A történelem néha csendesen lép mellénk. Nem harsányan, nem látványos gesztusokkal, hanem egy emléktáblán, néhány koszorún, régi falak között felhangzó szavakon keresztül. Ilyen pillanatok tanúi lehettek mindazok, akik a hétvégén részt vettek a Zilahon megrendezett XXIII. Szilágyság Kutatási Konferencián.

A rendezvény a Zilahi Silvania Főgimnáziumban kezdődött, ahol a város múltjának újabb jelentős alakja kapta meg méltó helyét a főbejáratot követő belső térben, „az emlékezet falán”. Ady Endre szobra és Kincs Gyula egykori rektor emléktáblája mellett immár Gyarmathi Sámuel volt rektor, professzor neve is hirdeti: a tudásnak, a szellemi örökségnek maradandó otthona van.

Fazakas Miklós alpolgármester beszédében hangsúlyozta: különösen fontos megemlékezni azokról az emberekről, akik nem keresték a reflektorfényt, mégis maradandót alkottak. Az alpolgármester szerint az iskola falai, ha beszélni tudnának, nemcsak a múlt nagy alakjairól mesélnének, hanem a jelen kiváló diákjairól, az egykori és a mai pedagógusokról, akik továbbviszik Gyarmathi Sámuel és Kincs Gyula szellemiségét.

A tavaly felavatott Kincs Gyula-emléktábla adta az indíttatást ahhoz, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület idén egy másik kiemelkedő egykori rektor-professzor, Gyarmathi Sámuel (Kolozsvár, 1751. júl. 15. – Kolozsvár, 1830. márc. 4.) orvos, nyelvész emléke előtt tisztelegjen, születésének 275. évfordulóján. Kovács Kurucz János, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke Szervezetének elnöke, egykori történelem tanár elmondta: hagyománnyá akarják tenni a jeles személyiségek emléktábláinak avatását, ezért jövőre vagy az azt követő évben Petri Mór költő, tanár, író, Szilágy vármegye monográfusának szeretnének emléktáblát állítani. Az idei megemlékezés ötlete Péntek János Széchenyi-díjas nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanártól származott, ezért ő leplezhette le a Gyarmathi Sámuel-emléktáblát. Mint elhangzott, Gyarmathi Sámuel európai jelentőségű tudós volt, akinek egykori göttingeni lakóházán már 1983 óta emléktábla őrzi emlékét, ezért méltó arra, hogy Zilah is újra felfedezze és méltóképpen tisztelegjen előtte.

Tudós, aki megelőzte korát

A konferencia egyik legmeghatóbb felszólalását Péntek János akadémikus tartotta. Beszédében arra emlékeztetett, hogy Gyarmathi Sámuel életének jelentős része Zilahhoz köthető. Már tizenöt éves diákként itt tanult három évig, majd később csaknem egy évtizeden át a református kollégium tanára, rektora, igazgatója volt. A professzor ugyanakkor rámutatott, hogy Gyarmathi életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet tudományos munkássága alapján megérdemelt volna. „Tulajdonképpen nincs is kultusza” – fogalmazott, pedig ő írta meg az első valóban tudományos jelentőségű finnugor összehasonlító nyelvészeti művet. Gyarmathi Göttingenben, Európa egyik legjelentősebb egyetemén dolgozott és kutatott. Ott született meg 1799-ben korszakalkotó műve, az Affinitas linguae Hungaricae, amely a magyar nyelv rokonságát tudományos módszerekkel vizsgálta.

Dr. Széman Péter az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület egykori elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: az iskola falára felkerült emléktábla révén a felnövekvő nemzedék megtudhatja, volt egy polihisztorunk, aki orvosként, nyelvészként és tudósként maradandót alkotott.

A konferencia tudományos előadásain neves erdélyi kutatók idézték fel Gyarmathi Sámuel sokoldalú életművét. Elsőként Gaal György irodalomtörténész, kolozsvári helytörténész tartotta meg „Gyarmathi Sámuel – orvos, tanár, nyelvész” című előadását, amelyben részletesen bemutatta a tudós életútját és munkásságát. Ezt követően Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár Gyarmathi Sámuel nyelvtudományi jelentőségéről beszélt, végül László László történész „Gyarmathi Sámuel – a tudós nyelvész és tanár” címmel zárta az előadások sorát.

Gyarmathi Sámuel korának egyik legjelentősebb tudósa volt: orvos, nyelvész, a Zilahi Református Kollégium professzora és rektora 1800 és 1809 között. A finnugor összehasonlító nyelvtudomány úttörőjeként tudományos módszerekkel bizonyította a magyar nyelv rokonságát a finnugor nyelvekkel. Végrendeletében jelentős vagyonát és könyvtárát a zilahi kollégiumra hagyta. Európa egyik legkiválóbb tudományos központjában, Göttingenben, ugyanazon az egyetemen tanult, ahol később Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai Farkas. Az előadók szerint Gyarmathi Sámuel ma is példakép lehetne.

Petri Mór-díj a szilágysági alkotómunkáért

A konferencia ünnepi programjának részeként került sor a Petri Mór-díj átadására, amelyet idén Balajti Károly László építész, grafikus és festőművész vehetett át. A Nagyváradon született, de évtizedek óta Zilahhoz kötődő alkotó több mint fél évszázada gazdagítja a térség kulturális életét. Ex libris grafikái, nemzetközi kiállításai és több száz díjjal elismert munkássága messze túlmutat Szilágy megye határain.

A XXIII. Szilágyság Kutatási Konferencia ismét bebizonyította, hogy a történelem nem csupán könyvek lapjain él. Ott van egy iskola falán, egy emléktáblán, egy tudományos előadásban és azoknak az embereknek az emlékezetében, akik fontosnak tartják továbbadni mindazt, amit elődeik rájuk bíztak.