Hat nappal az államelnökválasztások előtt mutatkoztak be televíziós vitán a jelöltek. A kampányműsort a Digi24 hírtelevízió és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szervezte.

A legutóbbi elnökjelölti vitára 2014 novemberében került sor az akkori elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltek, Victor Ponta és Klaus Iohannis között. A hétfő esti vita előtt elemzők arról beszéltek, hogy Klaus Iohannis, a második és utolsó mandátumát töltő államfő lehetetlenítette el a nyilvános párbeszédet és vitát.A vita hétfő este 20 órakor kezdődött és 23 óra után fejeződött be. A kezdeményezők szerint a szereplés hatással lehet azokra a választópolgárokra, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. Ezt erősítette meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki Elena Lasconi és Cristian Diaconescu után érkezett meg a studióba. Mint mondta, a bizonytalanokra hatással lehet a hétfő esti vita. Az őt fogadó riporter faggatózására tréfásan azt mondta: azt üzeni a többi jelöltnek, lépjenek vissza.

Sorrendben Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Cristian Diaconescu független jelölt, Kelemen Hunor az RMDSZ jelöltje, Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt jelöltje, és George Simion, az AUR jelöltje érkezett meg a stúdióba. Ludovic Orban  érkezésekor nagy bejelentést ígért, elemzők már a visszalépéséről spekuláltak.

Mircea Geoană, független jelölt utolsó pillanatban érkezett. A két kormánypárt jelöltje nem vesz részt a vitán. Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Pár (PSD) és Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) távol maradtak. George Simion még a vita elején gyávának nevezte ezért őket.

Megtörtént a sorshúzás, a sorrend: Mircea Geonă, Ludovic Orban, Kelemen Hunor,Elena Lasconi, George Simion, Cristian Diaconescu. Az 5-ös és a 7-es helyet fenntartották Marcel Ciolacunak, illetve Nicolae Ciucă-nak, ha mégis a műsor közben meggondolják magukat.

A jelöltek bemutatták a támogatóikat. Kelemen Hunor elmondta, őt olyan emberek kísérték el a műsorba, akik megihlették a kampány során – építészek, iskolaigazgatók, egyetemisták, egy nyugdíjas hölgy, egy orvos – olyan emberek, akiknek „kapcsolatuk van a romániai valósággal”.

Váratlan fordulat

Ludovic Orban bejelentette visszalép, a Jobboldal Ereje (FD) párt Elena Lasconit támogatja. Azzal érvelt, a döntést azért hozták meg, mert esélyt kell adni az országnak egy új kezdetre. Elena Lasconi megköszönte a bizalmat, és arra kérte a jobboldali pártokat, tegyék meg ugyanezt a lépést, vonják vissza a jelölésüket. Mircea Geonă azt mondta, nem lepte meg a bejelentés, de szerinte valójában Marcel Ciolacu kellene visszalépjen a Nordic korrupciós botrány miatt

Kelemen Hunor szerint mindez egy politikai játszma, hiszen a szavazócédulákat már kinyomtatták, ezért a visszalépés megkésett.

Orbantól a műsor végén megkérdezték, hogy találkozott-e hétfő délelőtt Traian Băsescu volt államfővel. Az FD elnöke kitért a kérdés elől, azt mondta: magánügy, hogy kikkel találkozik. 

Adóemelés vagy elbocsátások a közszférában?

A vitán jelenlevő jelölteket arról kérdezték, ha bekövetkezne az a helyzet, hogy az ország fizetésképtelenségbe sodródik, melyik megoldást választanák: megemelnék az adókat, vagy elbocsátanák a közalkalmazottak felét. Mircea Geonă apokaliptikus helyzetről beszélt, szerinte nem jut el ide az ország, ő államfőként tárgyalni tud a brüsszeli hatóságokkal. Hozzátette, az állam költségeit csökkenteni kell, de erről a kormány fog dönteni, nem az államfő. Semmiképp nem emelné az adókat.

Kelemen Hunor hangsúlyozta, egyik változatot sem tartja életképesnek, a költségvetés hiányát úgy kell és lehet mérsékelni, hogy ne az emberekkel fizettessék meg az árát. Az áfa 33 százalékát nem gyűjti be a román állam, ebből az összegből hatszáz kilométer autópályát lehetne építeni. Az államot „diétára kell fogni”, a költekezést mérsékelni kell, de nem elbocsátással. Adókat pedig semmiképp nem lehet emelni, szögezte le Kelemen Hunor.

George Simion szerint az igazságszolgáltatás előtt kellene felelniük azoknak, akik ilyen helyzetbe hozták az országot, akik miatt drámaian megnőtt az állami költségvetés hiánya. A PSD és PNL „parazitáitól” kellene megszabadulni, hangoztatta. Cristian Diaconescu szerint sem juthat el ebbe a helyzetbe az ország.

