Györgyfalván súlyos a helyzet, évekig ivóvíz nélkül maradhat a fél település
Augusztus 18-án lesz egy hónapja annak, hogy a román hadsereg egyik üzemanyagszállító járműve felborult Apahida és Bányabükk között a kolozsvári terelőúton, ennek következtében pedig Györgyfalván mintegy 8 tonna gázolaj ömlött ki a falut ellátó víztározó mellett, majd beszivárgott a talajba és a vízvezetékrendszerbe. A szennyezés a háztartásoknak több mint a felét érintette, így a faluban hamarosan palackozott vizet kezdtek szétosztani, víztartályokat szállítottak a helyszínre, és tesztsorozatot végeztek, hogy megnézzék, mely kutakban találnak iható vizet. Arról, hogy hogyan halad a víztározó és vezetékhálózat kitisztítása, meddig marad lezárva a tározó, hogyan jutnak ivóvízhez a faluban egy hónap után, és mi lett a tesztsorozat eredménye, Antal Gézával, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökével beszélgettünk.
Amint a Maszolon megírtuk, a Kolozsvár melletti, magyar többségű Györgyfalván egy hónapja arra lettek figyelmesek az ott lakók, hogy az ivóvíz üzemanyaggal szennyezett, majd gyorsan el is zárták a központi vízellátást, estére tartálykocsival vittek ivóvizet a lakosságnak. A gázolaj beszivárgott a talajba a baleset környékén, és mivel a legnagyobb lefedettségű hálózat szennyeződött be, ez a háztartások 60 százalékát érintette, így a teljes vezetékhálózat tisztításra szorult. Akkor senki nem tudott választ adni arra, hogy mennyi idő szükséges a tározó és a vízvezetékrendszer kitisztítására, vagy lehetséges-e ez egyáltalán, egy hónap után azonban kiderült, nagyon hosszú ideig maradnak még vezetékes ivóvíz nélkül a györgyfalviak.
Új hálózat kiépítésére van szükség
Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke érdeklődésünkre elmondta, a tározók tisztítása lezárult, a beavatkozást végző cég munkatársai egy hét munka után adták át a helyszínt, viszont szakvéleményük szerint a szennyezés olyan mértékű volt, hogy az általuk alkalmazott technológiák „nem tudtak biztonságos megoldást nyújtani”. Azóta egyes részeket újraindítottak az ott lakók, ám van olyan körzet, ahol továbbra is zárva maradt a hálózat, részletezte. Emiatt jelenleg is szállítják az ivóvizet a településre, a tűzoltóság és a Szamos Vízügyi Vállalat is segít ebben a munkában, a vizet pedig díjmentesen használhatják a lakók.
Az ügyvezető elnök szerint a hosszútávú megoldást továbbra is az új hálózat kiépítése és a Szamos Vízügyi Vállalat rendszerére való csatlakozás jelenti. „Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a Nagy Infrastrukturális Operatív Programba befoglalt tervet megvalósítsák. A beruházás közbeszerzési eljárására két kivitelező jelentkezett, a döntés várhatóan októberre lesz meg. Ha minden jól halad, és nem lesz fellebbezés a liciten, akkor jövő tavasszal elkezdődhet a kivitelezés” – magyarázta.
Antal Géza hozzátette, ezzel párhuzamosan az önkormányzat elkészíti a település többi részére is a terveket, és Tasnádi Szilárd alprefektus segítségével igyekeznek majd azokat az adminisztratív lépéseket lerövidíteni, amelyekre lehetőséget teremt a sürgősségi helyzet. Az ügyvezető elnök szerint így arra is van esély, hogy a település nagyjából 60 százalékát érintő, a helyi önkormányzat által kiépítendő rendszer a Nagy Infrastruktúra Operatív Programból (POIM) finanszírozott körzettel együtt készüljön el. Ehhez viszont szükséges a finanszírozási háttér megteremtése is, amelyben szintén igyekszik segíteni az RMDSZ, tájékoztatott.
A kutakban sincsen iható víz
Irina Munteanu prefektus korábban felkérte a Kolozs megyei Közegészségügyi Igazgatóságot (DSP) és a kolozsvári vízgazdálkodási vállalatot, végezzenek tesztsorozatot, hogy megállapítsák a falu központjában található kútból származó víz minőségét, amely ideiglenes megoldást jelentene a közösség vízellátására. Antal Géza ezzel kapcsolatban elmondta, több kútból is vettek mintát, ám sajnos ezek minden esetben negatív eredménnyel zárultak, a vizük emberi fogyasztásra nem alkalmas.
„Nem a gázolajszennyezés miatt lett ez az eredmény, viszont a közegészségügyi paraméterek szerint egyik kút vize sem alkalmas emberi fogyasztásra. A Falu kútja vize a legtisztább, éppen ezért felmerült egy szűrőberendezés üzembe helyezésének a lehetősége, így ihatóvá válna az a víz is. Időközben a lakosok több kút fúrásának nekiláttak, hiszen középtávon, a téli időszakra ez lehet a megoldás az egyes vízkörzetek ellátására” – mondta el kérdésünkre az ügyvezető elnök.
Kapcsolódó
Hogy meddig maradhat még ivóvíz nélkül a falu, arra még mindig nincsen egyértelmű válasz. Az valószínűnek látszik, hogy sem a tartályt, sem a vezetékrendszert – amelyet egyébként évtizedekkel ezelőtt építettek ki – nem lehet megtisztítani, ezért új hálózat kiépítésére van szükség. Azonban ha a legoptimistább forgatókönyvet is nézzük, és 2023 tavaszán elkezdődhet az új hálózat kiépítése, akkor is legalább egy évről van szó, de inkább évekről, amíg Györgyfalva lakosságának több mint fele a mesterségesen odaszállított ivóvízből kell biztosítsa a háztartási vízszükségletét, a háziállatok, gazdaságok vízellátását, az öntözést.
CSAK SAJÁT