Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormány panaszát a Florin Cîţu kormányfő ellen benyújtott USR–PLUS–AUR bizalmatlansági indítványa tárgyában, azonban a döntés értelmében a kormánybuktatást hivatott kezdeményezés jogi procedúráját folytatni kell a parlamentben, ami azt jelenti, hogy a képviselőtestületnek szavaznia kell az indítványról. 

Alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a parlament és a kormány között az USR–PLUS és az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítvány – az alkotmánybíróság (CCR) illetékesei megerősítették az Agerpres hírügynökségnek, hogy a taláros testület egyöntetű döntéssel befogadta Florin Cîţu miniszterelnök beadványát.

A parlamentnek meg kell vitatnia az USR–PLUS és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, és szavaznia kell róla – közölte kedden az alkotmánybíróság (CCR). Közleményében a taláros testület leszögezi, az alkotmánybírák egyöntetű döntéssel befogadták Florin Cîţu miniszterelnök beadványát, és megállapították, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a parlament és a kormány között az USR–PLUS és az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítvány. Ugyanakkor a parlamentnek az alkotmányos eljárás szerint meg kell vitatnia a bizalmatlansági indítványt és szavaznia kell róla – mondja ki a határozat.

A taláros testület megállapította, hogy a bizalmatlansági indítványt kellő számú aláírással terjesztették elő, a parlament azonban áthágta az alkotmány 1. cikkének 5. bekezdését, illetve a 113. cikk 2. bekezdését. Az utóbbi előírja, hogy parlamentnek a bizalmatlansági indítványról a benyújtásának napján értesítenie kell a kormányt. Az alkotmánybíróság ugyanakkor azt is megállapította: a parlament megszegi az alaptörvény 113. cikkét azzal, hogy még nem vitatta meg a bizalmatlansági indítványt.

Florin Cîţu szeptember 8-án nyújtotta be a CCR-hez beadványát, a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását kérve az USR PLUS és az AUR bizalmatlansági indítványa kapcsán. A miniszterelnök „a végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányellenes, tisztességtelen és visszaélésszerű magatartásra” hivatkozott, mivel szerinte a bizalmatlansági indítványt „az alkotmány 113. cikkelyének 2. bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezések megsértésével” kezdeményezték, nyújtották be és ismertették a kormánnyal.

(Nyitókép: Agerpres)