A pandémia idején jelentősen nőtt a fizikai bántalmazás és a szexuális bántalmazás, amelyeknek áldozatai főleg gyermekek. Jelenleg több mint 45 000 kiskorú él úgynevezett rezidenciális központokban országszerte. A bejelentések alapján az országban 2021 első három negyedévében 131 gyermeket bántalmaztak, 47 fizikai abúzus, 13 szexuális visszaélés, 13 érzelmi zsarolás, 56 elhanyagolás és két szexuális kizsákmányolás történt.

A múlt héten a szenátus vizsgálóbizottságot hozott létre a rezidenciális központokban (családtípusú és gyermekközpontok) kiskorúak ellen elkövetett visszaélések kivizsgálására. A jövőben a bizottság feladata feltárni az intézményekben előforduló ilyen jellegű cselekedeteket, a gyermekek ellen elkövetett szexuális és fizikai bántalmazásokat, zaklatásokat, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) vezetőinek és alkalmazottainak kihallgatása, az elkövetők felelősségre vonása.

A tavaly 90 gyermek került a gyermekvédelem „szárnyai alá”

Kovács Irénke szenátor a Maszolnak elmondta, hogy Milaș Cornelia, a Szilágy Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint az elmúlt években sok bántalmazottat fogadtak, de a Szilágy megyei rezidenciális központokban nem volt visszaélés. Ez év január végén 585 gyermek, fiatal, anya-gyermek szerepelt a nyilvántartásukban, akiknek megfelelő szociális szolgáltatást nyújtanak. Ezek közül 129-en családi házban nevelkednek, többségük 10-17 év közötti, de gondozásban van néhány hónapos csecsemő is. Az itt lakók számára szállást, egészségügyi ellátást, érzelmi támogatást, tanácsadást, rehabilitációt, oktatást biztosítanak, és megfelelő körülményt a szocializációra, szabadidő eltöltésre, iskolai, munkahelyi integrációra.

A tavaly a sürgősségi ellátóközpontban 90 gyermeket fogadtak, közülük a legfiatalabb a nem megfelelő környezet és a folyamatos családi konfliktusok miatt került az intézménybe mindössze egyévesen és három hónaposan. A legidősebb gyermek 17 évesen elszökött otthonról, így került hozzájuk. A gyermekek többségét elhanyagolták a szülők, nem gondoskodtak róluk, de előfordult, hogy fizikailag, szexuálisan vagy érzelmileg bántalmazták őket, zűrös családi környezetben éltek, vagy kéregettek, csavarogtak, viselkedési problémáik voltak, illetve elhunyt a törvényes képviselőjük (szülő, gyám). Ezen gyermekek többsége járt oktatási intézménybe, de előfordult olyan 14 éves kiskorú is, aki iskolázatlan volt vagy abbahagyta a tanulmányait.

A szenátor kiemelte, a legnagyobb gondok már otthon, a családban jelentkeznek, még mielőtt a gyermek a szociális intézmények valamelyikébe kerülne, mert bántalmazzák őket, traumatizáltak, elhanyagoltak, és olyan „sebeket” hordoznak, amelyekből nagyon nehezen vagy talán soha nem gyógyulnak ki. A felelős mindezért pedig elsősorban a bántalmazó, de felelősséggel tartozik az a személy is, aki tud a visszaélésekről, de nem tesz ellene semmit, legyen az a gyermek hozzátartozója, rokona, pedagógusa, háziorvosa vagy az önkormányzat illetékesei.

Néhány példa a több száz eset közül

G.F. 2018. május 11-én került a sürgősségi befogadó központba, ahol az apja ellen büntetőfeljelentést tettek, mert szexuálisan bántalmazta kislányát. A gyermek számos pszichológiai tanácsadáson, egyéni és csoportos terápián, szociális és szabadidős tevékenységeken vett részt, beíratták az iskolába, magatartását naponta figyelemmel kísérik, és heti rendszerességgel egyéni beszélgetéseken vesz részt. A nővérével tartja a kapcsolatot, az ünnepek alatt meglátogatja családját.

Az elmúlt három évben jelentős fejlődés vehető észre a kislányon, nagyon jó iskolai eredményei vannak, jól érzi magát a központban, kötődik a személyzethez és az intézményben lévő gyermekekhez, vidám, jókedvű és kommunikatív. Szívesen vesz részt a központban és az iskolában végzett valamennyi tevékenységen. Elmondható róla, a központban pozitív változást értek el nála.

