Január 13-a a vallásszabadság napja, hiszen az 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlésen foglalták törvénybe a világon először a lelkiismereti és vallásszabadságot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást. A Magyar Unitárius Egyház más keresztény felekezetekkel együtt az idén is megemlékezett erről a jeles alkalomról, így szombat délelőtt ünnepi istentiszteletet tartottak a kolozsvári belvárosi unitárius templomban.

Kelemen Hunor: Erdély mindig a tolerancia földje volt

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében úgy fogalmazott, Európa és Erdély történetére is igaz, hogy történelmünk aranybetűs napjai a legritkább esetekben tudnak tartós, évtizedekre vagy évszázadokra kiterjedő hatást gyakorolni. A vallásszabadság napja szerinte ebben a tekintetben is különleges, hiszen tartósan, évszázadokra teremtett rendet, egy olyan konfliktusban, amelyet valóságos fegyverekkel vívtak annak idején. „Ezért fontos ez a nap számunkra, és ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A határozat a mai ember számára azt üzeni, hogy Erdély mindig a tolerancia földje volt. A transzszilvanista szellemiség egyik ismérve a stratégiai türelem, a tolerancia mindennapos gyakorlása, a másik elfogadása” – nyilatkozta.

Gondolatát folytatva hozzátette, míg Európa nyugati felében vallásháborúk zajlottak, addig Erdélyben a hitvita vesztesének nem vették fejét. Ebben a környezetben keltek életre egymást követően a különböző vallási irányzatok. Kelemen Hunor úgy vélte, nagy tanulsága a 21. századnak a tordai határozat, amely kimondja, hogy az egyházak között nincs hierarchia, az RMDSZ elnöke szerint ebből is következik napjaink Erdélyének sokszínűsége.

Nagy János, Magyarország Miniszterelnöki Kabinetirodáját vezető államtitkára beszédében rávilágított, a mai nap ünnep az unitáriusoknak, az egyház születésnapja, hiszen 456 éve a tündérkert ezen a napon mutatott példát a világnak vallási türelemből és szabadságból. „Amikor az erdélyi rendek ezt a határozatot kihirdették, az erdélyi fejedelemség szigetként magasodott ki a vallásháborúkba süllyedt Európa tengeréből. A tordai országgyűlés időszerű mai szemmel nézve is, a mai világban a türelem, tolerancia ritka, mint a fehér holló. Hisszük, hogy a tisztelet az egyik legalapvetőbb dolog, amit egyik ember a másiknak, egyik nemzet a másiknak adhat” – hangsúlyozta.

Kovács István: csak a kötődésben van szabadság

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy fogalmazott beszédében, a hit azért nem kényszeríthető rá a másikra, mert Isten ajándéka, és bár az Úr lelkétől távolodtunk, a vallásügyi törvénynek a szellemisége Erdélyt az Úr lelkének közelségében tartotta, és a vallási béke és türelem földjévé tette. „Az Úr lelke lakozik bennünk mindig, amikor felismerjük, hogy a mai kor téves szabadságeszménye helyett csak a kötődésben van szabadság, mert csak kötődésben van jelen az Úr lelke. Ez a legszebb paradoxona életünknek” – mondta.

Ezt követően a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa lépett fel, közreműködött Potyó István orgonaművész, Bodó István trombitaművész, Szép Gyula Bálint hegedűművész, Kasabián Kamilla brácsa szakos hallgató, Ördög Ödön karnagy vezényletével. Majd a jelenlévők megkoszorúzták Dávid Ferenc szobrát, ahol imát mondott Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, a Brassói Unitárius Egyházközség lelkésze, és beszédet mondott Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka.

Mint ünnepi gondolataiban a főgondnok megfogalmazta, Dávid Ferenc kolozsvári szobra a lélek igazságát kereső polgáré, akinek a templom és iskola közé lépő alakja a gondolat és lelkiismeret szabadságát jelképezi. „Meg vagyok győződve róla, hogy ez a közös érték, amely nem jelenti senki igazságának feladását, ma is túlélésünk záloga. A vallásszabadság napja az erdélyiség, az erdélyi szellemiség ünnepe, és minden évben figyelmeztet arra, hogy mennyire szüksége van az emberiségnek a türelemre, a javulásra, az egymásra figyelésre és a jó szándékra” – mutatott rá Farkas Emőd.