Ritka pillanat helyszíne volt a szörcsei református templom péntek este: ünnepélyes keretek között helyezték közszemlére a Székely Hadosztály szörcsei egyletének sok éven át rejtegetett zászlóját.

„Vannak ritka nagy pillanatok, amelyek csak egyszer adatnak meg az ember életében. Számomra ilyen volt a tegnap este” – adta hírül Préda Barna zalánpataki néprajzkutató, helytörténész és író a Székely Hadosztály zászlójának a templomban való ünnepélyes elhelyezését, és az ahhoz kanyarított ünnepi műsorral kapcsolatos tudnivalókat.

Az esemény első felében ünnepélyes keretek között, hagyományőrzői katonai tiszteletadás közepette elhelyezték a több évtizednyi rejtegetés után előkerült zászlót, amit Bíró Erika szörcsei református tiszteletes asszony áldott meg. A kicsi magyar világból származó egyedi relikviát egyébként Szász Tibor adta át a szörcsei közösségnek, a zászlónak előbb Székely Hadosztály veteránjának számító nagyapja, majd édesapja volt a zászló őrzője.

Az ünnepségen Préda Barna elevenítette fel a Székely Hadosztály történetét, röviden ismertette az egylet létrejöttének körülményeit. A zászló megáldását követően a helytörténész Szima Csaba kézdivásárhelyi hagyományőrzővel közösen mutatta be Benedek Pál Köpec patakától az Inn folyóig című verses hadinaplóját. A könyv egyrészt történelmi visszatekintést nyújt a háborús eseményekre, érdekessége, hogy a szerző – egy egyszerű ácsmester – balladaszerűen, rímekbe szedve is összefoglalta a világégésben általa tapasztalt történeteket.

Szima Csaba a Maszol érdeklődésére elmondta: a zászló valójában annak az egyletnek volt a lobogója, amelyet olyan veteránok hoztak létre, akik a Székely Hadosztályban szolgáltak. Az egylet lobogója mindössze négy évig tölthette be rendeltetését, mivel az újabb rendszerváltásban már nem nézték jó szemmel, így eldugták és nyolcvan év után került elő.

Az esemény színvonalát kulturális műsor emelte, ezen közreműködtek a szörcsei gyerekek és a székelytamásfalvi férfikórus.