Istentisztelettel és a János Zsigmond-díj átadásával emlékeznek meg hétfőn Tordán és Kolozsváron az erdélyi egyházak az Erdélyi Országgyűlés 1568-ban hozott határozatára, amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát. A kiemelten jelentős döntés elismeréseként Magyarország Országgyűlése 2018-ban a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át. Az idei megemlékezésen először adják át a János Zsigmond-díjat, amit Kövér László magyar házelnök vehet majd át. A 457 éve hozott törvény jelentőségéről és a megemlékezési ünnepségről kérdeztük Kovács Istvánt, a Magyar Unitárius Egyház püspökét.

„Nekünk mindig felemelően indul az esztendő, hiszen nem is lehetne jobban indítani, mint ezzel az örökséggel, amit a január 13-ai tordai országgyűlés és a vallásszabadság törvényének a kimondása jelent” – mutatott rá Kovács István püspök. A Maszolnak elmondta, mit is jelent a vallásszabadság napja egyháza számára ma.

A 457 éve hozott vallásügyi határozat törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást.

Tordán és Kolozsváron is megemlékeznek

Ezt ünneplik két helyszínen idén is az unitárius egyház szervezésében. Tordán, a vallásszabadság törvénye kihirdetésének és a tordai országgyűlés megtartásának a helyszínén tartanak ünnepi istentiszteletet 11 órától az unitárius templomban. Kovács István püspök megjegyezte, ezt élőben közvetíti a Duna World csatorna.

Az ünnepi istentiszteleten Tordán a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Dr. Kovács Sándor végzi a szószéki szolgálatot. Az ünnepségen beszédet mond Kövér László magyar házelnök és Kolumbán Vilmos újonnan megválasztott református püspök. Tordán a megemlékezés a vallásszabadság emlékművének megkoszorúzásával zárul.

Kapcsolódó

Vallásszabadság napja: figyelmeztet arra, hogy szükségünk van a türelemre, az egymásra figyelésre és a jó szándékra

A Magyar Unitárius Egyház más keresztény felekezetekkel együtt az idén is megemlékezett erről a jeles alkalomról, így szombat délelőtt ünnepi istentiszteletet tartottak a kolozsvári belvárosi unitárius templomban.

vallásszabadság Magyar Unitárius Egyház Kolozsvár tordai országgyűlés

Ökumenikus mozzanat 

Kolozsváron 17 órától folytatódik az ünnepség, amelynek egy különleges pillanata a bevonulás utáni ökumenikus mozzanat – mint Kovács István fogalmazott – „a vallásszabadság törvényének a szelleméhez igazodva”. Erdély magyar és román felekezetei: a történelmi egyházak, az ortodox, illetve a görögkatolikus egyház és a neoprotestáns egyházak képviselői kaptak meghívást, hogy az Úrasztala körül egy bibliai részt olvassanak fel. „Minden egyes egyház képviselője a maga nyelvén olvas a Bibliából, ezzel is kifejezve azt a vallási sokszínűséget, ami Erdélyt jelenti” – hangsúlyozta az unitárius püspök.

Az ünnepségen a szószéki szolgálatot Dr. Koppándi Botond, a Protestáns Teológiai Intézet teológiai tanára, a szenátus elnöke és az Unitárius Kar dékánja végzi, az istentisztelet szónoka Koppándi Zoltán Attila, a Komjátszegi Unitárius Leányegyházközség lelkésze.

Kövér László kapja a János Zsigmond-díjat

Az idei megemlékezésen adják át először az unitárius egyház által alapított János Zsigmond-díjat, amelyet az unitáriusok által képviselt értékek, illetve az egyházuk előmeneteléért, küldetésének megvalósításáért jelentősen tevékenykedő személyiségeknek ítélnek oda.

„Első alkalommal Kövér László házelnöknek adjuk át a díjat, mert a tordai országgyűlés jogutódjának tekinti magát Magyarország Országgyűlése, és éppen ennek okán a Magyar Országgyűlés a házelnök kezdeményezésére egy emléktörvényt fogadott el, amelyben egyrészt a tordai Országgyűlés vallási határozatát, a vallásszabadság törvényét a magyar kultúra kiemelt szellemi értékének nyilvánítja, másrészt január 13-át a vallásszabadság napjának az egész magyar nyelvterületen. Az unitáriusok felé tett gesztusai, szolgálatai, az unitárius ügynek a támogatása teszi érdemessé arra, hogy ő legyen az első, aki átveszi ezt a díjat” – fejtette ki a püspök.

