. május 4-i romániai elnökválasztás első fordulóját. Ezt megelőzően egy másik szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyerte meg a 2024. novemberi elnökválasztás első fordulóját, azonban ezt a választást a román hatóságok később érvénytelenítették az orosz beavatkozás lehetősége miatt” – idézi az elemzést a Digi24 hírtelevízió.

Emlékeztetnek, hogy Simion felszólított az Ukrajnának nyújtott román támogatás leállítására, valamint Románia területi terjeszkedését is kilátásba helyezte. Ezek a politikák támogatnák a Kreml Ukrajnával és Moldovával kapcsolatos céljait és narratíváit.

Georgescutól eltérően Simion támogatta Románia NATO-tagságát, amelyet az orosz agresszió jövőbeli elrettentésének eszközeként nevezett meg. Ennek ellenére Simion továbbra is támogatja Georgescut, és azt nyilatkozta, hogy őt javasolja a miniszterelnöki tisztségre. Nem világos, hogy Georgescu megszerezheti-e a szükséges parlamenti jóváhagyást, de a jelenlegi kormánykoalíció úgy tűnik, hogy megbomlott a május 4-i szavazást követően. George Simion, az ultranacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt vezetője, 40,96%-os eredménnyel nyerte meg a május 4-i elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóban, amelyet május 18-án tartanak, Nicușor Dannal mérkőzik meg, aki 20,99%-ot ért el.

Kibertámadások célpontja Románia

Az ISW megjegyzi, hogy elemzésének elkészítéséig nem észleltek adatokat arra vonatkozóan, hogy a TikTokon vagy más közösségi platformokon futó kampányok jelentős előnyt biztosítottak volna bármelyik jelölt számára a 2025. májusi választásokon.

Románia a május 4-i első forduló során is kibertámadások célpontja volt, amelyek közvetett kapcsolatban álltak Oroszországgal, hasonlóan a 2024. novemberi választásokhoz. A román  Kiberbiztonsági Igazgatóság május 4-én közölte, hogy az oroszpárti NoName057(16) hackercsoport támadásokat indított több weboldal ellen a választás napján, többek között a román kormány, az Alkotmánybíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Szenátus hivatalos oldalai, valamint az elnökjelöltek – Crin Antonescu, Nicușor Dan, John Ion Banu-Muscel és Silviu Predoiu – kampányoldalai ellen. A NoName057 a Telegram-csatornáján vállalta a támadásokért a felelősséget, és azt írta: „Simion, aki Putyin orosz elnök szövetségeseként pozicionálja magát, az esélyesnek számít”, valamint hozzátette, hogy a csoport „nem marad tétlen”.

A Román Hírszerző Szolgálat (SIE) 2024 decemberében nyilvánosságra hozott titkosított dokumentumok szerint Oroszország „agresszív” hibrid műveletekkel – köztük kibertámadásokkal – vette célba Romániát a novemberi elnökválasztás első fordulójában.
Az Állandó Választási Hatóságot több mint 85 000 kibertámadás érte, amelyek célja a honlap adatbázisainak feltörése volt a választást megelőzően, annak napján és utána is. A román hírszerzés szerint a támadásokat egy jelentős erőforrásokkal rendelkező állami szereplő hajtotta végre – írja az ISW.

A Simion megválasztásával járó kockázatok

Simion elnökké választása hozzájárulhat a Kreml azon törekvéséhez, hogy csökkentse Ukrajna nyugati támogatását, miközben az ország továbbra is védekezik az orosz teljes körű invázióval szemben, vagy a jövőben egy békemegállapodás után – írja elemzésében az ISW. Simion 2025 márciusában kijelentette, hogy elnökként nem küldene sem katonai, sem pénzügyi segítséget Ukrajnának.

A Kreml felszólította a nyugati államokat, hogy egy jövőbeli tartós fegyverszünet esetén szüntessék meg a fegyverszállítást Ukrajnának – valószínűleg azért, hogy a nyugati fegyverszállítások leállítása a Kreml számára a fegyverszünet elfogadásának egyik feltétele lehessen.
Románia következetesen támogatta Ukrajnát az orosz invázióval szemben, különösen a kulcsfontosságú Patriot légvédelmi rendszer átadásával, illetve az F-16-os pilóták romániai kiképzésével. A román támogatás esetleges megszüntetése Simion vezetése alatt hátrányosan érintené Ukrajna védekezési képességét mind jelenleg, mind a jövőben.
Simion korábban olyan álláspontot képviselt Ukrajna és Moldova területi integritásával kapcsolatban, amely megegyezik a Kreml narratíváival. Pártja, az AUR, korábban azt követelte, hogy Románia térjen vissza „természetes határai” közé, beleértve Ukrajna nyugati részeinek visszacsatolását.

Simion 2025 márciusában a The Telegraph-nak adott interjúban azzal fenyegetőzött, hogy felmondja a Románia és az Egyesült Királyság közötti védelmi együttműködési szerződést – amely lehetővé teszi a román hadsereg számára, hogy ukrán erőket képezzen ki az Egyesült Királyságban –, hacsak Ukrajna „nem tanul meg megfelelően viselkedni és nem tiszteli a román nyelvű kisebbségek jogait Ukrajnában”.

Simionnak tilos belépnie Ukrajnába, mivel „rendszeres, Ukrajna-ellenes tevékenységei ellentétesek Ukrajna nemzeti érdekeivel, és sértik annak szuverenitását és területi integritását”.
Moldova szintén megtiltotta Simion belépését az országba, miután korábban „mesterséges államnak” nevezte Moldovát, és az egyesülését követelte Romániával – emlékeztet az ISW.
A Financial Times 2025 márciusában arról számolt be, hogy Simion kijelentette: „nem fog beszélni területek annektálásáról”, mivel ez „nem része ideológiájának” – ezzel próbált elhatárolódni korábbi nyilatkozataitól, amelyekben más államok területeinek követeléséről beszélt. Simion korábbi megjegyzései Ukrajnával kapcsolatban tükrözik a Kreml azon próbálkozását, hogy igazolja Ukrajna invázióját, mondván, hogy az orosz nyelvű kisebbségek védelmére volt szükség a kijevi kormány állítólagos diszkriminációja ellen.

Simion nyilatkozatai Ukrajna és Moldova területi integritásáról összhangban vannak a Kreml azon állításaival, miszerint Ukrajna egyes részei más szomszédos országokhoz tartoznak, illetve hogy az egykori Orosz Birodalom és a Szovjetunió területei jogosan a mai Oroszország részét képezik.

A Georgescu-veszély

Simion továbbra is támogatja Călin Georgescut, a Kreml-párti ultranacionalista jelöltet, aki váratlanul nyerte meg a 2024. novemberi elnökválasztás első fordulóját, amelyet később érvénytelenítettek.
Georgescu nyíltan ellenezte Ukrajnát, a NATO-t és az EU-t. Simion a második fordulóban is támogatta Georgescut, még azelőtt, hogy a román hatóságok érvénytelenítették volna a választásokat, annak ellenére, hogy Simion álláspontja a NATO és az amerikai katonai jelenlét támogatásáról gyökeresen eltér Georgescu nézeteitől.
Simion kijelentette, hogy elnökké választása esetén Georgescut miniszterelnöknek jelölné, , mondván, hogy Georgescut „a románok akarják”, és „a románok rá szavaztak” – teszi hozzá az ISW. Továbbra sem világos, hogy egy új koalíció jóváhagyja-e Georgescu miniszterelnöki kinevezését – zárja elemzését az ISW.