A Buzatu-ügy és az utóbbi időben történt, korrupcióval kapcsolatos tregédiák újabb bizonyítékai annak, hogy mennyire álságos volt a nagy csinnadrattával lefolytatott romániai „korrupcióellenes harc” Laura Codruţa Kövesi idejében - mondta a Maszolnak Pászkán Zsolt. A politikai elemző szerint valójában szinte semmi nem történt a korrupcióellenesség szintjén, csak egyes belpolitikai tényezők és a külföldi támogatók érték politikai céljaikat, a fősodorra veszélyes, vagy annak tartott politikusok félreállításával.  

Miután a nemzeti liberálisok koalícióra léptek a Szociáldemokrata Párttal (PSD), Klaus Iohannis is arról beszélt, hogy megújult a PSD. Mennyire beszélhetünk megújulásról a Dumitru Buzatu Vaslui megyei tanácselnök korrupciós ügye, csúfos lebukása után? - kérdeztük Pászkán Zsoltot, a budapesti Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértőjét. 

A nagybányai származású politikai elemző szerint a középszerű politikusokra jellemző módon, Iohannis „olcsó” opportunista: ha kell, akkor „vöröspestisezik”, ha kell, akkor keblére öleli a „megreformált” PSD-t és mindezt szemrebbenés nélkül, vagyis úgy csinálva, mintha mindig is ugyanazt állította és nem hajtott volna végre egy 180 fokos fordulatot. Mint Pászkán fogalmazott, a Buzatu-ügy egy újabb bizonyítéka annak, hogy milyen képmutató és álságos volt a nagy csinnadrattával lefolytatott romániai „korrupcióellenes harc” a különböző ügyészségeket vezető Laura Codruţa Kövesi és a fő belföldi titkosszolgálat, a SRI élén álló George Maior és Floria Coldea idejében és számos bíróság cinkosságával. 

„Az azóta történt számtalan korrupciós ügyere visszavezethető, tragédiákkal járó esetek (a rémisztő állapotú idősotthonok botránya, az illegálisan működtetett, Crevedián robbanáshoz vezető gáztöltő-állomások ügye, az évtizedekig a progresszív média, valamint a politikai pártok támogatása mellett zajló kábítószer-liberalizációs propagandával megteremtett keresleti oldal, s az így kialakult megengedő légkörben elburjánzott kínálatot elősegítő korrupció) arra világítanak rá, hogy valójában szinte semmi sem történt a korrupcióellenesség szintjén. Miután a belpolitikai tényezők és a külföldi támogatók elérték a politikai céljaikat, azaz a fősodorra veszélyes, vagy annak tartott politikusok félreállítását, igazából már senkit sem érdekelt az egyszerű emberek életét tönkretevő, de legalábbis megkeserítő korrupció. Éppen akkor szüntették meg a rendszerszintű korrupciót is figyelő brüsszeli Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust, amikor a fenti példák a korrupció rendszerszintűségét támasztják alá” - mondta a szakértő. 

Kérdésünkre, miszerint a jövő évi választási „szuperesztendőben” számíthatunk-e a korrupcióellenes ügyészség (DNA) aktivizálódására, az elemző úgy vélte, egyelőre még korai a Buzatu-ügyből ezt a következtetést levonni. „Itt nagy valószínűség szerint egy eléggé egyértelmű esetről van szó. Ráadásul ennek az ügynek politikailag a legkevésbé a nemzeti liberálisok lehetnek a nyertesei, hiszen együtt kormányoznak a PSD-vel. Ha a PSD ezért választókat veszítene, akkor ezek a választók elsősorban vagy a Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR), vagy nagyon kis arányban egy a Mentsétek meg Romániát Szövetség irányába mozdulnának el, egyáltalán nem a PNL felé. Márpedig elég nehéz elképzelni, hogy a DNA szándékosan az AUR malmára szeretné hajtani a vizet. Ugyanakkor a DNA-nak is fel kellene végre mutatnia valamit, mert különben még felmerülne a politikai tényezőkben a kérdés, hogy mi szükség van még erre a struktúrára” - fogalmazott Pászkán Zsolt.

Ami a Buzatu-ügy miatti esetleges politikai árat illeti, a szakértő azt mondta: azt nem lehet állítani, hogy a PSD-re nem lesznek hatással ezek az ügyek, de a – továbbra is kellő fenntartással és óvatossággal kezelt – felmérések egyelőre még a legutóbbi, szintén PSD-sekhez köthető botrányok után sem mutatnak jelentősebb visszaesést. „A hagyományos PSD-s szavazók nem azonosítják a pártot az egyes vezetőivel és amíg a PSD vezetői képesek biztosítani a meglehetősen tradicionalista, vulgárnacionalista PSD-szavazók ingerküszöbét elérő impulzusokat és nem idegenítik el maguktól valamilyen rendkívül drasztikus változtatással, vagy mély gazdasági, szociális, megélhetési válsággal, addig az ilyen ügyek, mint Buzatué, nem számítanak túlságosan” - hangsúlyozta a poltikai elemző. Szerinte ennek tudhatók be a „progresszív” nyugati fősodort szolgalelkűen kiszolgáló Marcel Ciolacu óvatosan megfogalmazott, semmire sem kötelező irredenta kijelentései Moldova ügyében, az Ausztria felé mutatott „műharciassága”, vagy a brüsszeli repülőtérig tartó „szuverenizmusa”, mely elsősorban a PSD-s választók karámban tartását szolgálják.