A vallásszabadság napjára emlékeztek január 13-án Tordán és Kolozsváron, a Magyar Unitárius Egyház szervezésében.

A tordai unitárius templomban Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója prédikált, imát mondott Elekes Zsolt, az iskola lelkésze, majd megkoszorúzták a Vallásszabadság emlékművét. Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban dr. Lakatos Sándor, a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium aligazgatója prédikált, imát mondott Farkas Orsolya iskolalelkész, majd megkoszorúzták Dávid Ferenc egyházalapító püspök szobrát.

A kolozsvári ünnepi istentiszteleten Farkas Orsolya iskolalelkész fohászában hangsúlyozta, hogy „bár bezárták a világot, lélekben, Isten által szabadok vagyunk”. Mint fogalmazott, a mai napon azzal a vággyal jöttünk ünnepelni, azzal a vággyal ébredtünk, hogy méltók lehessünk, hogy közelebb kerülhessünk elődeink kitartásához, szellemiségéhez. „Ez a vágy uralja gondolati és érzelmi világunkat, és kérjük Istent, hogy segítsen bennünket elhatározásunkban, hogy ne egymás ellen, hanem egymásért dolgozhassunk” – fogalmazott.

Dr. Lakatos Sándor lelkész, a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium aligazgatója így fogalmazott: az idei ünneplés fénye gyengébben ragyog, és bár jó lenne, ha testiekben is jelen lehetne a tanárközösség, a diákság, a kisegítő közösség, akik most otthonról nézik az ünnepséget, „de elfogadjuk azt, amit a Jóisten ránk mért. Bízunk benne, hogy az internet hullámain, azok, akik otthonról követik a történéseket, lélekben velünk ünnepelnek, és ők is átérzik a mai napnak a fontosságát.”

Erdély, a béke „kincses kertje”

A lelkész a vallási türelem fontosságáról is beszélt; mint fogalmazott, 453 évvel ezelőtt Tordán törvénybe iktatták azt a gondolatot, amelynek köszönhetően Erdély a vallási türelem, a béke „kincses kertje lehetett”. „A szabadság és a másképpen gondolkodók irányába kinyilvánított türelem ma aktuálisabb, mint valaha. A mai ünneplésünk első megállapítása legyen ez: a türelem nem csak idejét múlt szólam, hanem társas emberi létezésünk megkerülhetetlen alappillére, a jézusi evangélium beteljesülésének elengedhetetlen adaléka” – mondta dr. Lakatos Sándor.

Hozzátette, hogy meggyőződése, hogy a vallás- és a lelkiismereti szabadság olyan értékek, amelyeknek mindig érvényesülniük kell, az élet minden területén. Emlékeztetett, hogy nem mindig vagyunk tudatában annak, hogy milyen fontos küldetésünk van a világban, és hogy milyen nemes feladatot bízott ránk a Jóisten, ám a mai napon ezt tudatosítani kell, és feladatunk során minden körülmények között törekedni kell a konszenzusra.

A megemlékezés további részében Rácz Norbert, a kolozsvár-belvárosi unitárius egyházközség lelkésze köszöntötte az ünneplőket, majd elmondta, hogy idén a felekezeti iskolákat akarták látni, ezért kérték fel a két iskola lelkészeit, tanárait és diákjait, hogy osszák meg ünnepi gondolataikat a gyülekezettel, és, hogy verssel és dallal is bemutatkozzanak. Az ünnepségen a Berde Mózes Unitárius Gimnázium tanulói régi egyházi énekeket énekelt, és Heltai Jenő Szabadság című versét szavalták.

Bálint Benczédi Ferenc: elődeink példája ma is kötelez

Az ünnepség vége felé közeledve Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke mondott főpásztori beszédet. „Szívemben öröm és jóleső érzés lakozik, hogy e különleges helyzetben is, január 13-án együtt tudunk imádkozni, és együtt kérjük életünkre és munkánkra szerető Istenünk áldását” – mondta. A püspök Pál apostol a korintusiakhoz írott levelének 13 fejezetéből idézett: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”

„Eleinknek több mint négy és fél évszázaddal ezelőtt volt bátorsága ahhoz, hogy a kizáró és leszűkítő tiltás helyett, a megengedő álláspontra helyezkedjenek, olyan példát nyújtva nekünk, ami ma is kötelez. Levonva az elmúlt év tapasztalatait, újra és újra szembesítsük magunkat e határozat szellemi magaslatával. Mi nem csak emlékezni akarunk, hanem fel kívánunk nőni arra a magaslatra, ahol az erdélyi rendek álltak 453 évvel ezelőtt” – fogalmazott az egyházvezető.

Bálint Benczédi Ferenc a tavalyi év megpróbáltatásairól is szólt, rámutatva, hogy a 2020-as évnek megannyi mondanivalója van számunkra, hiszen, mint fogalmazott, pontosan egy évvel ezelőtt bizalommal tekintettünk az évre, és az év elején mit sem tudtunk arról, hogy megszokott életünk gyökeresen megváltozik. Szerinte ezt a kettősséget látva az első tanulság az kell legyen, hogy „életünk egyetlen napját se tekintsük adottnak”, minden pillanat, találkozás, Isten ajándéka és megismételhetetlen, „amiért naponta hálát kell adnunk”. Hozzátette: szükségünk volt egy ilyen leckére, ami visszavezethet egy hitelesebb élethez.

Kapcsolódó

Vallásszabadság napja: mit tanít nekünk ma ez az ünnep?

A több mint 450 éve hozott vallásügyi határozat törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást.

1568-as tordai országgyűlés vallászabadság

Zárógondolatként az unitárius püspök elmondta: 2020-at pontosan egy évvel ezelőtt a felelősség évének nyilvánították, ám látva a mostani helyzetet, úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a felelősség évét. „Isten adjon nekünk a 2021-es esztendőben is hitet, szeretetet és reményt, mert ha ez a három megvan bennünk, nincs olyan esemény, amelyet ne tudnánk átvészelni” – tette hozzá.

Az ünnepség Dávid Ferenc egyházalapító püspök szobrának megkoszorúzásával ért véget.

Meghitt hangulatban ünnepelték Tordán a Vallásszabadság Napját az unitáriusok. A János Zsigmond Unitárius Kollégium (JZSUK) iskolalelkésze, Elekes Zsolt mondott imát, valamint az iskola aligazgatója, Solymosi Zsolt prédikált. Az ünnepségen felolvasták a tordai ediktum szövegét, köszöntőt mondott Kőrösi Viktor Dávid konzul, valamint Bálint Benczédi Ferenc püspök üzenetét olvasta fel Rácz Norbert kolozsvári lelkész. A JZSUK diákjainak ünnepi műsora után a gyülekezet átvonult a közelben található Vallásszabadság emlékművéhez, ahol Józsa Lajos tordai unitárius lelkipásztor imája után elhelyezték az emlékezés koszorúit. (K. G.)