Kelemen Hunor a tervezett közigazgatási átszervezés abszurditásával szembesítette az USR elnökét

Minden jelölt másik kettőnek tehetett fel kérdéseket. Kelemen Hunor az országot fenyegető demográfiai katasztrófáról kérdezte Mircea Geoanăt, aki válaszában elismerte ez egy valós probléma. Kelemen Hunor arra volt kíváncsi, államelnökként mit tenne, hogy visszatérésre bírja azokat, akik már külföldre mentek, és maradásra, akik az emigrációt fontolgatják. A független jelölt hangsúlyozta, azokat a problémákat kell megoldani, melyek miatt az emberek menekülnek az országból, és a lengyel példát tartja követendőnek.

Az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje a tervezett közigazgatási átszervezés abszurditásával szembesítette az ötletgazda USR elnökét. Rámutatott, Elena Lasconi Câmpulung Muscel polgármestere, ám a tervezetük szerint városából község lenne. Lasconi kihátrált a tervezet mögül, válaszában azt részletezte, a városokra vonatkozó résszel ő sem ért egyet, sőt a megyéket sem szüntetné meg. A tervezetről, a közigazgatási átszervezésről minden érintettel tárgyalni kell, hangoztatta, majd rámutatott, kifejezetten érdekli a Hargita és Kovászna megyei magyarok sorsa. Hozzátette, az önfenntartásra képtelen községeket viszont meg kell szüntetni.

Orosz–ukrán háború: béke Ukrajna területeinek feladásával vagy a háború folytatása?

A jelölteknek azt a hipotetikus helyzetet vázolták fel, hogy megnyerik a választást, és felhívja őket Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, kikérve a véleményüket: kössenek békét Ukrajna területeinek feladásával, vagy folytassák a háborút?

Mircea Geoană kifejtette, jól ismeri Trumpot, megvalósítja, amit a kampányban ígért, gyors békét akar, és erre Volodimir Zelenszkij is ráérzett, azért beszél már ő is békéről. Ukrajnának nincs kapacitása arra, hogy megtartsa teljes területét, ám arra kell törekedni, hogy a béke tartós legyen, és Ukrajna szuverén, Nyugat-barát állam maradhasson.

Kelemen Hunor leszögezte, harmadik, vagy akár negyedik változatot szorgalmaz, a területek feladását nem látja járható útnak, hiszen az Amerika és Európa vereségét is jelentené. Az ukránok nélkül nem lehet béke, hiszen az ő országuk és jövőjük a tét. „Minél gyorsabban fegyverszünetre, a konfliktus befagyasztására, és tárgyalásokra van szükség” – szögezte le Kelemen Hunor, aki szerint erre a Trump adminisztráció a garancia.

Elena Lasconi úgy véli, az ukrán területek átengedése nem lehet megoldás, hiszen Putyin nem áll meg, Ukrajna meg kell nyerje a háborút, hiszen az Amerikai Egyesült Államok nincs veszélyben, de Európa igen. Fegyverkezni kell, és elbátortalanítani az ellenfelet, mondta.

George Simion angolul kezdett beszélni, mintha valóban az amerikai elnökkel tárgyalna, majd románra váltva felszólította a többi jelöltet, esküdjenek meg a bibliára vagy az alkotmányra, hogy nem sodorják háborúba Romániát, nem áldozzák fel egyetlen román életét sem „idegenek háborújában”. Donald Trump megígérte, hogy megteremti a békét, erre megtalálja a megoldást, mondta végül.

Cristian Diaconescu pedig arról beszélt, a totális győzelemre nincs lehetőség, ő is a fegyverszünetet támogatja.

Arra a nézői kérdésre, hogy milyen tervei vannak a jelölteknek a diaszpóra  számára, hazatérésük érdekében, Kelemen Hunor azt mondta: a bizalom visszaállítására van szükség, javítani kell az emberek életminőségét, ösztönözni kell a kis- és középvállalkozásokat, valamint a befektetéseket. „Az állami intézményeknek az állampolgárokért kell dolgozniuk” - fogalmazott az RMDSZ elnöke. 

Mircea Geoanătól megkérdezték: mit keresett 2009-ben Moszkvában? A független jelölt azt mondta, évekig a diplomáciával foglalkozott. „Amikor Oroszország stratégiai partnerségben állt a NATO-val – ez a politikai vezetők feladatai közé tartozott. Jobb, ha én megyek Moszkvába, minthogy az orosz jöjjön ide, és elfelejtsen hazamenni. Magánjellegű, feltáró látogatásra mentem, mint elnökjelölt” - hangsúlyozta a NATO volt főtitkár-helyettese. 