C.N-t. 2018. június 15-én vitték a központba, mert az apja fizikailag bántalmazta. A kislány is számos pszichológiai tanácsadáson, terápián, tevékenységen vett részt, a tanácsadást követően rövid ideig javulást figyeltek meg a szülő-gyermek kapcsolatban, de mivel nem tudta feldolgozni a családban elszenvedett traumát, az apával való viszonya nem javult, viszont közelebb került édesanyjához. A gyermek ma már minden tevékenységbe bekapcsolódik, jó barátságot ápol fiúkkal és lányokkal egyaránt, ragaszkodik a személyzethez, vidám, mosolygós és fejlődni akar.

H.R., H.A. és H.S. 2019.május 27. óta tagja a központnak. Az apjuk fizikailag bántalmazta őket, a lányok nem tudtak túllépni a traumákon, ezért nem akarják tartani vele a kapcsolatot. Az édesanyjukat nagyon szeretik, ragaszkodnak hozzá, az anya része az életüknek, meglátogatja őket, telefonon beszélnek. A fiatalok számos pszichológiai tanácsadáson vettek részt, hogy leküzdjék az őket ért traumákat. Beiratkoztak az iskolába, és körülbelül két év elteltével megfigyelhető, hogy nyugodtabbak, beszélnek a problémáikról, a központ tevékenységein részt vesznek, és nagyon jó iskolai eredményeket érnek el. A lányok elmesélték, amióta a központban vannak, biztonságban érzik magukat.

I.D-t. 2020. január 13-án vitték a sürgősségi befogadóközpontba. Nagynénje ellen pornográfia és szexuális zaklatás miatt vádat emeltek, jelenleg is börtönben van. A kisfiúnak az elszenvedett trauma miatt viselkedési zavarai vannak, sokszor hiányzik az iskolából, érdektelen, csak olyan tevékenységekbe kapcsolódik be, amit kedvel, de csak néhány percig lehet a figyelmét lekötni. Többnyire negatív dolgokkal vonja magára a figyelmet, a dicséreteknek is csak rövid ideig örül. Pszichológiai tanácsadásokon vesz részt, havonta elviszik gyermekpszichiáterhez, gyógyszeres kezelés alatt van, a pozitív változások azonban csak rövid ideig tartanak, gyakran kijelenti, valójában nem akar változni.

A világjárvány nagy terhet rótt a nevelőkre

A gyermekek traumatizálva kerülnek az intézménybe, és amint a példák mutatják, hosszú a felépülési folyamat. A pandémia alatt a nevelők feladata megnőtt, nemcsak gondoskodtak a gyermekekről, hanem az online oktatásba is besegítettek, beszerezték az ehhez szükséges eszközöket. Az intézményekben képzett szakemberek dolgoznak. A nevelőszülők jobban védik a gyermekeket, mint azoknak családjai, akik elnézik, hogy gyermekük éhezik, bántalmazzák őt, nincs, amivel iskolába járjon, nincs születési bizonyítványa, személyi igazolványa stb. „A legnagyobb probléma, hogy bár sokan tudnak hasonló esetekről, inkább hallgatnak, nem beszélnek róla, miközben a gyermek szenved, és nap mint nap kilátástalan holnap elé néz, a rendszerben viszont meg lehetne menteni őket” – nyilatkozta a szociális intézmény vezetője.

A megyében három nevelőotthon (Zsibón, Szilágysomlyón és Szilágycsehben) működik, ezekben összesen száztizenegy 7–26 év közötti fiatalról gondoskodnak, két sürgősségi ellátási központ (Zilahon és Szilágycsehben), egy hat személyt befogadó anyaotthon és védett lakás van a családon belüli erőszak áldozatai számára. Tizenhárom 10-12 személyes családi ház épült (Krasznahorvátban, Zilahon, Krasznafüzesen, Haraklányban, Gyümölcsénesen, Szilágycsehben, Szamosudvarhelyen), amelyekből hetet a fogyatékkal élő gyermekek részére tartanak fenn. Ezen kívül még létrehoztak három multifunkcionális központot (Zsibón, Szilágycsehben és Szilágysomlyón), ahol 45 tanulmányait folytató vagy dolgozó fiatalt helyeztek el. A családi típusú elhelyező központban 206 kiskorúról gondoskodnak, nevelőszülői gondozásban 82 hétévesnél fiatalabb gyermek él.

A szociális szolgáltatások célja, a gyermekeknek családias ellátást, minőségi oktatást, kibontakozáshoz szükséges feltételeket biztosítani, tiszteletben tartani a gyermek jogait, és az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jegyében önálló életvezetési készségekre nevelni a fiatalt a közösségbe való beilleszkedés érdekében.