A romániai lakosság többsége azon a véleményen van, hogy Romániának továbbra is az Európai Unióban (EU) a helye – derül ki egy januárban elvégzett INSCOP-felmérésből.

A hétfőn közzétett kutatás eredményei szerint a romániaiak 71,7 százaléka véli úgy, hogy az országnak nem kellene kilépnie az EU-ból, míg 25,2 százalék egyetértene a kilépéssel. A megkérdezettek 3,1 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A válaszadók 75,3 százaléka nem szeretné, ha az Unió felbomlana az elkövetkező években, 19 százalék azonban üdvözölné ezt. 6,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A gazdasági és társadalmi életre, a családra és a magánéletre gyakorolt összes hatást is mérlegelve a válaszadók 54,9 százaléka (a 2021. szeptemberi 47,2 százalékkal, a 2021. júniusi 56,2 százalékkal és a 2021. márciusi 61,4 százalékkal szemben) úgy véli, hogy Románia uniós csatlakozása inkább előnyökkel járt. A megkérdezettek 40,8 százaléka az ellenkezőjét gondolja (a 2021. szeptemberi 46,1 százalékkal, a 2021. júniusi 35,1 százalékkal és a 2021. márciusi 35,2 százalékkal szemben), 4,3 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre.

A felmérés szerint a válaszadók 63,2 százaléka (2021 szeptemberében 57,8 százalék, 2021 júniusában 62,9 százalék) úgy véli, hogy Románia a jövőben jobban fejlődne gazdaságilag, ha EU-tagország maradnak, míg 29,4 százalék szerint országunk jobban fejlődne, ha nem lenne tagja az Uniónak (2021 szeptemberében 32,9 százalék, 2021 júniusában 27 százalék), 7,5 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt.

Ugyanakkor a válaszolók 68,4 százaléka (szemben a 2021. szeptemberi 68,5 százalékkal és a 2021. júniusi 64,8 százalékkal) azon a véleményen van, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok szembemennek az uniós szabályokkal, még akkor is, ha emiatt elveszítené uniós tagságát. 29,4 százalék (2021 szeptemberében 27,3 százalék, 2021 júniusában 28 százalék), úgy vélte, hogy Romániának az EU tagállamaként be kell tartania az Unió szabályait, még akkor is, ha ezzel sérülnek nemzeti érdekei.

Ez utóbbiaknak 72,9 százaléka (azaz az ország lakosságának mintegy fele) úgy véli, hogy Románia nemzeti érdeke, hogy az ország az EU-ban maradjon, 24,7 százalék (azaz a teljes lakosság 17 százalék-a) pedig úgy véli, hogy az EU-ból való kilépés nem befolyásolná az ország nemzeti érdekeit.

A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 42,1 százaléka szerint (szemben a 2021 márciusában regisztrált 43,5 százalékkal) Románia nem teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás minden feltételét, 50,8 százalék (szemben a 2021 márciusában jegyzett 50,2 százalékkal) pedig azon a véleményen van, hogy egyes európai országok gazdasági okokból gátolják az ország csatlakozását a térséghez. A megkérdezettek 7,1 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Ami a kivándorlási szándékot illeti, a megkérdezettek 77,9 százaléka azt vallotta, hogy inkább Romániában szeretne élni és dolgozni, míg 21,5 százalék állította, hogy ha lenne rá lehetősége, inkább Európa más országában vagy az Egyesült Államokban élne és dolgozna, 0,5 százalék nem válaszolt. Ugyanakkor a romániaiak 69,9 százaléka mondta azt, hogy szívesebben dolgozna egy belföldi hazai vállalatnál, míg 26 százalékuk szívesebben választana egy Romániában működő külföldi vállalatot. A nem válaszolók aránya 4,1 százalék.

A válaszadók 71,8 százaléka úgy véli, hogy a külföldi vállalatok olyan termékeket értékesítenek a romániai piacon, amelyek minősége rosszabb, mint a más országokban forgalmazott termékeké, míg 24,2 százalék ennek az ellenkezőjét válaszolta, 4 százalék pedig nem tudta vagy nem válaszolt. A megkérdezettek 74,5 százaléka értene egyet Besszarábia és Románia egyesülésével, 21,1 százaléka pedig nem, 4,3 százalék nem válaszolt.

Remus Ştefureac, a Strategic Thinking Group (a kutatási projekt kezdeményezője és koordinátora) elnöke rámutatott, összességében elmondható, hogy a tavalyi politikai válság leküzdése, a széles körű, stabil koalíció megalakulása és az Oroszország okozta bizonytalanságérzet újjáélesztette az euroatlanti értékekhez való ragaszkodást.

A közvélemény bizalmatlansága: A Nyugat vs. Kelet – a nacionalista áramlat megerősödése a félretájékoztatás és az álhírek korában elnevezésű közvélemény-kutatás negyedik kiadását 2022. január 11-e és 18-a között végezték el 1162 felnőtt alany részvételével, telefonon. A hibalehetőség +/-2,9 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.