A Kolozs megyei önkormányzat egyik leghatékonyabb kereskedelmi társasága a kolozsvári nemzetközi repülőtér, amelynek forgalma az idei év eleji becslések szerint 2022-ben ismét meghaladja majd a kétmilliós utasszámot. Ha most még nem is sikerül behozniuk a pandémia előtti csúcsidőszakban, 2019-ben produkált 2,9 milliós forgalmat, a megyei tanácsnak kiemelkedő tervei vannak a légikikötő fejlesztésével: középtávon a 7 milliós utasszám elérése a cél.

A térség legdinamikusabban fejlődő repülőtere egyben „Erdély kapuja is”, fogalmazott a Maszol megkeresésére Antal Géza megyei önkormányzati képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Korábban ő volt az, aki egyik Facebook-bejegyzésében bejelentette, olyan fejlesztéseket tervez a repülőteret fenntartó megyei önkormányzat, amelyek révén céljuk elérni a 7 milliós utasszámot.

„Ahhoz, hogy ezt az utasforgalmat lehessen elérni, illetve kiszolgálni, többféle fejlesztési terv is van az asztalon. Ezeknek egy részéhez megvan már a finanszírozás is, a másik részéhez vagy az anyagi fedezetet, vagy a jogi keretet kell megteremteni” – tudatta a megyei önkormányzati képviselő. Hozzátette: mindenképpen az a céljuk, hogy 2030-ra el lehessen érni a 7 milliós kapacitást.

A célok elérése érdekében egyértelműen szükséges az utasterminál bővítése, hiszen a mostani 3 milliós kapacitásra volt tervezve, közölte Antal Géza. „Erre jelen pillanatban még csak elképzelések vannak, és ahogy kinéz, nem a meglévő terminál bővítése, hanem egy újabb épület felépítése lesz a megoldás”, magyarázta a politikus. Szerinte így az egyik terminálból a nemzetközi, a másikból a belföldi járatok utasait tudnák kiszolgálni.

A kifutórendszert illetően nemcsak a pályákat, hanem a repülőgép-parkolóhelyek számát is bővíteniük kell. „Nemrégiben befejeztek egy négyparkolós részt, amit átadtak, négy újabb megállóhelynek a kialakítása éppen zajlik, és rég napirenden van a kifutópálya meghosszabbítása is, hiszen a jelenlegit 3,5 kilométer hosszúságúra kellene bővíteni. Ennek része a sokat vitatott elképzelés a Szamos folyó eltérítéséről, új mederbe tereléséről és szabályozásáról. Napirenden van a kérdés a különböző minisztériumi egyeztetési szakaszban” – közölte Antal Géza.

Megközelítőleg 1,6 millió utas fordult meg 2021-ben a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. 618 ezren külföldről érkeztek, 622 ezren külföldre utaztak, a fennmaradó létszámot pedig a belföldi járatok utasai tették ki.
2020-hoz viszonyítva az utasok száma 62 százalékkal nőtt, azonban a 2019-es rekordértéktől közel 50 százalékkal maradt el. 2019-ben kb. 3 millió utas vette igénybe a Szamosfalván található légikikötőt.
Egy területen azonban fejlődés ment végbe 2019 óta, mégpedig a charter járatok tekintetében. A reptér igazgatóságának a tájékoztatása szerint tavaly 1 254 charter járat használta a létesítményt, 5 százalékkal több, mint a járvány kitörése előtti utolsó évben.

Antal Géza szerint 2022-ben ismét sikerül elérni a 2 milliós utasszámot, azok után, hogy az előző években meredeken bezuhantak a légi közlekedés mutatói. „A koronavírus-járvány hullám által leginkább érintett szektor a légi szállítás volt, ugyanis ezt nagyon hamar lezárták és viszonylag későn nyitották meg újra, de ha minden jól megy, körülbelül kétmillióval zárja a kolozsvári repülőtér az idei esztendőt” – magyarázta.