A kitüntetés oklevélből és egy János Zsigmond fejedelmet, az első unitárius vallású uralkodót ábrázoló bronzplakettből áll, amit Sánta Csaba képzőművész alkotott meg, tudtuk meg Kovács István püspöktől.

Az ünnepségen a János Zsigmond Unitárius Kollégium kórusa fog énekelni, illetve köszöntő beszédet mond Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Ciprian Olinici vallásügyi államtitkár.

Zárásként kivonulnak a résztvevők a templomból és megkoszorúzzák az unitárius templom melletti Dávid Ferenc-szobrot, az unitárius egyház alapítójának és első püspökének állított emlékművet.

Erdély kiemelkedő szellemi értéke

„Ki kell mondjuk azt, hogy az elődeink a XVI. században olyan megvilágosodásban részesültek, hogy annyira előremutató értéket tudtak létrehozni, aminek a teljes megvalósulása még ma is várat magára sok vonatkozásban, de mindenképp a kor szellemét meghaladó vívmány. Méltán mondhatjuk, hogy a hungarikumok között ez egy igazi, felmutatandó erdélyi szellemi érték” – értékelte az egykori tordai döntés jelentőségét a püspök.

„1568-ban ez a törvény azt jelentette, hogy egy nagyon bonyolult helyzetben, amikor átalakult a Magyar Királyság – amikor Erdély sajátos történelmi helyzetében ki kellett találni az értékteremtő túléléshez vezető utat –, akkor az erdélyi rendnek, az erdélyi országgyűlésnek, az akkori vallási és világi vezetőkkel a háború helyett a béke útját tudták választani vallási vonatkozásban is, és ezáltal megteremtették a feltételeit annak, hogy Erdély az a tündérkert legyen, amilyennek szeretjük. Ez a törvény mindenképp meghatározza az erdélyi kultúra arcélét, és létrejöttében kiemelendő Dávid Ferencnek és János Zsigmond fejedelemnek a szerepe” – tette hozzá.

Kiemelte azt is, hogy Erdélyben is voltak idők, amikor megfeledkeztek e vívmányról a felekezetek, amikor egymásnak feszültek, „de mint irányjelző ott volt, és Erdélyben sikerült elkerülni azt, ami Európában oly gyakori volt: a vallási háborúkat”.

„Erdélyben kialakult egy olyan modus vivendi a különböző felekezetek között, amely erőt ad ahhoz is, hogy adott esetben, ha tévedtek a különböző felekezetek, egymástól bocsánatot tudjanak kérni” – hangsúlyozta a püspök. „Ez meg is történt több esetben, hiszen a protestantizmus volt, amikor a katolicizmussal feszült szembe, volt, amikor a protestáns felekezetek is egymásnak feszültek. A későbbiekben volt részünk üldöztetésben bőséggel, de azt tartjuk, az a dolgunk, hogy pontosan ennek az erkölcsi és szellemi magaslatnak a perspektívájából tekintsünk az életünkre, és így próbáljuk megérteni a történelmi tévedéseket, levonni a következtetéseket, tanulni belőlük, és újból képesnek lenni felnőni, hogy ilyen magaslatokon fogalmazzuk meg küldetésünket különböző felekezetekként” – fejtette ki.  

Kovács István felidézte, hogy 2018-ban, amikor a Magyar Országgyűlés elé terjesztették a kezdeményezésünket, aminek alapján az Országgyűlés megalkotta az emléktörvényt, akkor e kezdeményezést az erdélyi protestáns felekezetek közösen nyújtották be, beleértve a szász evangélikus egyházat is. „Hiszen úgy érezzük, hogy a vallásszabadság törvénye egy közös vívmány. Még a katolikus egyházzal is közös vívmány, éppen ezért a 450-ik évfordulót a tordai templomban együtt ünnepeltük a katolikus egyház érsekével és a többi felekezetek egyházi vezetőivel, beleértve az ortodox egyházat és a protestáns egyházak képviselőit” – zárta szavait az unitárius püspök.