Egy indiai bíróság a héten betiltotta a hidzsáb viselését a déli Karnataka állam iskoláiban. Az ítélet precedenst teremthet az ország többi tartománya számára, és tovább mélyítheti a törésvonalakat a hindu többség és a lakosság mintegy hatodát kitevő muzulmán kisebbség között.

Januárban Karnataka állam Udupi kerületében egy iskola megtiltotta, hogy a diáklányok hidzsábot – a hajukat és nyakukat eltakaró kendőt – viseljenek az intézményben. A példát több állami oktatási intézmény követte, a muszlim diákok és szülők pedig bírósághoz fordultak.

A világ legnagyobb demokráciájaként számon tartott 1,3 milliárd fős Indiában mintegy 200 millió muszlim él. A közösség a marginalizálásának újabb mozzanataként értékelte a tiltást. Azzal érveltek ellene, hogy a muszlim lányokat megfosztják az oktatáshoz és a valláshoz való alapvető jogaiktól, miközben az indiai alkotmány sarokköve a világi állam, tehát a kormánynak semlegesnek kellene lennie vallási kérdésekben.

A muszlimok tüntetései ellentüntetéseket váltottak ki, amelyeken hindu diákok sáfrányszínű kendővel – a nacionalisták kedvelt vallási szimbólumával – a nyakukban jelentek meg. Erőszakra nem került sor, viszont a hasonló – vallási indíttatású – feszültségek többször vérbe fulladtak már India 1947-es függetlenné válása óta.

Árokásás

Egyes megfigyelők szerint a kormányzó Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) profitálhat a hinduk és muszlimok közötti feszültségekből, bár a BJP szerint a hidzsáb tilalmának semmi köze a pártpolitikához. Ezzel együtt néppárti politikusok gyakran felhozzák a témát a jövő évi törvényhozási voksolást előkészítő választói gyűléseken.

A Reuters megjegyzi, hogy a bengalurui technológiai központnak otthont adó Karnataka az egyetlen déli állam – az öt közül –, amelyet Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista Bharatiya Janata Pártja (BJP) irányít.

Egyes jogvédők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a tilalom növelheti az iszlamofóbiát. A muszlimok elleni erőszak és gyűlöletbeszéd megnövekedett, mióta Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista pártja irányítja Indiát.

A BJP-rezsim több olyan intézkedést hozott, amely hízeleg a hindu többségnek, bár a párt tagadja, hogy ezekkel választási céljai lettek volna. A hidzsábtilalmat megelőzően elfogadtak például egy törvényt, amely megakadályozza a szegény hindukat, hogy áttérjenek a keresztény vagy az iszlám hitre, még korábban pedig – tavaly – betiltották a hindu vallás által szent állatnak tartott tehenek levágását.

Precedens

Karnataka állam legfelsőbb bírósága keddi ítéletében megállapította, hogy a hidzsáb viselése nem képezi az iszlám hit alapvető vallási gyakorlatának részét. A határozat arra is kitér, hogy a kormánynak jogában áll egységesen szabályozni az iskolai viseletet, és az ilyen jellegű korlátozás ellen a diákok nem tiltakozhatnak.

A diáklányok, akik a tilalom elleni tiltakozásul két hónapon át nem mentek be az órákra, az ítélet nyomán várhatóan tömegesen távoktatásra váltanak, aki pedig teheti, átiratkozik magániskolába. A tiltás ugyanis csak az állami fenntartású tanintézményekre vonatkozik.

Ugyanakkor az indiai muszlim diákok képviselete attól tart, hogy a karnatakai példát több állam követi majd. Az sem kizárt, hogy elfogadnak egy egész Indiára érvényes hidzsábtilalmat, legalábbis ezt sugallta Amit Shah szövetségi belügyminiszter – Modi után a rezsim második legbefolyásosabb politikusa – egy korábbi interjúban.

Eszkalációs veszély

2020 februárjában legalább harmincöt ember meghalt Újdelhiben a muszlimokat hátrányosan megkülönböztető állampolgársági törvénymódosítás miatt kirobbant súlyos zavargásokban. a kormányzó Indiai Néppárt által kezdeményezett jogszabály értelmében indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt, vallási üldöztetés miatt elmenekült buddhistáknak, szikheknek, dzsainistáknak, zoroasztriánusoknak és keresztényeknek, de a muszlimoknak nem. A halálos áldozatokkal járó zavargásokat a BJP politikusai táplálták azzal, hogy bujtogató nyilatkozatokban sürgették a diszkrimináció ellen – egyébként békésen – tiltakozó csoportok eltávolítását Újdelhi utcáiról.

Ezúttal a néppárti vezetésű karnatakai kormány látszólag mindent megtett, hogy megelőzze az erőszakot. Az ítélet meghozatala előtt a karnatakai hatóságok bezárták az iskolákat, és korlátozták a nyilvános összejöveteleket az állam fővárosában, Bengaluruban. Viszont az ítélethirdetés napjára ünnepnapot hirdettek az udupi tanintézetekben. A BJP karnatakai szóvivője, Ganesh Karnik a muszlimokat hibáztatta a feszültségekért, felróva nekik, hogy az öltözködésükkel „külön identitást akarnak”.