Ha az európai keresztény emberek elhagyják őrhelyeiket, elvész a vallásszabadság és a politikai demokrácia is - nyilatkozta hétfőn Torda városában Kövér László. 

"Ha az európai keresztény emberek elhagyják őrhelyeiket, akkor az európai keresztény egyházak és az európai demokratikus nemzeti államok egyaránt elbuknak, elvész a keresztény vallásszabadság és az európai politikai demokrácia is" – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Tordán, a vallásszabadság napján tartott emlékünnepségen.

Ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg Tordán az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott határozatára, amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát.

Kapcsolódó

Erdély szellemi értéke: a vallásszabadság napját ünneplik az egyházak

Az Erdélyi Országgyűlés 1568-ban hozott határozata Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát.

vallásszabadság Kovács István Magyar Unitárius Egyház ökumenikus istentisztelet istentisztelet Kolozsvár Torda 1568-as tordai országgyűlés

Kövér László felemelő érzésnek nevezte, hogy az Országgyűlés nevében felszólalhatott Tordán. Beszédében emlékeztetett arra, hogy 457 évvel ezelőtt az erdélyi országgyűlés „új szabadságeszmét fogalmazott meg és emelt törvényerőre, amellyel új fejezetet nyitott Európa keresztény kultúrtörténetében”.

Rámutatott, hogy minden népnek megvannak az éltető eszményei, amelyekkel gazdagíthatja a világot, és hogy „a vallásszabadság kora újkori magyar eszményét” Tordán fogalmazták meg. Hangsúlyozta, hogy „a modern kori politikai szabadság magyar eszményét” 1852-ben Kossuth Lajos fogalmazta meg, amikor kijelentette: „Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia, és ez korunk szellemének uralkodó irányzata.”

Kövér László kifejtette, hogy mindkét magyar szabadságeszmény alapvető közösségi értékeken nyugszik. A tordai vallásszabadság eszménye a közösségre épült, hiszen az országgyűlés a prédikátor megválasztásának jogát a helyi közösségekre ruházta. Ugyanígy a magyar politikai szabadságeszmény is a közösséget, a népet tekinti a demokrácia alanyának.

„A modern egyetemes emberi jogként elismert egyéni lelkiismereti és vallásszabadság, illetve az általános választójog történeti fundamentumában tagadhatatlanul benne vannak a vallási és politikai szabadság ezen magyar eszményeinek építőkövei” – emelte ki az Országgyűlés elnöke.

Hozzátette, hogy a magyarok történelmük során megtanulták: eszmények nélkül nem lehet élni, illúziókban viszont nem szabad. Kitért arra is, hogy „Európában tombol az antikrisztusi szellem, a dekrisztianizáció”, és arra buzdította a jelenlévőket, hogy ne csak elszenvedői legyenek a politikának, hanem alakítói is.

Kijelentette: „Ha a történelem ura az egykori erdélyi törvényhozókéhoz hasonló előrelátással és bölcsességgel” ruházza fel a közép-európai népeket, akkor azok képesek lesznek megvédeni szabadságeszményeiket, hitüket és államaikat.

Kövér László az esemény után a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy a vallásszabadság törvénye a magyarság egyik „világraszóló teljesítménye”, amelyre méltán lehetünk büszkék.

A tordai unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten Józsa István Lajos lelkész imája után Kovács Sándor teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora hirdette az igét. Rámutatott, hogy 1568-ban Tordán nem az egyén, hanem a közösség azon jogát erősítették meg, hogy Isten igéjét szabadon hallgathassa. Hangsúlyozta: a tordai örökségből meríteni kell, és a tolerancia nem a hit feladása, hanem annak tanúságtétele.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke hálát adott azért, hogy a magyar Országgyűlés méltó volt elődjéhez, és a Vallásszabadság Napját az egész magyar nemzet ünnepévé nyilvánította. Rámutatott, hogy „az isteni igazság” világosodott meg az erdélyi rendekben a vallásszabadság törvényének megalkotásakor.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a protestáns egyházak nevében emlékeztetett arra, hogy Erdély is hosszú ideig a hitviták színtere volt. Kiemelte azonban, hogy népei idővel felismerték: csak összefogva lehet megküzdeni a kihívásokkal és közös jövőt építeni, amelyben mindenkinek helye van. Úgy fogalmazott, hogy „a tordai országgyűlési határozat nemcsak a múlt dicső emléke, hanem a jövő záloga is”.

Az istentiszteletet követően az ünneplők a Vallásszabadság emlékművéhez vonultak, ahol Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka beszélt az emlékmű szimbolikájáról, majd koszorúzás zárta az eseményt.