A megyei tanácsos közölte, több fapados légitársaság bázisként használja a kolozsvári légikikötőt, ezért is szükséges a parkolóhelyek számának növelése, illetve ezek a társaságok további járatok indítását tervezik, több gépet állomásoztatnának a szamosfalvi repülőtéren. „Ami nagyon fontos, hogy hamarosan sikerül beindítani a teherszállítási terminált, ezzel is növelni a reptér regionális jelentőségét” – tette hozzá a képviselő. Ugyanakkor tudatta: „már működnek bizonyos teherszállító járatok, de a modern, mai elvásároknak megfelelő cargo terminál létrehozása a fejlesztési tervek között szerepel”.

A turisztikai szezonban heti rendszerességgel, akár heti több alkalommal közlekedtek charter járatok Korfu, Haniá, Iráklion, Zákinthosz, Rodosz, Szkiáthosz, Antalya, Mallorca, Costa Brava, Costa Blanca, Gurdaka és Sarm es-Sejk, valamint Kolozsvár között.
Tavaly 15 országba lehetett eljutni Kolozsvárról menetrendszerű légi járatokkal: Németországba, Olaszországba, Franciaországba, Nagy-Britanniába, Spanyolországba, Hollandiába, Belgiumba, Írországba, Svédországba, Törökországba, Izraelbe, Portugáliába, Lengyelországba, Svájcba és Ciprusra. Idén két új idegenforgalmi célpont válik elérhetővé: Málta és Nizza.
A kolozsvári a második legforgalmasabb reptér Romániában, az utasok- és a légijáratok számának tekintetében csak az otopeni-i előzi meg.

A mintegy 350 alkalmazottal működő repülőtér fejlődésének elemzésekor „nem lehet eltekinteni Kolozsvár fejlődési ritmusától és attól a gazdasági és társadalmi közegtől, amely meghatározta az elmúlt évtizedben a kincses várost. Egyértelműen ez is hozzájárul ahhoz, hogy a reptér egy stratégiai fontosságú pontja lett a városnak”. Antal Géza szerint ugyanakkor az autópályák hiánya valamennyi erdélyi repülőtérnek „kiugrási lehetőség”, mert ameddig nem lehet kényelmesen és gyorsan közlekedni a szárazföldön, addig a légi közlekedés a tulajdonképpeni egyetlen alternatíva. „Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy Kolozsváron a repülőtér élén immár több mint egy évtizede áll egy olyan menedzseri csapat, amely nemzetközi szinten is jó beágyazottsággal, kapcsolatrendszerrel, szakmailag megalapozott háttérrel rendelkeznek, és ez is mindenképpen hozzájárult ahhoz, a kolozsvári reptér ilyen státuszt tud elfoglalni mind az országban, mind a régióban” – magyarázta Antal Géza.

A repülőtér az egyik legdinamikusabban fejlődő vállalkozása Kolozs Megye Tanácsának, és mint olyan, az egyik legjobban teljesítő társasága is. Ugyanakkor a vállalat piaci alapon működik, ezért is lehet oly keveset tudni azokról a fejlesztési tervekről, amelyek napirenden vannak, ezek nyilvánossá tétele ugyanis hátrányos helyzetbe hozná a légikikötőt a konkurenciával szemben. Ugyanez érvényes azokra a megállapodásokra, a légitársaságokkal megkötött szerződésekre is, amelyek tartalmának nagy része mind bizalmas adatnak, üzleti titoknak minősül – magyarázta Antal Géza.

Kérdésünkre tisztázta: bár a megyei tanács közpénzből fenntartott közintézmény, a repülőtér mint vállalkozás a piaci lehetőségek és adottságok, illetve elvárások határozzák meg, tehát nem lehet közszolgáltatóként tekinteni rá. „Minden egyes feladatát a versenypiacon látja el, ez határozza meg a fejlesztési stratégiákat és valamennyi szolgáltatást, amit biztosít a légitársaságoknak és az utazóközönségnek” – hangsúlyozta a megyei tanácstag.