Egyetértettek abban, hogy az egészségügy reformra szorul 

Cosmin Prelipceanu műsorvezető a következő kérdést tette fel: az ön gyermeke éppen közúti balesetet szenvedett, de nincs gyermeksebész, aki megoperálja. Mit tesz?

Mircea Geoană szerint az egészségügyi rendszernek komoly problémái vannak. „Még ma sincsenek nagy égési sérültek ellátására szolgáló kórházaink. Ez az egyik legsúlyosabb helyzet Romániában: nagyon kevés ügyeletes orvos van. Jelentős beruházásokra lesz szükség a minőségi egészségügyi szolgáltatásokba és az egészségügybe”.

Kelemen Hunor azt mondta, bízik a romániai orvosokban, egy-két órán belül más szakterület orvosa is segíthet. „Egymillió embernek nincs háziorvosa, ez így nem folytatható. Reformálni kell az orvosképzési rendszert és az egészségügyi szállítást” - hangsúlyozta a magyar államfőjelölt.

Elena Lasconi szerint ez esetben létezik egy eljárási szabály. „A romániai orvoshiány ugyanakkor válságban van. Személyesen hívtam fel tucatnyi orvost, hogy vállaljanak ügyeletet. Ismerek külföldön dolgozó orvosokat, akik kevesebbet keresnek, mint Romániában, de őket a romániai kórházak átpolitizáltsága taszítja.

George Simion: „Megpróbálnék mindenkit megnyugtatni, a feleségemet is. Az egészségügyi rendszert újra kell gondolni, el kell döntenünk, mit akarunk kezdeni a mentőszolgálattal és a sürgősségi osztályokkal. Nagy orvoshiány van Romániában, a vidéki térségek el vannak hanyagolva, a falvakban nincsenek orvosok”.

Ismét szóba került a régiósítás, az USR programjában is felvállalta 

Egy Elena Lasconinak címzett nézői kérdés azt firtatta, hogy vállalja-e a regionalizációt és más olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyabbá tehetik a közigazgatást. Az USR jelöltje közölte: ezt a programjukban is felvállalták. „A közigazgatás reformját a PSD és a PNL nem akarja, mert túl sok polgármesterük van, és nem akarják őket elveszíteni. Igen, össze fogjuk vonni az önkormányzatokat, és igen, Romániában nyolc régió lesz. Az elnöknek mindenkit asztalhoz kell ültetnie, egyeztetni kell a pártokkal és a civil társadalommal” - mondta Lasconi.

Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban leszögezte: a közösségek nem költségvetési fekete lyukak. „Teljesen elfogadhatatlan közösségeket összevonni” - hangsúlyozta a magyar jelölt. 

Mircea Geoană azt mondta, belefáradt a kampány alatti toldozgató-foldozgató vitákba. „Az adminisztráció reformját egy politikai ciklus elején kell megvalósítani, ahogyan Lengyelországban is történt. Elnökként újra összehívom a szakértőket, politikusokat és a civil társadalmat, hogy közösen meghatározzuk, mikor hajtsuk végre a reformot” - fogalmazott a független elnökjelölt.

George Simion azt mondta, nem tekint egy közösséget fekete lyuknak. „A hét bukaresti önkormányzat összevonásával kell kezdenünk.

Cristian Diaconescu arra emlékeztetett, hogy 2008-ban volt egy vita  beszélgetés erről. Szerinte a pénzeket a régiókhoz kell irányítani a fejlődés érdekében.

Nincs vita: házasságot csak férfi és nő köthet 

Egy néző az azonos nemű párok jogi védelméről, illetve az örökbefogadás jogáról kérdezett. Mircea Geoană azt mondta, a téma ellentmondásos, de a kérdéseket érintő  törvényekről a nép képviselői kell döntsenek.

Kelemen Hunor szerint ki kell mondani világosan, hogy a házasság intézménye a jelenlegi formájában marad, egy férfi és egy nő között. Úgy véli, a bejegyzett élettársi kapcsolat a megoldás, de a szabályozást meg kell vitatni, így az örökbefogadás kérdését is. 

Elena Lasconi azt mondta, száz százalékban támogatja a bejegyzett  élettársi viszonyt, az államnak pedig nincs köze a hálószobákhoz. George Simion egyetértett Lasconival, hogy az államnak nincs dolga az emberek hálószobájában. „Én a férfi és a nő közötti házasságot  támogatom. Én minden román elnöke leszek. Az örökbefogadásról nem lehet szó” - mondta. Cristian Diaconescu szerint is férfi és nő között létezhet csak házasság.