A megkérdezettek több mint kétharmada szerint az anyanyelv és a kultúra a magyaridentitás két fő ismérve.

A nemzeti identitással kapcsolatos közvélemény-kutatást végzett idén nyáron a Bálványos Intézet egy 1218 fős, erdélyi magyarokra reprezentatív mintán. Az eredményeket Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, az adatfelvételt végző Transylvania Inquiry társtulajdonosa ismertette.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 89 százaléka úgy gondolja, hogy az erdélyi magyarok részét képezik a magyar nemzetnek és továbbra is elenyésző azok aránya akik ezzel nem értenek egyet. A román nemzettagság tekintetében sem változtak jelentősen az eredmények a korábbi felmérésekhez képest. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a romániai magyarok részét képezik a román nemzetnek. Ez az arány magasabb a 2013-as, valamint a 2019-es adatoknál, de alacsonyabb mint 2010-ben, és  2016-ban. A román nemzettagságot az EMSZ szavazók utasítják el leginkább (56 százalékuk gondolja úgy, hogy az erdélyi magyarság nem része a román nemzetnek). Az átlagnál magasabb a román nemzettagság elutasítottsága a székelyföldiek körében is (43 százalék).

Az erdélyi magyarok 47 százaléka tekinti hazájának és 43 százalék szülőföldjének Erdélyt. Ennél kisebb területi egység (Székelyföld, Partium, Bánság, az adott település) szerepelt a hazára adott válaszok 37, a szülőföldre adott válaszok 48 százalékában. Magyarország, vagy a Kárpát-medence említése a válaszokban elenyésző. Romániát a megkérdezettek 10 százaléka tekinti hazájának és 5 százaléka szülőföldjének. Időben Románia egyértelmű csökkenése és az Erdély alatti régiók növekedése rajzolódik ki.

Az elmúlt évek székely zászló kapcsán folyamatosan napirenden levő szimbolikus konfliktusok hatására 66 százalékról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek iránta, míg a román és magyar zászlóval szembeni attitűdök alig változtak.

Az erdélyi magyarok nemzetkoncepcióját a kulturális identifikáció határozza meg, 69 százalék gondolja úgy, hogy a nemzeti hovatartozás fő meghatározó eleme az anyanyelv és a kultúra. Ezt követi egy a választott identifikáció (27 százalék). Az állampolgárság a megkérdezettek 5 százalékánál domináns.

A nemzeti identitással kapcsolatos legfontosabb változás a nemzettagság kritériumai tekintetében következett be. Konszenzus van a tekintetben, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok az önidentifikáció, vagyis, hogy valaki önmagát magyarnak tartsa (98 százalék), a magyar nyelv ismerete (96 százalék) és a magyar származás. A magyar állampolgárság azonban eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy „ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen”, magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re 52 százalékra módosult.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) nagyon büszke magyarságára, 40 százalék pedig büszke. Az identitásukra nem büszkék aránya elenyésző (4 százalék). E tekintetben sem történt radikális változás, az elmúlt 5 évben.

A nemzeti büszkeség dimenziói is stabilak. A megkérdezett összes doménium esetén többségben vannak azok, akik büszkék a magyar teljesítményekre. Növekedés tapasztalható a magyar hadsereg megítélésében, valamint enyhébb növekedés a tudományos és technikai eredmények, valamint a sporteredmények megítélésében.

Csak a Fidesz

A magyarországi és romániai politikával kapcsolatban három kérdéskört vizsgáltak: hogyan alakult az erdélyi magyarok politikai informáltsága és érdeklődése, mekkora a politikusokba vetett bizalom, valamint, hogy hogyan vélekednek a magyarországi és romániai politikusokról.

A magyar politikát tekintve radikálisan lecsökkent az informáltság, míg a romániai tekintetében nagyjából azonos szinten maradt.

A kérdések másik része a politika iránti érdeklődésre vonatkoznak.. Leginkább az erdélyi magyar politika iránt érdeklődnek a válaszadók (38 százalék), ezt követi a magyarországi politika (25 százalék), legkevésbé pedig a romániai politika iránt érdeklődnek (16 százalék). Az erdélyi magyar politika iránti érdeklődés folyamatosan csökken. 2013-ban ez az arány 46 százalék volt, 2016-ban pedig 42.

A politikához való viszony másik kérdésköre a politikusok iránti bizalomra vonatkozott. A megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy „RMDSZ politikusait, vezetőit érdekli az, hogy ő és a hozzá hasonló emberek mit gondolnak”. A magyarországi politikusok esetében ez az arány 41 százalék, míg a román politikusok esetében 15.

A politikusokra vonatkozó második kérdés magyarországi kormánypárti és ellenzéki politikusok ismertségére és elfogadottságára vonatkozott. Az erdélyi magyarok körében a legismertebb és legrokonszenvesebb magyarországi politikus Orbán Viktor (94, valamint 89 százalék). A miniszterelnök mindkét területen megelőzi Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét (89, valamint 78 százalék). Orbán Viktor mellett három magyarországi politikus ismertsége haladja meg az 50 százalékot, Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijártó Péter (69 százalék) és Karácsony Gergely (59 százalék).

A rokonszenv tekintetében éles határvonal van a kormánypárti és ellenzéki politikusok között. Míg a kormánypárti politikusok rokonszenv-indexe pozitív, addig az ellenzéki politikusoké egy az egyben negatív. A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi (45-45 százalék).

A felnőttkorú erdélyi magyar lakosság körülbelül 60 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot és körülbelül 25 százalék nem szándékozik igényelni. Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon, ami a felnőttkorú lakosság 28 százalékát teszi ki. A választói hajlandóság a szakiskolai végzettségűek (53 százalék), a Közép-Erdélyben élők és a nyugdíjasok (51-51 százalék) körében a legmagasabb, habár ezen utóbbi kategória esetében az állampolgársággal rendelkezők aránya alacsonyabb az országos átlagnál.

A pártpreferencia tekintetében 2016 óta nem történt változás, az állampolgársággal rendelkező szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége a FIDESZ-re szavazna (83 százalék). A legnépszerűbb ellenzéki pár a Jobbik 4 százalékkal. Érdekes módon a közös ellenzéki lista nem mozgósítja egyértelműen az ellenzéki szavazókat. Míg az ellenzéki pártok támogatottsága összesen 7 százalék, addig a közös listára a megkérdezettek mindössze 3 százaléka szavazna.