„Félretájékoztatás” élőben – több hamis kijelentés is elhangzott az államelnökjelöltek vitáján
Több hamis információ is elhangzott az államfőjelöltek választási vitáján. A Factual alapján Elena Lasconi és Mircea Geoană állította a legtöbb valótlanságot a Digi24-en rendezett hétfő esti dispután.
A Factual alapján a Hotnews írta meg, hogy az USR-elnöke például tévesen tulajdonított egy idézetet Winston Churchillnek, az amerikai PolitiFact szerint, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke nem mondott olyat, hogy „Akkor miért harcolunk?”, amikor a háborús költségvetéshez meg akarták nyirbálni a kultúrára szánt büdzsét.
Kapcsolódó
Valótlanság volt az is, amikor Lasconi azt mondta, hogy a NATO 5-ös cikkelye szerint „Romániának 30 napot ki kellene tartania”. Az egyezményben nem létezik ilyen várakozási idő, az ötös cikkely a NATO-tagállamok azonnali katonai segítségnyújtásra vonatkozik, ha valamelyiküket fegyveres támadás érné.
Lasconi akkor is hazudott, amikor azt mondta, hogy annyi uniós támogatást hívott le Câmpulung Muscel számára, mint amennyi a város költségvetése volt 40 év alatt. A Factual szerint ezt Lasconi már máskor is emlegette, holott a valóságban polgármestersége alatt 35,5 millió lej uniós támogatást kapott a város, amelynek a költségei magasabbak voltak ennél. Megjegyezték, hogy bár az azt megelőző periódushoz képest valóban több pénzt hívott le, de erős túlzás azt állítani, hogy többet mint a város 40 éves büdzséje.
Mircea Geoană akkor tett téves kijelentést, amikor arról beszélt, hogy a romániai oktatás olyan gyermekeket nevel ki, akik nincsenek felkészülve a jövő mesterségeire. Szerinte kanadai mintára, a duális oktatást az egyetemi szintre is ki kellene terjeszteni. Csakhogy ez a gyakorlatban már megtörtént, a módszertana épp idén jelent meg a Hivatalos Közlönyben, Nagyváradon pedig már fel is avattak egy duális oktatási kampuszt, amelyben nem csak középiskolák, hanem a helyi állami egyetem is partner, több helyi céggel együtt.
Ugyanúgy a NATO volt főtitkár-helyettese beszélt arról, hogy Románia az egyetlen európai állam, ahol az állami szektor számára nem létezik egy minimális teljesítménybeli elvárás. Ez ismételten hibás kijelentés, mivel egy 2019-es sürgősségi kormányrendelet több teljesítményre vonatkozó kritériumot is meghatároz.
Az sem állja meg a helyét, hogy a Lengyelországban alkalmazott modellel felszámolták volna a korrupciót, hiszen a Transparency.org barométere szerint Lengyelország 2023-ban a 47. legkorruptabb állam volt a 180 országot felvonultató ranglistán. Románia ugyanazon a listán csak a 63.
Kapcsolódó
George Simion akkor hazudott, amikor több települést is felsorolt, azt állítva, hogy ott sem iskola, sem pedig kórház nem létezik. A Factual az említett négyből három településen talált iskolát és orvosi ellátást is, egy településen a kórház valóban bezárt.
Az AUR-vezér akkor sem állított igazat, amikor azt mondta, hogy a mentőszolgálat nem tartozik az egészségügyi minisztérium hatásköre alá. A megyei mentőszolgálatok igenis az egészségügyi tárcához tartoznak, Simion minden bizonnyal a SMURD gyorsmentőszolgálattal keveherte össze, amely a katasztrófavédelem, így a belügyminisztérium égisze alatt működik.
A Factual azt is kiemelte, hogy voltak kijelentései, amelyekkel torzította a valóságot. Például amikor azt mondta, hogy Románia a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 2,1 százalékát fordította tavaly az oktatásra, holott a szaktárca szerint 3,2 százalékot.
Az RMDSZ-elnök Kelemen Hunor kijelentései valósnak bizonyultak a Factual.ro szerint. Egy téves információt tulajdonítottak neki, bár az ugyanaz, amit Lasconi mondott Churchillről, némiképp átfogalmazva.
Emlékezetes, hogy az államfőjelöltek közül Marcel Ciolacu, a PSD elnöke és Nicolae Ciucă, a PNL első embere nem vettek részt ezen a televíziós vitán.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
